– Ez a 11. alkalom, hogy megszervezik a Borsodi Művészeti Fesztivált, ti viszont még csak most először játszotok a rendezvényen. Ennek ellenére csütörtök délután is elképesztő hangulatot teremtettetek. Ti hogy éreztétek magatokat a színpadon?
– Féltünk az időjárástól, reméltük, hogy nem fog esni az eső, hiszen az tönkre tud tenni egy koncertet, de nagyon örülünk annak, hogy a hétköznap és az idő ellenére ennyien kijöttek, és jól érezték magukat. Hozzá szeretném tenni ehhez, hogy amikor leszerződtünk erre a rendezvényre, sokat keresgettem az interneten azt, hogy pontosan hova is jövünk, és nagyon nehezen találtam róla információt. Szerintem egy ilyen jól megszervezett eseményt, amire ennyien kíváncsiak, érdemes lenne jobban promotálni, hiszen szerintem többen is eljönnének, ha eljutna hozzájuk ez az információ. A kérdésre válaszolva viszont nagyon jól éreztük magunkat, nem volt kedvünk lejönni a színpadról.
– Alapjában véve ez egy művészeti fesztivál, ti mennyire mondjátok magatokat művésznek?
– Nem tartjuk magunkat művészeknek, aki meg akar tanulni zenélni, az nem tőlünk fogja. Mi iszunk, bulizunk, csajozunk, hangoskodunk, magunkat adjuk a közönségnek. Egy dolgot szeretnénk mindenkinek átadni, és az a jókedv, hiszen mindenhol ezt hirdetjük. A jókedvet meg lehet tőlünk tanulni.
Vajtó László