Egy év telt el a tavalyi árvíz óta, ami nem nagy idő ahhoz képest, ami munkát sikerült elvégezni, és ami segítségével most már meg tudják védeni a településeket, mondta Csöbör Katalin, a térség országgyűlési képviselője. De sok megkeresés érkezett azokról a településekről, ahol nem épültek töltések és gátak, hogy megtudják, milyen most a védelmi helyzet, mi történik, ha náluk jön a víz.
Pozbai Zoltán, Sajólád nagyközség polgármestere arról tájékoztatott, hogy náluk tavaly a Sajó és a Hernád is problémát okozott, 220 házat öntött el a víz. Joggal kérdik meg tőle a lakosok, hogy náluk mi lesz, hiszen Felsőzsolcán és Ónodon épült körtöltés, és félnek, hogy Sajóládon önthet ki a víz. Mivel a nagyközség mélyvízi árterületen fekszik a védőtöltés megépítése másfél milliárd forintba kerülne.
Az állampolgár mindig a saját érdekét nézi, az állam azonban ezt nem teheti meg, jelentette ki Illés Zoltán. Az árvízi problémákat nem lehet helyi szinten kezelni, régiós, vagy országos léptékben kell gondolkodni. Sajólád és sok más település biztonságát is a felsővízfolyásokon megépült zápor- és szükségtározók biztosítják, így az alsó vízfolyásokra nem jut el a nagy árhullám. Az államtitkár kijelentette: árvízmegelőzés tekintetében védettek a települések.
Beszámolt arról, hogy Halmajon járt a nap folyamán, ahol szintén záportározó épülne, melyre a regionális operatív program keretében rendelkezésre áll 400 millió forint, ami független a védekezésre fordított 7,3 milliárdtól. Azonban a szükséges, összesen ötven hektárnyi terület megvásárlására 25 millió forintra lenne szükség, ezt a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyi költségvetéséből fogják előteremteni.
Ongán a belvízi problémák miatt járt, itt ideiglenes megoldásként amellett döntöttek, hogy a vizet a Bársonyos patak medrébe vezetik. Elindítanak azonban két nagyprojektet is. Ebből az egyik a patak komplett, hatvan kilométer hosszú medrének rendezése, kotrása, a másik egy rendszer kiépítése, amely a Hernádba vezetné majd el a vizet. Sajóládon, ha szükség lesz beavatkozásra, beruházásra, akkor azt meg fogja személyesen vizsgálni, tette hozzá az államtitkár.
Illés Zoltán beszélt arról is, hogy az eddig érintett területek mellett számtalan helyen lenne még szükség beavatkozásra. Ilyen például a Zemplén, de más megyéket is említeni lehetne az országban, ennek érdekében minél több uniós forrást kell bevonni. Emellett az állami költségvetésre lehet még számítani, melyben jövőre húszmilliárd forint körüli összeget szeretne külön soron elkülöníteni árvízi finanszírozásra. Addig az engedélyezés és a tervezés korszaka van hátra. Jelenleg a vízügyi igazgatóságon a megyében 300-an dolgoznak, az államtitkár szerint azonban ezt a számot fel kell emelni ezerre, közcélú munkások beemelésével a végleges foglalkoztatásba.
Illés Zoltán azt is bejelentette, hogy a jövőben az M30-as illetve a 26-os út továbbépítését csak abban az esetben engedélyezik, ha lábazatot kap, erről már a Nemzeti Infrastruktúra Zrt.-vel is tárgyalt. A korábban már bejelentett beruházás kapcsán, – mely az autópálya és a Miskolc határában lévő áruházak közti terület megszedése, azaz vápa kialakítása, és a 37-es út lábakra állítását jelenti – az államtitkár elmondta, az eredeti tervek szerint az áruházak állják a mintegy hárommilliárd forintos költség felét, és a kivitelezés nem fogja befolyásolni a közlekedést. Illés Zoltán az egy héttel korábbi kijelentését is megismételte, mely szerint a jövőben „sem tyúkól, sem űrkikötő nem épülhet nagyvízi mederben, ehhez nem ad engedélyt”.
