Ugrás a tartalomra

Hétforduló – június 13–19.

Létrehozva
160 éve, 1851. június 12-étől „házainkat numerizálják” – olvastuk a város krónikájában. A házak folyamatos számozásával először 1817-ben találkozunk, amikor a Zsolcai kaputól kiindulva a telkek kaptak számot. A szabadságharc bukása után az utcanévtáblákat német feliratokkal kellett kicserélni. Új számozással találkozunk az 1880. évi népesség-összeírás során is. Miskolc 1912-ben megjelent címtára már feltünteti a régi és az új számokat.
140 éve, 1871. június 13-án megnyitották a Miskolc – Bánréve – Fülek vasútvonalat. Ez azt jelentette, hogy megtörtént Gömör megye vasgyárainak és bányáinak összekapcsolása a kereskedelmi központtá és vasúti csomóponttá vált Miskolccal. A teher- és gyorsáru feladására, másrészt a Tiszai pályaudvar tehermentesítésére 1898/1899 között megépült a Gömöri pályaudvar. A Zsolcai kapui ipartelepek üzemeinek (vasgyárak, malomipar, dohánybeváltó, vágóhíd, jéggyár) mindegyike külön vasúti sínpárral csatlakozott a pályaudvari be- és átrakodó állomáshoz.

112 éve, 1899. június 17-én avatták fel a Népkert keleti, később Erzsébet kertnek nevezett részében a tragikus sorsú királyné mellszobrát. Alkotója Stróbl Alajos (1856–1926), a mű Budapesten készült, s ez Magyarország első köztéri Erzsébet-szobra, amely eredetileg két méter magas vörös kőtalapzaton állt, arccal a Kálvária dombra nézve. (Az eredeti alkotás a múzeumba került, egy-egy másolat található az eredeti helyén, a Semmelweis kórház udvarán és a városházán.)