Lengyelország meggyőződése, hogy az európai integrációhoz, amely a növekedés forrása, fokozni kell a kontinens biztonságát, ezenkívül Európának előnye származik a nyitottságból - hangsúlyozta nagykövetek és diplomaták előtt mondott beszédében.
A 2011. július 1. és december 31. közötti soros lengyel elnökség programja kapcsán hangsúlyozta: a növekvő Európának mindenekelőtt biztonságra van szüksége, fokozni kell egyebek mellett a makrogazdasági biztonságot, az energia- és élelmiszerbiztonságot, és erősíteni kell a közös uniós védelmi politikát. Roman Kowalski kitért arra, hogy az EU és Oroszország között új együttműködési keretet kell kialakítani.
A lengyel nagykövet megemlítette, hogy bár országa nem tagja az euróövezetnek, Varsó csatlakozott az úgynevezett euró plusz paktumhoz, ezzel kifejezve az erős európai közös valuta melletti elkötelezettségét.
Kijelentette, hogy Lengyelország bővítéspárti, támogatja a Nyugat-Balkán országainak európai integrációját. "A lengyel elnökség Keletre és Délre fog tekinteni" - fogalmazott, és megjegyezte, hogy Varsó külön figyelmet fog fordítani az EU és Fehéroroszország, illetve Moldova kapcsolatára. Azt is kiemelte, hogy az EU és Oroszország között új együttműködési keretet kell kialakítani.
Az Észak-Afrikában és a szélesebb arab térségben zajló "drámai események" kapcsán közölte: Lengyelország decemberben konferenciát rendez a régió demokratizálódásának elősegítésére, a közép-európai átmenet tapasztalatainak átadására.
Ódor Bálint EU-ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkár arról beszélt, hogy az elnökségi triók országainak együttműködésén túl ez az év különleges, közép-európai elnökségi év, hiszen a magyart a lengyel soros elnökség követi. Azt mondta, a térség remélhetőleg erősebb lesz az év végére.
Az államtitkár-helyettes a közeljövő fontos kérdései között említette, hogy az EU új hétéves költségvetési kerete realista legyen, meg lehessen találni az egyensúlyt a különböző politikák és kihívások között. Külön üdvözölte, hogy spanyol-belga-magyar triót követő lengyel-dán-ciprusi elnökségi hármas is kiáll az EU bővítése mellett.
Kitért arra, mennyire fontos az EU energiabiztonságának erősítése, az együttműködés fokozása ebben a vonatkozásban. A szeptemberi lengyelországi keleti partnerségi csúcstalálkozó kapcsán emlékeztetett arra, hogy az eseménynek Magyarország lesz a társelnöke. Az időzítés kapcsán - a találkozót eredetileg a magyar elnökség rendezte volna meg májusban - megjegyezte: lehetőség nyílik arra, hogy a találkozón valóban érdemi eredmények szülessenek.
Ódor Bálint a szabad belső mozgást lehetővé tevő schengeni övezet kapcsán arról beszélt, hogy az európai integráció fontos vívmányáról van szó, amelyet meg kell védeni. A schengeni együttműködést erősíteni kell, az övezetet remélhetőleg hamarosan kiterjesztik Romániára és Bulgáriára, ennek érdekében Magyarország mindent meg fog tenni - szögezte le a helyettes külügyi államtitkár, aki arról is szólt: a kulturális sokszínűség erősítését célzó kezdeményezésekre is szükség van, Budapest ebben is segítséget nyújthat.
MTI
A 2011. július 1. és december 31. közötti soros lengyel elnökség programja kapcsán hangsúlyozta: a növekvő Európának mindenekelőtt biztonságra van szüksége, fokozni kell egyebek mellett a makrogazdasági biztonságot, az energia- és élelmiszerbiztonságot, és erősíteni kell a közös uniós védelmi politikát. Roman Kowalski kitért arra, hogy az EU és Oroszország között új együttműködési keretet kell kialakítani.
A lengyel nagykövet megemlítette, hogy bár országa nem tagja az euróövezetnek, Varsó csatlakozott az úgynevezett euró plusz paktumhoz, ezzel kifejezve az erős európai közös valuta melletti elkötelezettségét.
Kijelentette, hogy Lengyelország bővítéspárti, támogatja a Nyugat-Balkán országainak európai integrációját. "A lengyel elnökség Keletre és Délre fog tekinteni" - fogalmazott, és megjegyezte, hogy Varsó külön figyelmet fog fordítani az EU és Fehéroroszország, illetve Moldova kapcsolatára. Azt is kiemelte, hogy az EU és Oroszország között új együttműködési keretet kell kialakítani.
Az Észak-Afrikában és a szélesebb arab térségben zajló "drámai események" kapcsán közölte: Lengyelország decemberben konferenciát rendez a régió demokratizálódásának elősegítésére, a közép-európai átmenet tapasztalatainak átadására.
Ódor Bálint EU-ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkár arról beszélt, hogy az elnökségi triók országainak együttműködésén túl ez az év különleges, közép-európai elnökségi év, hiszen a magyart a lengyel soros elnökség követi. Azt mondta, a térség remélhetőleg erősebb lesz az év végére.
Az államtitkár-helyettes a közeljövő fontos kérdései között említette, hogy az EU új hétéves költségvetési kerete realista legyen, meg lehessen találni az egyensúlyt a különböző politikák és kihívások között. Külön üdvözölte, hogy spanyol-belga-magyar triót követő lengyel-dán-ciprusi elnökségi hármas is kiáll az EU bővítése mellett.
Kitért arra, mennyire fontos az EU energiabiztonságának erősítése, az együttműködés fokozása ebben a vonatkozásban. A szeptemberi lengyelországi keleti partnerségi csúcstalálkozó kapcsán emlékeztetett arra, hogy az eseménynek Magyarország lesz a társelnöke. Az időzítés kapcsán - a találkozót eredetileg a magyar elnökség rendezte volna meg májusban - megjegyezte: lehetőség nyílik arra, hogy a találkozón valóban érdemi eredmények szülessenek.
Ódor Bálint a szabad belső mozgást lehetővé tevő schengeni övezet kapcsán arról beszélt, hogy az európai integráció fontos vívmányáról van szó, amelyet meg kell védeni. A schengeni együttműködést erősíteni kell, az övezetet remélhetőleg hamarosan kiterjesztik Romániára és Bulgáriára, ennek érdekében Magyarország mindent meg fog tenni - szögezte le a helyettes külügyi államtitkár, aki arról is szólt: a kulturális sokszínűség erősítését célzó kezdeményezésekre is szükség van, Budapest ebben is segítséget nyújthat.
MTI