Ugrás a tartalomra

Megnyirbált egyházak

Létrehozva
A múlt héten elfogadta a parlament az egyházügyi törvényt, amelyet a Fidesz-KDNP frakciószövetség a zárószavazás előtt írt át. A módosítások szerint mégsem a Fővárosi Bíróság, hanem az Országgyűlés hatásköre lesz az egyházak elismerése.
Azok a vallási közösségek viszont, amelyek működésénél nemzetbiztonsági kockázat merül fel, a törvényi feltételek teljesítése mellett sem jegyezhetők be egyházként. A kijelölt miniszter a nyilvántartásba vételi kérelmet kizárólag formai szempontból vizsgálja majd. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

Az Országgyűlés a következő egyházakat ismerte el első körben: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

A tizennégyek mellett további egyházak elismerésére is lesz lehetőség, ezt azonban kezdeményezniük kell.

A parlamenti pártok hónapok óta vitáztak az egyházi törvény megújítása kapcsán. Az elsődleges cél az volt, hogy elejét vegyék annak a korábbi gyakorlatnak, amely során civil szervezetek csak azért váltak egyházzá, hogy támogatásokhoz, így például az egy százalékos adófelajánláshoz jussanak.

A Heti Válasz a közelmúltban közzé tett egy listát azokról a bejegyzett egyházakról, amely működésük alapján egyértelműen nem vallási közösségek voltak, vagy legalább is nem ez volt az elsődleges tevékenységük. A lista alapján is egyértelmű volt, hogy miközben számtalan megmosolyogtató kisegyház is alakult – mint amilyen a Magyarországi Gó Egyház, vagy az Issihia Misztikus Központ – számtalan szociális ellátással foglalkozó szervezet is az egyházalapítás útjára lépett. Esetükben egyértelműen a működéshez szükséges támogatás könnyebb megszerzése, és így a talpon maradás volt a cél.

Szerettünk volna a listán szereplő, Miskolcon, vagy környékén működő szervezeteket megszólaltatni arról, hogy mi a véleményük a témában. Megkeresésünkre azonban a Sajókazán iskolát, és több településen tanodát fenntartó Dzsai Bhím Közösség és az országban – így Miskolcon is – házi segítségnyújtással foglalkozó Boldog Évek Közösség nem válaszolt.

H. I./MTI