Árvai Judit, a Miskolci Nemzeti Színház kommunikációs és marketing vezetője a minap.hu kérdésére elmondta: a vakolatomlást a teátrum munkatársai is észlelték, és megtették a szükséges intézkedéseket.
– Intézkedtünk, hogy a vakolatot eltávolítsák azokon a helyeken, ahol az közvetlen élet- illetve balesetveszélyt okozott. Az értesítést követően a tűzoltók emelőkosarat autóval kiérkeztek a helyszínre, és eltávolították a meglazult épületdíszeket, így veszély jelenleg nem fenyegeti a Déryné utcán sétálókat – mondta a kommunikációs vezető.
Árvai Judit elmondta azt is, hogy az omlások miatt indokolt lenne a homlokzat javítása, ők azonban nem tulajdonosai, csak használói az színháznak.
– A helyreállítás mikéntjéről az önkormányzatnak kell döntenie, ha a nehéz gazdasági helyzet ellenére lesz forrás rá, ez sem megy egyik percről a másikra, hiszen műemlék épület lévén, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) is be kell vonni a tervezésbe – tette hozzá.
Szimbolikus épület
Dobos Tímea, Miskolc polgármesteri hivatalának szóvivője kérdésünkre elmondta: a Miskolci Nemzeti Színház homlokzata is része volt annak a nagy felújításnak, mely 2004 és 2006 között zajlott, és amelyre korábban Regionális Operatív Program pályázaton 1,6 milliárd forintot nyert városunk – ez egyébként akkor a hazai városok közül a legnagyobb elnyert összeg volt. Ennek a projektnek a során alakították ki a Szinva teraszt, fedték le a Kandia-közt, Déryné utcát, a Kazincy utcát és a Hőrök terét is és újították fel a színházi homlokzatot is 2005-ben.
A színházi felújítás bruttó 60 millió forintba került, a pénz 90 százalékát az Európai Uniótól nyerte el a város. Az akkori sajtótájékoztatón Simon Gábor a belváros rehabilitációjának
önkormányzati biztosa, Halmai Gyula, a MIK Zrt. igazgatója és Halasi Imre színházigazgató elmondták, hogy bár a régi festés még nem volt olyan állapotban, ami indokolta volna az azonnali felújítást, azért döntöttek így, mert szimbolikus épület a színház.
Tisztázatlan háttér
Érdekes egyéként a felújítás háttere is. Az interneten is fellelhető dokumentumok szerint az biztos, hogy a felújítási terveket Bodonyi Csaba építész készítette, a konkrét munkákat pedig Papp Tamás polgármesteri megbízott vezényelte le.
Az építési engedélyt a kivitelezés megkezdése előtt egy évvel kiadta a KÖH miskolci irodája. A tervekben nem volt meghatározva az épület színe, ezért az engedély tartalmazott egy kikötést, miszerint a kivitelezés megkezdése előtt el kell készíteni az épület színezési tervét és azt jóvá kell hagyatni a KÖH-el. A kivitelezés megkezdéséig a színezési terv nem készült el (és azután sem készült el soha). A terv hiányára a hivatal többször felhívta beruházó figyelmét.
Már hidegre fordult az időjárás, amikor helyszíni egyeztetést szerveztek, ahol a tervező, a kivitelező , a beruházó és a KÖH képviselője is jelen volt. Itt a tervező bemutatta a színház homlokzatára javasolt színeket, melyek az első emeleti falfelületre voltak felfestve. Ekkor derült ki, hogy az épület egyszínű fehér vagy enyhe zöld színnel megtört színű lesz és ami még inkább meglepte a jelenlévőket: a tervező un. cuppantott (sajátos építőipari kifejezés, a festőhenger a festéket felhúzza, érdes felületű lesz) felületű festést javasol. Ezt a hivatal nem fogadta el, és még ott a helyszínen, az állványon éles vita alakult ki.
A végeredmény az lett, hogy a legfinomabb felületű „cuppantott" vakolat készült el a közösen kiválasztott színnel. A helyszíni színkiválasztás tehát a színezési terv hiánya miatt, a beruházó-tervező kezdeményezésére jött létre az általuk megadott időpontban.
Sosem volt fehér
Az egyeztetésen tervező jelezte, hogy véleménye szerint - és itt utalt a Nemzeti Múzeum színezésére - a klasszicizmusban fehérre színezték a középületeket. A hivatal véleménye szerint a színház soha nem volt fehér, de elfogadja , hogy lehetett volna fehér is, és tiszteletben tartja a tervező véleményét. Később kiderült, hogy, a Nemzeti Múzeum sem volt soha fehér az elvégzett helyszíni falkutatások alapján.
A Miskolci Nemzeti Színházon alkalmazandó festék típusát Bodonyi Csaba építész-tervező határozta meg. A festék területi képviselője a valaha az Északtervben városrendezéssel foglalkozó Balogh György volt, aki akkoriban Tiszaújváros főépítésze volt. A festéket először a Novia Kft. Rákóczi utcai irodaházán alkalmazták, majd másodszor a színház épületén. Ezt követően az OIKOS állandó festéke lett a MIK Zrt. által végzett felújításoknak elsősorban
a Műépítész Kft. tervezései révén. A második OIKOS festékkel végzett felújítás után a KÖH jelezte a MIK Zrt-nek (Jirkovszky Tamásnak), hogy a festék túl sűrű és a szépen helyreállított részleteket eltakarja. A KÖH javasolta más festékek kipróbálását. Így használtak végül Caparol, Silin, Terranova festékeket.