Horváth I.
Fotó: Juhász Á.
Pozbai Zoltán, Sajólád nagyközség polgármestere arról tájékoztatott, hogy náluk tavaly a Sajó és a Hernád is problémát okozott, 220 házat öntött el a víz. Joggal kérdik meg tőle a lakosok, hogy náluk mi lesz, hiszen Felsőzsolcán és Ónodon épült körtöltés, és félnek, hogy Sajóládon önthet ki a víz. Mivel a nagyközség mélyvízi árterületen fekszik a védőtöltés megépítése másfél milliárd forintba kerülne.
Az állampolgár mindig a saját érdekét nézi, az állam azonban ezt nem teheti meg, jelentette ki Illés Zoltán. Az árvízi problémákat nem lehet helyi szinten kezelni, régiós, vagy országos léptékben kell gondolkodni. Sajólád és sok más település biztonságát is a felsővízfolyásokon megépült zápor- és szükségtározók biztosítják, így az alsó vízfolyásokra nem jut el a nagy árhullám. Az államtitkár kijelentette: árvízmegelőzés tekintetében védettek a települések.
Beszámolt arról, hogy Halmajon járt a nap folyamán, ahol szintén záportározó épülne, melyre a regionális operatív program keretében rendelkezésre áll 400 millió forint, ami független a védekezésre fordított 7,3 milliárdtól. Azonban a szükséges, összesen ötven hektárnyi terület megvásárlására 25 millió forintra lenne szükség, ezt a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyi költségvetéséből fogják előteremteni.
Ongán a belvízi problémák miatt járt, itt ideiglenes megoldásként amellett döntöttek, hogy a vizet a Bársonyos patak medrébe vezetik. Elindítanak azonban két nagyprojektet is. Ebből az egyik a patak komplett, hatvan kilométer hosszú medrének rendezése, kotrása, a másik egy rendszer kiépítése, amely a Hernádba vezetné majd el a vizet. Sajóládon, ha szükség lesz beavatkozásra, beruházásra, akkor azt meg fogja személyesen vizsgálni, tette hozzá az államtitkár.
Illés Zoltán beszélt arról is, hogy az eddig érintett területek mellett számtalan helyen lenne még szükség beavatkozásra. Ilyen például a Zemplén, de más megyéket is említeni lehetne az országban, ennek érdekében minél több uniós forrást kell bevonni. Emellett az állami költségvetésre lehet még számítani, melyben jövőre húszmilliárd forint körüli összeget szeretne külön soron elkülöníteni árvízi finanszírozásra. Addig az engedélyezés és a tervezés korszaka van hátra. Jelenleg a vízügyi igazgatóságon a megyében 300-an dolgoznak, az államtitkár szerint azonban ezt a számot fel kell emelni ezerre, közcélú munkások beemelésével a végleges foglalkoztatásba.
Illés Zoltán azt is bejelentette, hogy a jövőben az M30-as illetve a 26-os út továbbépítését csak abban az esetben engedélyezik, ha lábazatot kap, erről már a Nemzeti Infrastruktúra Zrt.-vel is tárgyalt. A korábban már bejelentett beruházás kapcsán, – mely az autópálya és a Miskolc határában lévő áruházak közti terület megszedése, azaz vápa kialakítása, és a 37-es út lábakra állítását jelenti – az államtitkár elmondta, az eredeti tervek szerint az áruházak állják a mintegy hárommilliárd forintos költség felét, és a kivitelezés nem fogja befolyásolni a közlekedést. Illés Zoltán az egy héttel korábbi kijelentését is megismételte, mely szerint a jövőben „sem tyúkól, sem űrkikötő nem épülhet nagyvízi mederben, ehhez nem ad engedélyt”.
Horváth I.
Fotó: Juhász Á.