Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Európai Unió támogatásával megvalósuló Integritás Projekt keretében feltérképezte a költségvetési szférában működő több mint 1000 intézmény korrupciós kockázatait. Az adatok már nyilvánosak az Integritás Portálon http://integritas.asz.hu/ A hét évig tartó, évente ismétlődő kérdőíves kutatás keretében 2011. február 8. és március 31. között első alkalommal került sor a hazai költségvetési szervek jelentős részének felmérésére. Az elektronikusan feldolgozott, majd – térinformatikai eszközökkel – internetes térképi felületen megjelenített veszélyeztetettségi indexek segítségével összehasonlíthatóvá váltak a közszférára jellemző intézményi korrupciós kockázatok. Az első adatfelvétel tapasztalatai azt mutatják, hogy a megkérdezett intézmények fontosnak tartják a hivatali korrupció visszaszorítását, nyitottak a korrupciós kockázatok kezelését célzó újabb módszertani megközelítések elsajátítására és az integritás szemlélet befogadására.
A kormányzati és az igazgatási szervek voltak a legaktívabbak
Az ÁSZ a Magyarországon működő 14 409 költségvetési szerv közül arányosan rétegzett mintavétellel választott ki 4111 intézményt. Az első adatfelvétel során összesen 1095 kitöltött kérdőív érkezett a projekt keretében kifejlesztett elektronikus adatfelvevő-, feldolgozó és térképi megjelenítő rendszerbe. Az adatok feldolgozása és az eredmények térképi megjelenítése segít a közszférára jellemző feladatköri és működési kockázatok beazonosításában. Az Integritás Projekt a közvélemény számára teljesen új, a közigazgatás és a politika számára pedig részben ismeretlen fogalmat (integritás) és működési módot kíván bevezetni a köztudatba. A cél, hogy az ÁSZ által kezdeményezett fejlesztés a korrupciós kockázati adatok megjelenítésén túl társadalmi szintű „tudatformálást” is megalapozzon.
A 2011. évi felmérés során először alkalmazott, 155 kérdésből álló Integritás Kérdőív olyan szervezeti működési és szabályozási területekre kérdezett rá, melyek befolyásolják az intézmény integritását, azaz a következetes és feddhetetlen szervezeti működést, etikus munkakörnyezetet, tiszta és átlátható belső folyamatokat. Ugyancsak fontos visszajelzésre adnak lehetőséget azok a kérdéscsoportok, melyek a szervezetek vagyongazdálkodására, az EU támogatások felhasználására és a közpénzek kezelésére adnak választ. A felmérés intézmények szintjén tényszerű és ellenőrizhető válaszok alapján számolja a költségvetési szervek korrupciós veszélyeztetettségi jellemzőit. Erre – a véleményeket, attitűdöket és szubjektív percepciókat mérő korábbi kutatásokkal szemben – Magyarországon eddig még nem volt példa.
Az 1095 választ beküldő intézmény 26%-os adatszolgáltatási arányt jelent az első évben. Ez az arányszám ugyanakkor 38% az adatot szolgáltató intézmények által kezelt költségvetési források összegét tekintve (2.238 Mrd Ft), illetve 36% a célcsoport összesített személyi állományát figyelembe véve (208 067 fő). Az első országos adatfelvétel során a helyi önkormányzatok, valamint a célcsoporton belüli nagyobb intézmények – mint például a kormányzati szervek (65%), a területi igazgatási szervek (50%), vagy rend- és honvédelmi szervek (46%) – voltak aktívabbak.
Megyénk a középmezőnyben
Megállapítható, hogy a 2011. évi felmérésben résztvevő 1095 intézmény kérdőíves eredményei alapján lényeges különbségek nem területi (regionális, megyei, illetve kistérségi) szinten mutatkoznak: az eredményeket elsősorban intézmények szintjén, egyedileg kell vizsgálni, illetőleg intézmény-csoportonként célszerű egymással összehasonlítani.
Az viszont megállapítható, hogy az egyes megyék tekintetében jelentős eltérések is vannak a válaszadási arányban. Ez a legmagasabb Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt (37%), a legalacsonyabb pedig Nógrádban (15%), Borsod-Abaúj-Zemplénből 22 százalékos arányban érkezett vissza a kérdőív.
