Ünnep az új Országgyűlés megalakulásának napja: ilyenkor ölt testet a népakarat, és a demokrácia működését ünnepeljük – mondta az államfő. Történelmi lesz-e a mai nap? – tette fel a kérdést Sólyom László. Ahogy fogalmazott: minden kezdet magában hordja ennek lehetőségét. A feladatok emberfelettiek, Magyarországot talpra kell állítani, dicséretet pedig a választóktól és az utókortól kell majd várni.
Sólyom László felidézte a rendszerváltó Országgyűlés húsz évvel ezelőtti, május 2-i alakuló ülését, amely valóban történelmi volt a kommunizmus bukása után. Emlékeztetett: az akkor korelnökként a parlamenti pulpitusra visszatérő Varga Bélát 43 évvel korábban házelnökként űzték el, ő pedig ennek ellenére nem a múltról, hanem a jövőről szólt. Az a pillanat is, csakúgy, mint a mostani, azt üzente: a korábbi rendszernél különbek leszünk - mondta.
Hasonló most a közérzület, a politikától való elfordulás, a hatalomban lévők iránti bizalmatlanság, mint akkor, annyiban más a helyzet, hogy most az alkotmányos keretek adottak; a jövőt ezekre kell építeni – mondta az államfő, aki szerint eredményeket csak az egész társadalom együttműködésével érhet el az új Országgyűlés és kormány.
A mostani bizalom sokkal többre kötelezi a kormánytöbbséget, mint elődeit; a bizalom az erkölcsi kudarc kockázatát is hordozza, így az új kormánytöbbség tagjainak különbeknek kell lenniük – üzent a Fidesz és a KDNP képviselőinek.
Húsz éve nem volt radikális jobboldal, most a választók akaratából van; minden képviselő egyenlő – szólt az államfő a párt nevének említése nélkül a Jobbikról. Minden párt működésének megvannak az alkotmányos határai; az egyenlőséggel szemben álló nézetek hangoztatása előbb-utóbb büntethető a büntetőjog eszközeivel is – szólt az államfő, aki szerit „uszítás itt nem hangozhat el”. Sólyom László közölte: amit jogilag el lehet viselni, azt nem kell elviselni emberileg és politikailag. Az elnök reméli, a többség ezt nem is fogja megtenni, és akkor Magyarországot tettei, nem a radikális kisebbség szavai alapján ítélik majd meg.
Sólyom megdicsérte beszédében az LMP-t; szintén a párt nevének említése nélkül azt mondta, hogy az a párt, amelyik a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést tűzi zászlajára, modern és európai.
Az államfő beszédében néhány témára felhívta a következő kormány és országgyűlés figyelmét. Anyagiakat nem sajnálva újjá kell építeni a nevelés- és az oktatás egész rendszerét, meg kell fékezni a korrupciót, és a „szegénység keserűségétől el kell választani az országot” – mondta az államfő, aki szerit ez utóbbi feladat nem lehetséges a cigányság helyzetének javítása nélkül. Végül a feladatokhoz erőt és sikert kívánt az új képviselőknek a köztársaság elnöke.
Az új országgyűlési képviselők most is a történelmi zászlók előtt tették le az esküjüket.
Az alakuló ülésen egyhangú döntéssel, 377 szavazattal igazolták az új képviselők mandátumát. A plénum előtt ezt megelőzően Ágh Péter (Fidesz) közölte: megvizsgálták a korelnök és a korjegyzők mandátumát, és mindegyiket szabályosnak találták. Az új Országgyűlés képviselőinek névsorát Dúró Dóra (Jobbik) és Samu Tamás Gergő (Jobbik) korjegyzők ismertették.
Az új Országgyűlés nem fogadta el az Országos Választási Bizottság választási beszámolóját: a képviselők 112 igen és 260 nem szavazattal, négy tartózkodás mellett utasították el az előterjesztést.
Sólyom László felidézte a rendszerváltó Országgyűlés húsz évvel ezelőtti, május 2-i alakuló ülését, amely valóban történelmi volt a kommunizmus bukása után. Emlékeztetett: az akkor korelnökként a parlamenti pulpitusra visszatérő Varga Bélát 43 évvel korábban házelnökként űzték el, ő pedig ennek ellenére nem a múltról, hanem a jövőről szólt. Az a pillanat is, csakúgy, mint a mostani, azt üzente: a korábbi rendszernél különbek leszünk - mondta.
Hasonló most a közérzület, a politikától való elfordulás, a hatalomban lévők iránti bizalmatlanság, mint akkor, annyiban más a helyzet, hogy most az alkotmányos keretek adottak; a jövőt ezekre kell építeni – mondta az államfő, aki szerint eredményeket csak az egész társadalom együttműködésével érhet el az új Országgyűlés és kormány.
A mostani bizalom sokkal többre kötelezi a kormánytöbbséget, mint elődeit; a bizalom az erkölcsi kudarc kockázatát is hordozza, így az új kormánytöbbség tagjainak különbeknek kell lenniük – üzent a Fidesz és a KDNP képviselőinek.
Húsz éve nem volt radikális jobboldal, most a választók akaratából van; minden képviselő egyenlő – szólt az államfő a párt nevének említése nélkül a Jobbikról. Minden párt működésének megvannak az alkotmányos határai; az egyenlőséggel szemben álló nézetek hangoztatása előbb-utóbb büntethető a büntetőjog eszközeivel is – szólt az államfő, aki szerit „uszítás itt nem hangozhat el”. Sólyom László közölte: amit jogilag el lehet viselni, azt nem kell elviselni emberileg és politikailag. Az elnök reméli, a többség ezt nem is fogja megtenni, és akkor Magyarországot tettei, nem a radikális kisebbség szavai alapján ítélik majd meg.
Sólyom megdicsérte beszédében az LMP-t; szintén a párt nevének említése nélkül azt mondta, hogy az a párt, amelyik a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést tűzi zászlajára, modern és európai.
Az államfő beszédében néhány témára felhívta a következő kormány és országgyűlés figyelmét. Anyagiakat nem sajnálva újjá kell építeni a nevelés- és az oktatás egész rendszerét, meg kell fékezni a korrupciót, és a „szegénység keserűségétől el kell választani az országot” – mondta az államfő, aki szerit ez utóbbi feladat nem lehetséges a cigányság helyzetének javítása nélkül. Végül a feladatokhoz erőt és sikert kívánt az új képviselőknek a köztársaság elnöke.
Az új országgyűlési képviselők most is a történelmi zászlók előtt tették le az esküjüket.
Az alakuló ülésen egyhangú döntéssel, 377 szavazattal igazolták az új képviselők mandátumát. A plénum előtt ezt megelőzően Ágh Péter (Fidesz) közölte: megvizsgálták a korelnök és a korjegyzők mandátumát, és mindegyiket szabályosnak találták. Az új Országgyűlés képviselőinek névsorát Dúró Dóra (Jobbik) és Samu Tamás Gergő (Jobbik) korjegyzők ismertették.
Az új Országgyűlés nem fogadta el az Országos Választási Bizottság választási beszámolóját: a képviselők 112 igen és 260 nem szavazattal, négy tartózkodás mellett utasították el az előterjesztést.