A nyári szünidőben munkát vállaló diákok, csak úgy, mint bárki más, dolgozhatnak munkaviszonyban, megbízással, de akár szövetkezeti tagként is, iskolaszövetkezet keretein belül. Munkaviszonyt munkavállalóként viszont csak a 16 évnél idősebbek, illetve azok a 15. életévüket betöltött diákok létesíthetnek, akik általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali képzés keretében tanulnak és az iskolai szünetben kívánnak dolgozni.
Abban az esetben, ha a munkavállaló még nem múlt el 16 éves, szünidei foglalkoztatásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges, a munkaszerződés megkötésére csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.
A munka megkezdése előtt az éppen aktuális cég feladata a munkaszerződés írásba foglalása. A személyi alapbér meghatározása ebben az esetben csak órabérben történhet, s figyelemmel kell lenni a minimálbérre: ez havibér alkalmazása esetén 78.000 forint, napibér alkalmazása esetén 3590 forint, míg órabér alkalmazása esetén 449 forint.
A diákmunkák esetében számtalanszor problémaként merül fel a szabadság kérdése, hiszen a fiatalok a megkeresett pénzből szeretnének elmenni nyaralni is, így ezeket a feltételeket érdemes az elején tisztázni. Hivatalos esetben a18 évnél fiatalabbak munkaideje a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg, valamint maximum egyhetes munkaidőkeret alkalmazható. A munkáltató két munkavégzés között legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt köteles biztosítani a fiatal munkavállaló részére, míg a munkaközi szünet mértéke négy és fél óra munkavégzést követően 30 perc. Tizennyolc év alatti munkavállaló éjszakai vagy rendkívüli munkavégzésre még különösen indokolt esetben sem osztható be.
A szabadságolás, és a bérek mellett érdemes egy pár szót az adózásról is ejteni, hiszen ha erre nem figyelünk oda, akkor könnyen büntetés lehet a vége, és elveszíthetjük a nyáron keresett pénzünket. Az adózásnál a legfontosabb, amit tudniuk kell a diákoknak, hogy ezen a téren nincsenek külön rájuk vonatkozó jogszabályok. Mint a munkavégzés bármely formájához, itt is szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Természetesen a diákokat is megilleti az adójóváírás, ha az előzetes feltételeknek megfelelnek. A munkaviszonyban foglalkoztatott diáknak kifizetett jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így az összevont adóalap részét képezi. Az idén pedig a szuperbruttósított jövedelem után kell fizetni, valamint majd az adótábla szerint adózni.
Egy fontos dologra érdemes még odafigyelnie annak, aki munkát szeretne vállalni, mégpedig a szerződés formájára. Ezek közül a legaktuálisabb a speciális, csak tanulóra alkalmazható forma: a tanulószerződés. Ezt a szakmai kamara előtt köti meg a szakképző iskolai tanuló, valamint a gyakorlati oktatást folytató szervezet. A gyakorlati oktatást folytató szervezetnek törvényben meghatározott összegű díjazást kell a tanulónak fizetnie, amely adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Adóterhet nem viselő járandóság azt jelenti, hogy a díjazás nem adózik, és a bevallásban is csak akkor kell szerepeltetni, ha a tanulónak emellett adóköteles jövedelme is volt.
Vajtó László
Abban az esetben, ha a munkavállaló még nem múlt el 16 éves, szünidei foglalkoztatásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges, a munkaszerződés megkötésére csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.
A munka megkezdése előtt az éppen aktuális cég feladata a munkaszerződés írásba foglalása. A személyi alapbér meghatározása ebben az esetben csak órabérben történhet, s figyelemmel kell lenni a minimálbérre: ez havibér alkalmazása esetén 78.000 forint, napibér alkalmazása esetén 3590 forint, míg órabér alkalmazása esetén 449 forint.
A diákmunkák esetében számtalanszor problémaként merül fel a szabadság kérdése, hiszen a fiatalok a megkeresett pénzből szeretnének elmenni nyaralni is, így ezeket a feltételeket érdemes az elején tisztázni. Hivatalos esetben a18 évnél fiatalabbak munkaideje a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg, valamint maximum egyhetes munkaidőkeret alkalmazható. A munkáltató két munkavégzés között legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt köteles biztosítani a fiatal munkavállaló részére, míg a munkaközi szünet mértéke négy és fél óra munkavégzést követően 30 perc. Tizennyolc év alatti munkavállaló éjszakai vagy rendkívüli munkavégzésre még különösen indokolt esetben sem osztható be.
A szabadságolás, és a bérek mellett érdemes egy pár szót az adózásról is ejteni, hiszen ha erre nem figyelünk oda, akkor könnyen büntetés lehet a vége, és elveszíthetjük a nyáron keresett pénzünket. Az adózásnál a legfontosabb, amit tudniuk kell a diákoknak, hogy ezen a téren nincsenek külön rájuk vonatkozó jogszabályok. Mint a munkavégzés bármely formájához, itt is szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Természetesen a diákokat is megilleti az adójóváírás, ha az előzetes feltételeknek megfelelnek. A munkaviszonyban foglalkoztatott diáknak kifizetett jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így az összevont adóalap részét képezi. Az idén pedig a szuperbruttósított jövedelem után kell fizetni, valamint majd az adótábla szerint adózni.
Egy fontos dologra érdemes még odafigyelnie annak, aki munkát szeretne vállalni, mégpedig a szerződés formájára. Ezek közül a legaktuálisabb a speciális, csak tanulóra alkalmazható forma: a tanulószerződés. Ezt a szakmai kamara előtt köti meg a szakképző iskolai tanuló, valamint a gyakorlati oktatást folytató szervezet. A gyakorlati oktatást folytató szervezetnek törvényben meghatározott összegű díjazást kell a tanulónak fizetnie, amely adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Adóterhet nem viselő járandóság azt jelenti, hogy a díjazás nem adózik, és a bevallásban is csak akkor kell szerepeltetni, ha a tanulónak emellett adóköteles jövedelme is volt.
Vajtó László