A veszélyeztetettségi tényezők a legmagasabb arányban az önkormányzatoknál merültek fel (66%), míg a legalacsonyabb érték a bölcsődék, óvodák esetén (14%). Érdekesség, hogy arra a kérdésre „Ha szervezetük szokott méltányosságot alkalmazni, a hatósági mérlegelés szempontjai előre megismerhetők-e az ügyfelek számára?” a válaszadók 59 százaléka írt nemet. A „Ha szervezetük nyújt közszolgáltatást, a nyújtott közszolgáltatások között van-e olyan, amely esetében a kereslet tipikusan tartósan és lényegesen meghaladja a kínálatot?” kérdésre a tudományos kutatás, fejlesztés és az igazságszolgáltatás esetén volt 100 százalékos a nem válasz, míg az egészségügyi intézményeknél mindössze 40.
Az elkészült térkép alapján megállapítható, hogy az eredendő veszélyességi index átlaga Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb, 50-55 százalékos. Megyénk a középmezőnyben foglal helyet 42-46 százalékkal.
A veszélyeztetettséget növelő tényezők indexe tekintetében szintén a középmezőnyt erősíti Borsod-Abaúj-Zemplén a maga 22-23 százalékával, a legmagasabb az index itt Pest megyéé 26-28 százalékkal. A kontrollok hiány tekintetében 35-36 százalékot állapított meg a felmérés. Az önkormányzatok eredendő veszélyeztetettségi indexe tekintetében Miskolc a legmagasabb 77-90 százalékos átlagot kapta, a veszélyeztetettséget növelő index tekintetében szintén a legmagasabb 59-70, míg a kontrollok hiánya esetében a közepes eredménynek számító 42-51 százalékos indexet érte el.
Támpont a korrupcióellenes szakpolitikákhoz
Az első felmérést követően immár rendelkezésre állnak azok a bázisadatok, amelyek viszonyítási alapot jelentenek a következő évi adatfelvételekhez, illetőleg lehetőséget biztosítanak a jövőbeli változások és más trendszerű folyamatok tárgyszerű megítéléséhez. A kutatási adatbázis támpontot jelenthet a korrupció-ellenes szakpolitikák kidolgozásához, valamint a szükséges állami beavatkozások helyének és módjának meghatározásához. E téren fontos megállapítás, hogy jelenleg a költségvetési szervek túlnyomó része előtt még nem világos, illetve nem egységesen értelmezett az integritás alapú szervezeti működés követelménye, melynek meghatározása a jogalkotók fontos feladata lesz a továbbiakban.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy több mint 1000 intézmény vezetése ítélte fontosnak az ÁSZ Integritás Kérdőívének önkéntes kitöltését. Egy hét évig tartó folyamat elején járunk, és elégedettek vagyunk a közszféra intézményeinek eddigi aktivitásával. Álláspontunk szerint az eredmény korrekten tükrözi a hazai közszférára jellemző állapotokat. Fontos további lépésnek tekintjük, hogy az intézmények vezetőiben kialakuljon az integritás alapú szervezeti működés iránti elkötelezettség, illetve hogy merjenek jó példákkal elől járni. Ezt követően fontos, hogy meghatározzák azokat az értékeket és elveket, amelyeket a napi működésük során azután következetesen érvényesítenek. Bízunk abban, hogy a „jó példa ragadós”, ilyen módon tovább szélesedhet a felmérésben résztvevő költségvetési szervek köre a következő évek adatfelvételei alkalmával” – nyilatkozta Sántha György, a projektiroda vezetője.
A kérdőívről
Az egyes kérdéscsoportok 30-40 olyan rizikófaktort mérnek, amelyek esetében a válaszok fontos információkat közölnek az egyes intézmények egyedi veszélyeztetettségi jellemzőiről. Az eredmények három kiemelt index segítségével jól szemléltethetők, amelyek mértéke és egymáshoz való viszonya – egyfajta ujjlenyomatként – a választ adó intézményekre jellemzően, egyedi módon mutatja be a korrupciós kockázatokat:
– Az első a szervezetek jogállásától és feladatköreitől függő eredendő veszélyeztetettségi tényezőket (EVT) teszi mérhetővé. Ezt olyan tényezők határozzák meg, amelyek alakítása az alapítószerv jogalkotási hatáskörébe tartozik. Így például a hatósági jogalkalmazás, a (jogi) szabályozás, vagy a különféle (oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális) közszolgáltatások nyújtása. A résztvevő intézmények válaszai alapján jogállásukat és feladatkörüket tekintve a helyi önkormányzatok korrupciós szempontból kimagaslóan veszélyeztetettek Magyarországon.
