2008-ban ünnepelte megalakításának 10 éves évfordulóját a Miskolci Sportiskola. Ebben az évben Miskolcon tartotta közgyűlését a SIOSZ, amely 28 taggal bővült, új alapszabályt fogadtak el, és új, hattagú elnökséget választottak. Az elnöki teendők ellátására Fuhrmann Gézának (MISI) szavaztak bizalmat. Tavaly neves magyar, és külföldi előadókkal országos konferenciát tartottak, ebben az évben pedig először megrendezték a SIOSZ díjkiosztó gáláját. Az eseményre Budapesten, a Magyar Sport Házában került sor.
Minderről, és sok egyéb másról is olvashat az érdeklődő a Sportiskolától a SIOSZ-ig című kiadványban, amelynek felelős kiadója a miskolci illetőségű, és jelenleg is itt élő, illetve munkálkodó Fuhrmann Géza. Megtudhatjuk például, hogy a hazai sportiskolák története meglepő módon, de nem Budapesten, és nem a KSI-vel kezdődik! Az úttörő szerepet Pécs játszotta el (1957), majd Eger (1959) következett a sorban. A KSI 1963-ban jött létre, az intézmény falai közül az eltelt évtizedek során olimpiai, világ-, és Európa-bajnokok sora kerül ki. Elsősorban a vízilabda, az úszás, a kajak-kenu, az öttusa, az ökölvívás, a torna, és a lövészet járt az élen a „termelésben”.
A nyolcvanas években léket kapott a magyar utánpótlás. A nagy egyesületek egyik napról a másikra összeomlottak, a gazdasági nehézségek miatt elsősorban az utánpótlástól vonták el a pénzt. A kilencvenes évek közepétől indult be a sportiskolák alapítása Magyarországon. Szolnok, Nyíregyháza, Sopron, Hajdúböszörmény, Mosonmagyaróvár, Kaposvár, Miskolc és Dunaújváros mellé később csatlakozott Eger és Gyöngyös is.
A kiadványban részletes ismertetőt lehet találni az egyesületi típusú sportiskolákról, a közoktatási típusú sportiskolákról, és olvashatunk a teljes sportiskolai rendszerről. Megismerkedhetünk a SIOSZ programjával is, amelynek egyik legfontosabb eleme a sportiskolák érdekvédelme.
D. L.
Minderről, és sok egyéb másról is olvashat az érdeklődő a Sportiskolától a SIOSZ-ig című kiadványban, amelynek felelős kiadója a miskolci illetőségű, és jelenleg is itt élő, illetve munkálkodó Fuhrmann Géza. Megtudhatjuk például, hogy a hazai sportiskolák története meglepő módon, de nem Budapesten, és nem a KSI-vel kezdődik! Az úttörő szerepet Pécs játszotta el (1957), majd Eger (1959) következett a sorban. A KSI 1963-ban jött létre, az intézmény falai közül az eltelt évtizedek során olimpiai, világ-, és Európa-bajnokok sora kerül ki. Elsősorban a vízilabda, az úszás, a kajak-kenu, az öttusa, az ökölvívás, a torna, és a lövészet járt az élen a „termelésben”.
A nyolcvanas években léket kapott a magyar utánpótlás. A nagy egyesületek egyik napról a másikra összeomlottak, a gazdasági nehézségek miatt elsősorban az utánpótlástól vonták el a pénzt. A kilencvenes évek közepétől indult be a sportiskolák alapítása Magyarországon. Szolnok, Nyíregyháza, Sopron, Hajdúböszörmény, Mosonmagyaróvár, Kaposvár, Miskolc és Dunaújváros mellé később csatlakozott Eger és Gyöngyös is.
A kiadványban részletes ismertetőt lehet találni az egyesületi típusú sportiskolákról, a közoktatási típusú sportiskolákról, és olvashatunk a teljes sportiskolai rendszerről. Megismerkedhetünk a SIOSZ programjával is, amelynek egyik legfontosabb eleme a sportiskolák érdekvédelme.
D. L.