Mivel az Európai Unión belül szabad a polgárok, a tőke és a szolgáltatások áramlása, ezért egyre több lett a nemzetközi szintű fogyasztóvédelmi probléma. Ebben kíván segíteni a közösség 27 országában, valamint Izlandon és Norvégiában az Európai Fogyasztóvédelmi Központ. A hazánkban 2006 óta működő szervezet idén január 1-jétől a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezeti keretein belül végzi tevékenységét.
– Előfordulhat, hogy a külföldi vállalkozás nem megfelelő terméket értékesít, illetve szolgáltatást nyújt. Rendszerint ilyenkor szembesül a fogyasztó azzal a nehézséggel, hogy adott esetben nyelvtudás, jogi ismeretek hiányában nem tudja rendezni a felmerült jogvitáját a külföldi féllel. Az EKF ilyen esetben tud ingyenes segítséget nyújtani a fogyasztónak – magyarázta tevékenységük lényegét miskolci sajtótájékoztatójukon Kriesch Attila igazgató. Mint megtudtuk, az EKF nem jogosult hatóságként eljárni, közvetítő, tanácsadó szervezet. A magyar fogyasztói panaszokat eljuttatja az adott ország társszervezetéhez, az felveszi a kapcsolatot az eladóval, szolgáltatóval és megpróbálja jószolgálati úton rendezni. Amennyiben ez nem sikerül, például a megkeresett cég nem reagál, akkor még mindig ott a bírósági út lehetősége. Bűncselekményekkel, például csalás, nem foglalkozik az EKF, lévén az rendőrségi hatáskör.
A legtöbb panasz egyébként a külföldi utazásokkal, főleg repüléssel (például elveszett, megrongálódott, hiányos poggyász), valamint az internetes vásárlásokkal kapcsolatos (a vevő nem kap a termékhez magyar nyelvű használati utasítást, vagy az eladó több pénzt emel le a bankszámláról). A legtöbb panasz 10-20 ezer forintos nagyságrendű.
– Ami nagyon előnyös, azzal érdemes óvatosnak lenni – utalt az internetes vásárlások buktatóira az igazgató.
Nézzük a konkrétumokat!
A magyar fogyasztó interneten rendelt jegyet párizsi tenisztornára. Egy norvég cég vállalta, hogy beszerzi és eljuttatja számára a jegyet. Nem érkezett meg a belépő, de azt mondták a vevőnek, kis technikai malőr, utazzon el Párizsba, majd a helyszínen átveheti. A sportbarát el is utazott Franciaországba, azonban potyára, mert maximum csak televízión át nézhette a meccseket… A dühös vevő az EKF-hez fordult és kérte, hogy segítsenek a költségei megtérítésében. Ugyan másfél évbe telt, de végül 1428 eurót és 219 angol fontot kapott vissza a szervezőtől (akkori árfolyamon 447 ezer forintot)!
Egy másik esetben azzal fordult a magyar fogyasztó az EKF-hez, hogy az egyik angol légitársasággal utazása közben megsérült a poggyásza. A cég hosszas levelezés után felajánlott 98 eurós kártérítést. Itt jött az újabb gond, nevezetesen a csekk olyan bankba szólt, amelynek nincs magyar fiókja. Az EKF azt tanácsolta, hogy számlavezető bankján keresztül próbálja beváltani. Sikerült. A banki költségek levonása után a panaszos hozzájutott a pénzéhez.
A Budapesten működő EKF-et a legegyszerűbben a www.magyarekf.hu honlapon keresztül érhetik el, vagy írjanak az info@magyarefk.hu címre. Telefon: 06-1/459–4832.
A sajtótájékoztatón részt vett és részletesen beszámolt tevékenységükről Sasvári Zoltán a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség megbízott igazgatója. Kitért arra, hogy munkájuk középpontjában a fogyasztók egészségének, életének és nem utolsó sorban zsebének védelme áll. Szoros együttműködésben vannak a társhatóságokkal. Részt vesznek a kiemelt országos akciókban – a napokban számoltunk be a nyári, első sorban idegenforgalmi szolgáltatókat, mutatványosokat, éjszakai szórakozóhelyeket érintő ellenőrzésükről – és egyéni vizsgálatokat is végeznek.
Az első negyedévben kiemelten vizsgálódtak a ruházattal és lábbelikkel kapcsolatban, a másodikban pedig a sportszerekkel és barkács termékekkel. A legnagyobb gond az utóbbiakkal kapcsolatban merült fel.
Szöveg és fotó: Csontos L.