A városiak sokszor mosolyognak a gazdálkodókon, azonban az elmúlt évi nagy árvizek utáni jelentős élelmiszer-áremelkedések után sokan a zsebükön tapasztalták, hogy milyen fontos munkát is végeznek, illetve az időjárás nem csak a strandolásra van hatással… Hagyományosan a közelgő Péter-Pál környékén kezdődik Magyarországon az aratás, ezért Berta Bélától, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának az igazgatójától kértünk tájékoztatást a terméskilátásokkal kapcsolatban.
– Az őszi és tavaszi vetés területe mintegy 120 000 hektár, ebből a legjelentősebbek, az őszi búza 60 ezer hektárral, a tavaszi árpa 16 ezer hektárral és a repce 20 ezer hektárral. Az aratás az időjárás függvényében, várhatóan július első hetében kezdődik majd megyénkben, Dél-Borsodban és folyamatosan halad majd észak felé. A rendelkezésünkre álló termésbecslés alapján az idei jobb lesz, mint a tavalyi, amikor az árvizek, belvizek, a sok eső komoly problémákat okozott megyénkben. Az előrejelzések szerint a közepesnél jobb terméshozamok várhatóak, őszi búzából hektáronként 4,1 tonna, tavaszi árpából 3,2 tonna repcéből pedig 2,1 tonna – sorolta az adatokat Berta Béla.
– A világpiaci hatások miatt kedvező árfekvésű most a gabona, mivel Kínában és USA-ban tapasztalt aszályos idő miatt emelkedett. A búza tonnája 45 ezer forintba kerül, a tavaszi árpa 50-55 ezer forint között mozog a repcéé pedig 110-135 ezer forint. Bizakodással készülünk az aratásra. A kenyérnek való gabona a raktárakba fog kerülni, sőt még exportra is jut belőle – újságolta a jó hírt Berta Béla. A nemzetközi összefüggésekre utalásból viszont előre borítékolható, hogy nem fog csökkenni a búza ára, tehát a kenyéré sem.
A minőségről még nincsenek információk, hiszen próbaaratást se tartottak, még korai. Ami viszont bizakodásra ad reményt, az idén eddig nem voltak nagy viharkárok és árvíz, belvíz sem. A száraz időnek köszönhetően jelentős gombásodást se tapasztaltak.
A napokban tartottak megyei aratási bizottsági ülést, amelyen kérték a közútkezelő és a rendőrség intézkedését, hogy a kombájnok, nehéz munkagépek igénybe tudják venni a közutakat, illetve, hogy segítsék őket a közlekedésben. A kombájnosokat viszont, hogy a balesetveszély csökkentése érdekében, amely gépen lehetséges szereljék le a vágóasztalt, illetve esős időben takarítsák el maguk után a közutakról a sárfelhordást.
Az étkezési búza mellett az állati takarmányról sem szabad megfeledkezni. Szemes takarmányozásra 6 ezer hektáron vetettek őszi árpát, 1500 hektár rozst, 5000 hektár triticalét, 5200 hektár zabot és 1500 hektár borsót. Az utóbbi kettő az igazán érdekes. „A borsót szójakiváltásként termelik a sertés ágazat számára. A zab iránt pedig egyre nagyobb a kereslet, a télen kisebb hiány is volt, mivel megnőtt a lóállomány. Ennek hatására nőtt a termelési kedv is” – magyarázta érdeklődésünkre Berta Béla. Tehát a jószágoknak is lesz mit abrakolni.
Csontos L.
Fotó: Juhász Á.
– A világpiaci hatások miatt kedvező árfekvésű most a gabona, mivel Kínában és USA-ban tapasztalt aszályos idő miatt emelkedett. A búza tonnája 45 ezer forintba kerül, a tavaszi árpa 50-55 ezer forint között mozog a repcéé pedig 110-135 ezer forint. Bizakodással készülünk az aratásra. A kenyérnek való gabona a raktárakba fog kerülni, sőt még exportra is jut belőle – újságolta a jó hírt Berta Béla. A nemzetközi összefüggésekre utalásból viszont előre borítékolható, hogy nem fog csökkenni a búza ára, tehát a kenyéré sem.
A minőségről még nincsenek információk, hiszen próbaaratást se tartottak, még korai. Ami viszont bizakodásra ad reményt, az idén eddig nem voltak nagy viharkárok és árvíz, belvíz sem. A száraz időnek köszönhetően jelentős gombásodást se tapasztaltak.
A napokban tartottak megyei aratási bizottsági ülést, amelyen kérték a közútkezelő és a rendőrség intézkedését, hogy a kombájnok, nehéz munkagépek igénybe tudják venni a közutakat, illetve, hogy segítsék őket a közlekedésben. A kombájnosokat viszont, hogy a balesetveszély csökkentése érdekében, amely gépen lehetséges szereljék le a vágóasztalt, illetve esős időben takarítsák el maguk után a közutakról a sárfelhordást.
Az étkezési búza mellett az állati takarmányról sem szabad megfeledkezni. Szemes takarmányozásra 6 ezer hektáron vetettek őszi árpát, 1500 hektár rozst, 5000 hektár triticalét, 5200 hektár zabot és 1500 hektár borsót. Az utóbbi kettő az igazán érdekes. „A borsót szójakiváltásként termelik a sertés ágazat számára. A zab iránt pedig egyre nagyobb a kereslet, a télen kisebb hiány is volt, mivel megnőtt a lóállomány. Ennek hatására nőtt a termelési kedv is” – magyarázta érdeklődésünkre Berta Béla. Tehát a jószágoknak is lesz mit abrakolni.
Csontos L.
Fotó: Juhász Á.