Tajthy Á.
Fotó: Mocsári L.
– Intézkedtünk, hogy a vakolatot eltávolítsák azokon a helyeken, ahol az közvetlen élet- illetve balesetveszélyt okozott. Az értesítést követően a tűzoltók emelőkosarat autóval kiérkeztek a helyszínre, és eltávolították a meglazult épületdíszeket, így veszély jelenleg nem fenyegeti a Déryné utcán sétálókat – mondta a kommunikációs vezető.
Árvai Judit elmondta azt is, hogy az omlások miatt indokolt lenne a homlokzat javítása, ők azonban nem tulajdonosai, csak használói az színháznak.
– A helyreállítás mikéntjéről az önkormányzatnak kell döntenie, ha a nehéz gazdasági helyzet ellenére lesz forrás rá, ez sem megy egyik percről a másikra, hiszen műemlék épület lévén, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) is be kell vonni a tervezésbe – tette hozzá.
Szimbolikus épületDobos Tímea, Miskolc polgármesteri hivatalának szóvivője kérdésünkre elmondta: a Miskolci Nemzeti Színház homlokzata is része volt annak a nagy felújításnak, mely 2004 és 2006 között zajlott, és amelyre korábban Regionális Operatív Program pályázaton 1,6 milliárd forintot nyert városunk – ez egyébként akkor a hazai városok közül a legnagyobb elnyert összeg volt. Ennek a projektnek a során alakították ki a Szinva teraszt, fedték le a Kandia-közt, Déryné utcát, a Kazincy utcát és a Hőrök terét is és újították fel a színházi homlokzatot is 2005-ben.
A színházi felújítás bruttó 60 millió forintba került, a pénz 90 százalékát az Európai Uniótól nyerte el a város. Az akkori sajtótájékoztatón Simon Gábor a belváros rehabilitációjának
önkormányzati biztosa, Halmai Gyula, a MIK Zrt. igazgatója és Halasi Imre színházigazgató elmondták, hogy bár a régi festés még nem volt olyan állapotban, ami indokolta volna az azonnali felújítást, azért döntöttek így, mert szimbolikus épület a színház.
Tisztázatlan háttér
Érdekes egyéként a felújítás háttere is. Az interneten is fellelhető dokumentumok szerint az biztos, hogy a felújítási terveket Bodonyi Csaba építész készítette, a konkrét munkákat pedig Papp Tamás polgármesteri megbízott vezényelte le.
Az építési engedélyt a kivitelezés megkezdése előtt egy évvel kiadta a KÖH miskolci irodája. A tervekben nem volt meghatározva az épület színe, ezért az engedély tartalmazott egy kikötést, miszerint a kivitelezés megkezdése előtt el kell készíteni az épület színezési tervét és azt jóvá kell hagyatni a KÖH-el. A kivitelezés megkezdéséig a színezési terv nem készült el (és azután sem készült el soha). A terv hiányára a hivatal többször felhívta beruházó figyelmét.
Már hidegre fordult az időjárás, amikor helyszíni egyeztetést szerveztek, ahol a tervező, a kivitelező , a beruházó és a KÖH képviselője is jelen volt. Itt a tervező bemutatta a színház homlokzatára javasolt színeket, melyek az első emeleti falfelületre voltak felfestve. Ekkor derült ki, hogy az épület egyszínű fehér vagy enyhe zöld színnel megtört színű lesz és ami még inkább meglepte a jelenlévőket: a tervező un. cuppantott (sajátos építőipari kifejezés, a festőhenger a festéket felhúzza, érdes felületű lesz) felületű festést javasol. Ezt a hivatal nem fogadta el, és még ott a helyszínen, az állványon éles vita alakult ki.
A végeredmény az lett, hogy a legfinomabb felületű „cuppantott" vakolat készült el a közösen kiválasztott színnel. A helyszíni színkiválasztás tehát a színezési terv hiánya miatt, a beruházó-tervező kezdeményezésére jött létre az általuk megadott időpontban.
Sosem volt fehér
Az egyeztetésen tervező jelezte, hogy véleménye szerint - és itt utalt a Nemzeti Múzeum színezésére - a klasszicizmusban fehérre színezték a középületeket. A hivatal véleménye szerint a színház soha nem volt fehér, de elfogadja , hogy lehetett volna fehér is, és tiszteletben tartja a tervező véleményét. Később kiderült, hogy, a Nemzeti Múzeum sem volt soha fehér az elvégzett helyszíni falkutatások alapján.
A Miskolci Nemzeti Színházon alkalmazandó festék típusát Bodonyi Csaba építész-tervező határozta meg. A festék területi képviselője a valaha az Északtervben városrendezéssel foglalkozó Balogh György volt, aki akkoriban Tiszaújváros főépítésze volt. A festéket először a Novia Kft. Rákóczi utcai irodaházán alkalmazták, majd másodszor a színház épületén. Ezt követően az OIKOS állandó festéke lett a MIK Zrt. által végzett felújításoknak elsősorban
a Műépítész Kft. tervezései révén. A második OIKOS festékkel végzett felújítás után a KÖH jelezte a MIK Zrt-nek (Jirkovszky Tamásnak), hogy a festék túl sűrű és a szépen helyreállított részleteket eltakarja. A KÖH javasolta más festékek kipróbálását. Így használtak végül Caparol, Silin, Terranova festékeket.
Tajthy Á.
Fotó: Mocsári L.