9 órakor a Hősök terén Miskolc Elesett Hőseinek Emlékművénél, majd 10 órától a Hősök temetőjében a II. világháborús hősök emlékművénél, az I. világháborús hősök emlékművénél, a 65-ös emlékműnél, a Hadifoglyok kopjafájánál, az 56-os emlékműnél, a szovjet és a német hősök emlékművénél, valamint a Hősök temetője mellett lévő volt köztemetőben az I. világháború áldozatainak emléktáblájánál és a cserkészek által a hősök tiszteletére állított kopjafánál a Hősök napja tiszteletére szervezett koszorúzási ünnepséget a város.
Fotók a megemlékezésekről itt!
Május utolsó vasárnapján van a Hősök napja, mely ebben az évben május 30-án esedékes. A Hősök napja megtartását két törvény is előírta.
„Nemzetünk hősi halottainak kegyelemteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni, és az utókor számára meg kell örökíteni"- mondták ki 1917-ben.
Az ünnep eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni.
Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, mely a hősök emlékünnepének megrendezését hét pontban szabályozta. A honvédség számára ez az 1925. május 1-jén kiadott, 2519. sz. körrendeletben jelent meg. Egy másik, az 1942. április 25-én kelt körrendelet kimondja, hogy 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért és emléküket ugyanolyan kegyelettel és tisztelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét.
Véget ért a háború. Mintha a két törvény meg sem született volna, semmi sem történt fél évszázadon át. A rendszerváltás után a történelmi igazságtevés részeként, 1992-ben a budapesti Ludovika Akadémia épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét, és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katonai és polgári áldozatainak emléke előtt május utolsó vasárnapján, a Hősök napján. A hősök emlékének ünnepét kiterjesztették az 1938 után elesettekre is. (zmne.hu)
Fotók a megemlékezésekről itt!
Május utolsó vasárnapján van a Hősök napja, mely ebben az évben május 30-án esedékes. A Hősök napja megtartását két törvény is előírta.
„Nemzetünk hősi halottainak kegyelemteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni, és az utókor számára meg kell örökíteni"- mondták ki 1917-ben.
Az ünnep eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni.
Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, mely a hősök emlékünnepének megrendezését hét pontban szabályozta. A honvédség számára ez az 1925. május 1-jén kiadott, 2519. sz. körrendeletben jelent meg. Egy másik, az 1942. április 25-én kelt körrendelet kimondja, hogy 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért és emléküket ugyanolyan kegyelettel és tisztelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét.
Véget ért a háború. Mintha a két törvény meg sem született volna, semmi sem történt fél évszázadon át. A rendszerváltás után a történelmi igazságtevés részeként, 1992-ben a budapesti Ludovika Akadémia épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét, és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katonai és polgári áldozatainak emléke előtt május utolsó vasárnapján, a Hősök napján. A hősök emlékének ünnepét kiterjesztették az 1938 után elesettekre is. (zmne.hu)