– Miért éppen miskolci diákok képviselték Magyarországot a németországi fórumon? – érdeklődtünk Árvai Judittól.
– Az Ifjúsági Fórum a Bad Hersfeld Színházi Fesztivál keretein belül zajlott. A rendezvény egyik főtámogatója az Európai Színházi Konvenció (ETC) volt, melynek egyedüli magyarországi tagja a Miskolci Nemzeti Színház, így csak mi kaptunk meghívást az országból. Azt, hogy kik képviseljék hazánkat és városunkat, nem mi döntöttük el. A Zrínyi Ilona Gimnáziumra, valamint a S.P.I.C. Művészeti Líceumra bíztuk a választást. Végül az előbbi iskola hat drámatagozatos diákját, míg az utóbbi két táncosát delegálta.
– Korábban vettek már részt ezen az eseményen?
– Másodjára rendezték meg a fórumot, az elsőn sajnos még nem tudtunk jelen lenni, mivel csak 2010 júniusában csatlakoztunk a szervezethez.
– A diákok kaptak anyagi támogatást a németországi útjukra?
– Az ETC az utazásuk költségeit támogatta, fejenként száz euróval, a fennmaradó – így már csak pár ezer forintos – utazási költségeiket maguk állták a diákok. A szállás és a napi étkezés teljesen ingyen volt, azt a fesztivál finanszírozta.
– Jövőre is ott lesznek?
– Mindenképpen szeretnénk jelen lenni, de sajnos ez nem tőlünk függ, hanem attól, hogy kapunk-e meghívást. Viszont jövőre mi szervezzük az ETC éves közgyűlését. Azon mindenképpen számítunk a most kiutazott diákok közreműködésére és segítségére is.
– A fórumon részt vett fiatalokra számít a Nemzeti Színház előadásain is?
– Egyikőjük, Zsigmond Vanda már kapott szerepet a Szentivánéji álom című darabunkban. A többiekkel még mi is csak most ismerkedtünk össze, mert mint már korábban említettem, őket az iskolák választották ki a saját diákjaik közül. A későbbiekben egyelőre nincs tervben, hogy szerepeltessük őket, de mégsem tartom kizártnak a dolgot. Egyvalami viszont biztos: a jövőben sem szeretnénk szem elől téveszteni a tehetséges fiatalokat.
A fesztiválon történtekről Zsigmond Vandától, a S.P.I.C. Művészeti Líceum diákját kérdeztük:
– Hogyan derült ki, hogy ki vehet részt a fórumon?
– A Líceum igazgatónője értesített minket, hogy kimehetünk Németországba erre a találkozóra. Le kellett adnunk egy önéletrajzot magyar, illetve egy másikat angol nyelven, valamint készítenünk egy motivációs levelet. Később értesítettek minket, hogy a S.P.I.C.-ből kettőnket, táncosokat választottak, valamint hat drámatagozatost a Zrínyi Ilona Gimnáziumból.
– Milyen nyelven zajlott a kommunikáció, és milyen nyelven készült a színdarab?
– Természetesen minden angolul zajlott. Mindannyian beszéltük többé-kevésbé a nyelvet, de még így is okozott kisebb problémákat, hogy az elején nem igazán értettük meg a színházi szaknyelvet. Ezt egy idő után sikerült leküzdenünk. A próbákon kívüli kommunikációval nem volt gond.
– Miről szólt a bemutatott mű?
– Emberi értékeket és érzéseket próbáltunk kifejezni, több, rövidebb részbe szedve, egy mini-drámában. Az értékeket mi választottuk ki. Ezek a tisztelet, a szabadság, az egészség, a család, a biztonság és a szépség voltak.
– A szépség mint emberi érték? Nekem ez egy kicsit kilóg a sorból…
– Valóban érdekes választás, de sajnos – az igazat megvallva – már nem tudom, mi volt az indoka ennek a döntésünknek.
– Számíthatunk arra, hogy a darabotokat esetleg Miskolcon is láthatjuk?
– Szóba került, hogy a Zrínyiben jövőre bemutatják a mini-drámát, bár mindenképpen szeretnék némiképpen átdolgozni az eredetit.
– A fórum mellett nyilván jutott idő egyéb programokra is.
– Négy színházi darabot is megnéztünk a fesztiválon. Városnézésen is voltunk, sőt, egyik nap elvittek minket Wartburg várához, Eisenach mellé.
– Születtek barátságok a tíz nap alatt?
– Természetesen, bár az elején kicsit nehezebben ment az ismerkedés a többi ország fiataljaival. Talán azért, mert egymástól nagyon távoli országokból érkeztünk, más kultúrákat képviseltünk. Aztán a színdarab kapcsán a közös munka összehozott minket, és pár nap után összebarátkoztunk. Pontosan ez volt a fesztivál célja: megismerni egymás kultúráját, és a közös értékeink alapján ráébredni arra, hogy nem vagyunk mi annyira mások.
