Miskolcot a XVIII–XIX. században betelepült kereskedői értékes építészeti, sokszínű vallási és egyházművészeti örökséggel, tevékeny civil szervezetekkel és a polgári társadalmat, a középosztályt jól képviselő városi elittel gazdagították és „vezették át” a XX. századba.
Ennek elején Miskolc meglátta a gyógyvízben további boldogulása, fejlődése nagy lehetőségét, zálogát. Tapolca legértékesebb részeit felvásárolta, s kialakította a városi fürdőtelepet. Az 1930-as évektől a Tapolcai Fürdőújságban megjelentek a nyári történetei, anekdotái, s mint egy vendégkönyvben, rendszeresen közölték az itt üdülők névsorát. Így született meg a bálozás ötlete, s így lett az 1923-ban felépült Anna Szálloda a század második harmadának bálozóhelye. Már a névadás is utalt arra, hogy az Anna-báloknak fontos szerepet szántak.
A tapolcai Anna-bál nem Balatonfüred egyfajta másolása volt Kelet-Magyarországon, nem is a rivalizálás, hanem a hely hangulata, az itt élők igénye szülte. A korabeli leírások szerint a tapolcai Anna-bált mindig tűzijáték vezette be, s fontos szerepe volt a történésekben a csónakázó tónak. Ami akkor nagy szó volt, a város estétől másnap hajnalig biztosította a buszközlekedést Miskolc és Tapolca között.
Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején megszűntek a bálok, 1990-ben pedig megszűnt, majd eltűnt az Anna Szálló is. A még élő emlékekből kíván új hagyományt teremteni a Tapolcai Rotary Club, amely évtizedek után újra megrendezi az Anna-bált Tapolca erre legalkalmasabb szállodájában, illetve vendéglátó-komplexumában, a Bástya Wellness Hotelben.
Ennek elején Miskolc meglátta a gyógyvízben további boldogulása, fejlődése nagy lehetőségét, zálogát. Tapolca legértékesebb részeit felvásárolta, s kialakította a városi fürdőtelepet. Az 1930-as évektől a Tapolcai Fürdőújságban megjelentek a nyári történetei, anekdotái, s mint egy vendégkönyvben, rendszeresen közölték az itt üdülők névsorát. Így született meg a bálozás ötlete, s így lett az 1923-ban felépült Anna Szálloda a század második harmadának bálozóhelye. Már a névadás is utalt arra, hogy az Anna-báloknak fontos szerepet szántak.
A tapolcai Anna-bál nem Balatonfüred egyfajta másolása volt Kelet-Magyarországon, nem is a rivalizálás, hanem a hely hangulata, az itt élők igénye szülte. A korabeli leírások szerint a tapolcai Anna-bált mindig tűzijáték vezette be, s fontos szerepe volt a történésekben a csónakázó tónak. Ami akkor nagy szó volt, a város estétől másnap hajnalig biztosította a buszközlekedést Miskolc és Tapolca között.
Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején megszűntek a bálok, 1990-ben pedig megszűnt, majd eltűnt az Anna Szálló is. A még élő emlékekből kíván új hagyományt teremteni a Tapolcai Rotary Club, amely évtizedek után újra megrendezi az Anna-bált Tapolca erre legalkalmasabb szállodájában, illetve vendéglátó-komplexumában, a Bástya Wellness Hotelben.