– A második index az egyes intézmények napi működésétől függő – az eredendő korrupciós veszélyeztetettséget növelő – tényezőket (KVNT) jeleníti meg. Ez leképezi a költségvetési szervek jogi/intézményi környezetének jellemzőit, működésük kiszámíthatóságát, stabilitását, továbbá az intézmények működtetése során jelentkező – alapvetően a mindenkori menedzsment döntéseitől befolyásolt – olyan változó tényezőket, mint a stratégiai célok meghatározása, a szervezeti struktúra és kultúra alakítása, valamint a személyi és költségvetési erőforrásokkal, illetve a közbeszerzésekkel való gazdálkodás. E mutató tekintetében a felsőoktatási intézmények vezetik a sort, majd a kormányzati szervek következnek, míg harmadik helyen a független államhatalmi szervek találhatók.
– A harmadik a kontrollok hiányából adódó korrupciós veszélyeztetettséget (KHKT) számszerűsíti, amely esetben azt szükséges megvizsgálni, hogy az adott szervezetnél léteznek-e intézményesült kontrollok, illetőleg, hogy ezek ténylegesen működnek-e, betöltik-e rendeltetésüket. Itt olyan további faktorok mérhetők, mint a szervezet belső szabályozása, a külső és belső ellenőrzés, valamint az egyéb integritás kontrollok: etikai követelmények meghatározása, összeférhetetlenségi helyzetek kezelése, a bejelentések, panaszok kezelése, rendszeres kockázatelemzés és tudatos stratégiai menedzsment. E mutató vonatkozásában a sorrendet azok a közszolgáltatást nyújtó intézmények vezetik, amelyekre nem jellemző a közhatalmi döntésekhez kapcsolódó bonyolult jogi garanciális rendszerek kiépültsége, ebből következően a fejlett adminisztrációs rendszerek működtetése. Ilyenek a sport és szabadidős intézmények, a bölcsődék és óvodák, valamint a kulturális intézmények és általános iskolák.
Forrás, bővebb információk: http://integritas.asz.hu/
A kormányzati és az igazgatási szervek voltak a legaktívabbak
Az ÁSZ a Magyarországon működő 14 409 költségvetési szerv közül arányosan rétegzett mintavétellel választott ki 4111 intézményt. Az első adatfelvétel során összesen 1095 kitöltött kérdőív érkezett a projekt keretében kifejlesztett elektronikus adatfelvevő-, feldolgozó és térképi megjelenítő rendszerbe. Az adatok feldolgozása és az eredmények térképi megjelenítése segít a közszférára jellemző feladatköri és működési kockázatok beazonosításában. Az Integritás Projekt a közvélemény számára teljesen új, a közigazgatás és a politika számára pedig részben ismeretlen fogalmat (integritás) és működési módot kíván bevezetni a köztudatba. A cél, hogy az ÁSZ által kezdeményezett fejlesztés a korrupciós kockázati adatok megjelenítésén túl társadalmi szintű „tudatformálást” is megalapozzon.
A 2011. évi felmérés során először alkalmazott, 155 kérdésből álló Integritás Kérdőív olyan szervezeti működési és szabályozási területekre kérdezett rá, melyek befolyásolják az intézmény integritását, azaz a következetes és feddhetetlen szervezeti működést, etikus munkakörnyezetet, tiszta és átlátható belső folyamatokat. Ugyancsak fontos visszajelzésre adnak lehetőséget azok a kérdéscsoportok, melyek a szervezetek vagyongazdálkodására, az EU támogatások felhasználására és a közpénzek kezelésére adnak választ. A felmérés intézmények szintjén tényszerű és ellenőrizhető válaszok alapján számolja a költségvetési szervek korrupciós veszélyeztetettségi jellemzőit. Erre – a véleményeket, attitűdöket és szubjektív percepciókat mérő korábbi kutatásokkal szemben – Magyarországon eddig még nem volt példa.
