A kiállítást a Miskolci Városszépítő Egyesület szervezte, de létrejöttét támogatta a Kaán Károly Baráti Kör is, szakmai partnere pedig a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum. A tárlat kurátora és rendezője Litwin József iparművész, a városszépítő egyesület titkára volt, azt Máger Ágnes festőművész nyitotta meg.
– Festő-grafikus abban az értelemben, hogy rézmetszetein egészen új technikákkal dolgozott. Nemcsak az akvatintát használta,de elsőként ecsettel vitte fel a lemezre a rajzolatot – mondta róla megnyitóbeszédében Máger Ágnes festőművész.
Markos Péter autodidakta módon, de teljes profiként, magányosan alkotott Miskolcon. Hatvanöt évet élt (1942–2007), életében egyszer volt kiállítása az Ady Endre Művelődési Házban. A mostani emlékkiállítás betekintést ad életművébe. Első impresszióként, Máger Ágnest idézve, egy műfajilag sokszínű alkotó rajzolódik ki, festményei, linómetszetei, rézkarcai, papírmetszetei a 70-80as évek alkotói attitűdjét idézik. Képi szerkesztései, kompozíciós megoldásai magukon viselik az említett kor attribúciós megoldásait. Ideái, szimbolikái is a kor szellemét idézik: parttalan kísérletező kedv, a műfajok határainak tiszteletlensége, a saját maga által felállított határok szigorú betartása.
A kiállítás legszebb és szakmai szempontból is legjobb darabjai a Villon illusztrációk.
„Én, Villon diák, a négyszázötvenhatos évben, vállalva a zablát és igát, higgadt elmével eltökéltem: meg kell vizsgálnom, hogyan éltem … másként megcsaljuk magunkat – írja Villon, s rajzolja Markos. A villoni szövegfoltok szálkás metszett betűit feloldják a változatos technikájú, de mindvégig lírai töltetű rézmetszetek. Ezek a lapok míves megmunkálásukkal, villoni cinizmusukkal vallanak Markos személyes sorsáról, bilincseiről. Ezeket a lapokat a művész, önmagával való szembenézésnek, elszámoltatásnak szánta. A kiállítás szép darabjai a papírmetszetek is. Elvont, geometrikus formák, szabályos és szabálytalan egymásmellettiségéből jön létre a képi rend – írja Máger Ágnes.
Markos Péter emlékkiállítása június 20. és 23. 27. és 30. valamint július 4. és 7. között tekinthető meg, mindegyik alkalommal délután 1 és 5 óra között.
minap.hu
Fotó: Mocsári László
– Festő-grafikus abban az értelemben, hogy rézmetszetein egészen új technikákkal dolgozott. Nemcsak az akvatintát használta,de elsőként ecsettel vitte fel a lemezre a rajzolatot – mondta róla megnyitóbeszédében Máger Ágnes festőművész.
Markos Péter autodidakta módon, de teljes profiként, magányosan alkotott Miskolcon. Hatvanöt évet élt (1942–2007), életében egyszer volt kiállítása az Ady Endre Művelődési Házban. A mostani emlékkiállítás betekintést ad életművébe. Első impresszióként, Máger Ágnest idézve, egy műfajilag sokszínű alkotó rajzolódik ki, festményei, linómetszetei, rézkarcai, papírmetszetei a 70-80as évek alkotói attitűdjét idézik. Képi szerkesztései, kompozíciós megoldásai magukon viselik az említett kor attribúciós megoldásait. Ideái, szimbolikái is a kor szellemét idézik: parttalan kísérletező kedv, a műfajok határainak tiszteletlensége, a saját maga által felállított határok szigorú betartása.
A kiállítás legszebb és szakmai szempontból is legjobb darabjai a Villon illusztrációk.
„Én, Villon diák, a négyszázötvenhatos évben, vállalva a zablát és igát, higgadt elmével eltökéltem: meg kell vizsgálnom, hogyan éltem … másként megcsaljuk magunkat – írja Villon, s rajzolja Markos. A villoni szövegfoltok szálkás metszett betűit feloldják a változatos technikájú, de mindvégig lírai töltetű rézmetszetek. Ezek a lapok míves megmunkálásukkal, villoni cinizmusukkal vallanak Markos személyes sorsáról, bilincseiről. Ezeket a lapokat a művész, önmagával való szembenézésnek, elszámoltatásnak szánta. A kiállítás szép darabjai a papírmetszetek is. Elvont, geometrikus formák, szabályos és szabálytalan egymásmellettiségéből jön létre a képi rend – írja Máger Ágnes.
Markos Péter emlékkiállítása június 20. és 23. 27. és 30. valamint július 4. és 7. között tekinthető meg, mindegyik alkalommal délután 1 és 5 óra között.
minap.hu
Fotó: Mocsári László