Kónya Á.
– Az Ifjúsági Fórum a Bad Hersfeld Színházi Fesztivál keretein belül zajlott. A rendezvény egyik főtámogatója az Európai Színházi Konvenció (ETC) volt, melynek egyedüli magyarországi tagja a Miskolci Nemzeti Színház, így csak mi kaptunk meghívást az országból. Azt, hogy kik képviseljék hazánkat és városunkat, nem mi döntöttük el. A Zrínyi Ilona Gimnáziumra, valamint a S.P.I.C. Művészeti Líceumra bíztuk a választást. Végül az előbbi iskola hat drámatagozatos diákját, míg az utóbbi két táncosát delegálta.
– Korábban vettek már részt ezen az eseményen?
– Másodjára rendezték meg a fórumot, az elsőn sajnos még nem tudtunk jelen lenni, mivel csak 2010 júniusában csatlakoztunk a szervezethez.
– A diákok kaptak anyagi támogatást a németországi útjukra?
– Az ETC az utazásuk költségeit támogatta, fejenként száz euróval, a fennmaradó – így már csak pár ezer forintos – utazási költségeiket maguk állták a diákok. A szállás és a napi étkezés teljesen ingyen volt, azt a fesztivál finanszírozta.
– Jövőre is ott lesznek?
– Mindenképpen szeretnénk jelen lenni, de sajnos ez nem tőlünk függ, hanem attól, hogy kapunk-e meghívást. Viszont jövőre mi szervezzük az ETC éves közgyűlését. Azon mindenképpen számítunk a most kiutazott diákok közreműködésére és segítségére is.
– A fórumon részt vett fiatalokra számít a Nemzeti Színház előadásain is?
– Egyikőjük, Zsigmond Vanda már kapott szerepet a Szentivánéji álom című darabunkban. A többiekkel még mi is csak most ismerkedtünk össze, mert mint már korábban említettem, őket az iskolák választották ki a saját diákjaik közül. A későbbiekben egyelőre nincs tervben, hogy szerepeltessük őket, de mégsem tartom kizártnak a dolgot. Egyvalami viszont biztos: a jövőben sem szeretnénk szem elől téveszteni a tehetséges fiatalokat.
A fesztiválon történtekről Zsigmond Vandától, a S.P.I.C. Művészeti Líceum diákját kérdeztük:
– Hogyan derült ki, hogy ki vehet részt a fórumon?
– A Líceum igazgatónője értesített minket, hogy kimehetünk Németországba erre a találkozóra. Le kellett adnunk egy önéletrajzot magyar, illetve egy másikat angol nyelven, valamint készítenünk egy motivációs levelet. Később értesítettek minket, hogy a S.P.I.C.-ből kettőnket, táncosokat választottak, valamint hat drámatagozatost a Zrínyi Ilona Gimnáziumból.
– Milyen nyelven zajlott a kommunikáció, és milyen nyelven készült a színdarab?
– Természetesen minden angolul zajlott. Mindannyian beszéltük többé-kevésbé a nyelvet, de még így is okozott kisebb problémákat, hogy az elején nem igazán értettük meg a színházi szaknyelvet. Ezt egy idő után sikerült leküzdenünk. A próbákon kívüli kommunikációval nem volt gond.
– Miről szólt a bemutatott mű?
– Emberi értékeket és érzéseket próbáltunk kifejezni, több, rövidebb részbe szedve, egy mini-drámában. Az értékeket mi választottuk ki. Ezek a tisztelet, a szabadság, az egészség, a család, a biztonság és a szépség voltak.
– A szépség mint emberi érték? Nekem ez egy kicsit kilóg a sorból…
– Valóban érdekes választás, de sajnos – az igazat megvallva – már nem tudom, mi volt az indoka ennek a döntésünknek.
– Számíthatunk arra, hogy a darabotokat esetleg Miskolcon is láthatjuk?
– Szóba került, hogy a Zrínyiben jövőre bemutatják a mini-drámát, bár mindenképpen szeretnék némiképpen átdolgozni az eredetit.
– A fórum mellett nyilván jutott idő egyéb programokra is.
– Négy színházi darabot is megnéztünk a fesztiválon. Városnézésen is voltunk, sőt, egyik nap elvittek minket Wartburg várához, Eisenach mellé.
– Születtek barátságok a tíz nap alatt?
– Természetesen, bár az elején kicsit nehezebben ment az ismerkedés a többi ország fiataljaival. Talán azért, mert egymástól nagyon távoli országokból érkeztünk, más kultúrákat képviseltünk. Aztán a színdarab kapcsán a közös munka összehozott minket, és pár nap után összebarátkoztunk. Pontosan ez volt a fesztivál célja: megismerni egymás kultúráját, és a közös értékeink alapján ráébredni arra, hogy nem vagyunk mi annyira mások.
Kónya Á.