Az 1095 választ beküldő intézmény 26%-os adatszolgáltatási arányt jelent az első évben. Ez az arányszám ugyanakkor 38% az adatot szolgáltató intézmények által kezelt költségvetési források összegét tekintve (2.238 Mrd Ft), illetve 36% a célcsoport összesített személyi állományát figyelembe véve (208 067 fő). Az első országos adatfelvétel során a helyi önkormányzatok, valamint a célcsoporton belüli nagyobb intézmények – mint például a kormányzati szervek (65%), a területi igazgatási szervek (50%), vagy rend- és honvédelmi szervek (46%) – voltak aktívabbak.
Megyénk a középmezőnyben
Megállapítható, hogy a 2011. évi felmérésben résztvevő 1095 intézmény kérdőíves eredményei alapján lényeges különbségek nem területi (regionális, megyei, illetve kistérségi) szinten mutatkoznak: az eredményeket elsősorban intézmények szintjén, egyedileg kell vizsgálni, illetőleg intézmény-csoportonként célszerű egymással összehasonlítani.
Az viszont megállapítható, hogy az egyes megyék tekintetében jelentős eltérések is vannak a válaszadási arányban. Ez a legmagasabb Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt (37%), a legalacsonyabb pedig Nógrádban (15%), Borsod-Abaúj-Zemplénből 22 százalékos arányban érkezett vissza a kérdőív.
A veszélyeztetettségi tényezők a legmagasabb arányban az önkormányzatoknál merültek fel (66%), míg a legalacsonyabb érték a bölcsődék, óvodák esetén (14%). Érdekesség, hogy arra a kérdésre „Ha szervezetük szokott méltányosságot alkalmazni, a hatósági mérlegelés szempontjai előre megismerhetők-e az ügyfelek számára?” a válaszadók 59 százaléka írt nemet. A „Ha szervezetük nyújt közszolgáltatást, a nyújtott közszolgáltatások között van-e olyan, amely esetében a kereslet tipikusan tartósan és lényegesen meghaladja a kínálatot?” kérdésre a tudományos kutatás, fejlesztés és az igazságszolgáltatás esetén volt 100 százalékos a nem válasz, míg az egészségügyi intézményeknél mindössze 40.
Az elkészült térkép alapján megállapítható, hogy az eredendő veszélyességi index átlaga Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb, 50-55 százalékos. Megyénk a középmezőnyben foglal helyet 42-46 százalékkal.
A veszélyeztetettséget növelő tényezők indexe tekintetében szintén a középmezőnyt erősíti Borsod-Abaúj-Zemplén a maga 22-23 százalékával, a legmagasabb az index itt Pest megyéé 26-28 százalékkal. A kontrollok hiány tekintetében 35-36 százalékot állapított meg a felmérés. Az önkormányzatok eredendő veszélyeztetettségi indexe tekintetében Miskolc a legmagasabb 77-90 százalékos átlagot kapta, a veszélyeztetettséget növelő index tekintetében szintén a legmagasabb 59-70, míg a kontrollok hiánya esetében a közepes eredménynek számító 42-51 százalékos indexet érte el.
Támpont a korrupcióellenes szakpolitikákhoz
Az első felmérést követően immár rendelkezésre állnak azok a bázisadatok, amelyek viszonyítási alapot jelentenek a következő évi adatfelvételekhez, illetőleg lehetőséget biztosítanak a jövőbeli változások és más trendszerű folyamatok tárgyszerű megítéléséhez. A kutatási adatbázis támpontot jelenthet a korrupció-ellenes szakpolitikák kidolgozásához, valamint a szükséges állami beavatkozások helyének és módjának meghatározásához. E téren fontos megállapítás, hogy jelenleg a költségvetési szervek túlnyomó része előtt még nem világos, illetve nem egységesen értelmezett az integritás alapú szervezeti működés követelménye, melynek meghatározása a jogalkotók fontos feladata lesz a továbbiakban.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy több mint 1000 intézmény vezetése ítélte fontosnak az ÁSZ Integritás Kérdőívének önkéntes kitöltését. Egy hét évig tartó folyamat elején járunk, és elégedettek vagyunk a közszféra intézményeinek eddigi aktivitásával. Álláspontunk szerint az eredmény korrekten tükrözi a hazai közszférára jellemző állapotokat. Fontos további lépésnek tekintjük, hogy az intézmények vezetőiben kialakuljon az integritás alapú szervezeti működés iránti elkötelezettség, illetve hogy merjenek jó példákkal elől járni. Ezt követően fontos, hogy meghatározzák azokat az értékeket és elveket, amelyeket a napi működésük során azután következetesen érvényesítenek. Bízunk abban, hogy a „jó példa ragadós”, ilyen módon tovább szélesedhet a felmérésben résztvevő költségvetési szervek köre a következő évek adatfelvételei alkalmával” – nyilatkozta Sántha György, a projektiroda vezetője.
A kérdőívről
Az egyes kérdéscsoportok 30-40 olyan rizikófaktort mérnek, amelyek esetében a válaszok fontos információkat közölnek az egyes intézmények egyedi veszélyeztetettségi jellemzőiről. Az eredmények három kiemelt index segítségével jól szemléltethetők, amelyek mértéke és egymáshoz való viszonya – egyfajta ujjlenyomatként – a választ adó intézményekre jellemzően, egyedi módon mutatja be a korrupciós kockázatokat:
– Az első a szervezetek jogállásától és feladatköreitől függő eredendő veszélyeztetettségi tényezőket (EVT) teszi mérhetővé. Ezt olyan tényezők határozzák meg, amelyek alakítása az alapítószerv jogalkotási hatáskörébe tartozik. Így például a hatósági jogalkalmazás, a (jogi) szabályozás, vagy a különféle (oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális) közszolgáltatások nyújtása. A résztvevő intézmények válaszai alapján jogállásukat és feladatkörüket tekintve a helyi önkormányzatok korrupciós szempontból kimagaslóan veszélyeztetettek Magyarországon.
– A második index az egyes intézmények napi működésétől függő – az eredendő korrupciós veszélyeztetettséget növelő – tényezőket (KVNT) jeleníti meg. Ez leképezi a költségvetési szervek jogi/intézményi környezetének jellemzőit, működésük kiszámíthatóságát, stabilitását, továbbá az intézmények működtetése során jelentkező – alapvetően a mindenkori menedzsment döntéseitől befolyásolt – olyan változó tényezőket, mint a stratégiai célok meghatározása, a szervezeti struktúra és kultúra alakítása, valamint a személyi és költségvetési erőforrásokkal, illetve a közbeszerzésekkel való gazdálkodás. E mutató tekintetében a felsőoktatási intézmények vezetik a sort, majd a kormányzati szervek következnek, míg harmadik helyen a független államhatalmi szervek találhatók.
– A harmadik a kontrollok hiányából adódó korrupciós veszélyeztetettséget (KHKT) számszerűsíti, amely esetben azt szükséges megvizsgálni, hogy az adott szervezetnél léteznek-e intézményesült kontrollok, illetőleg, hogy ezek ténylegesen működnek-e, betöltik-e rendeltetésüket. Itt olyan további faktorok mérhetők, mint a szervezet belső szabályozása, a külső és belső ellenőrzés, valamint az egyéb integritás kontrollok: etikai követelmények meghatározása, összeférhetetlenségi helyzetek kezelése, a bejelentések, panaszok kezelése, rendszeres kockázatelemzés és tudatos stratégiai menedzsment. E mutató vonatkozásában a sorrendet azok a közszolgáltatást nyújtó intézmények vezetik, amelyekre nem jellemző a közhatalmi döntésekhez kapcsolódó bonyolult jogi garanciális rendszerek kiépültsége, ebből következően a fejlett adminisztrációs rendszerek működtetése. Ilyenek a sport és szabadidős intézmények, a bölcsődék és óvodák, valamint a kulturális intézmények és általános iskolák.
Forrás, bővebb információk: http://integritas.asz.hu/