Nyáron a napi középhőmérséklet gyakran 20 Celsius fok fölött, egymást érik a rendezvények és fesztiválok az amúgy is nyüzsgő városban, nem csökken a helyi és átmenő forgalom – csak néhány olyan dolog, ami nap, mint nap tömegek zajártalmáért felelős, és akkor még nem beszéltünk a zenelejátszókról, kocsikban bömbölő zenéről. Mindenkit érint, de sokan nincsenek tisztában vele (vagy nem hajlandók tudomást venni róla): a zajártalom okozta süketülés visszafordíthatatlan folyamat, ráadásul egyéb belgyógyászati és idegrendszeri hatásai is vannak.
– A rendszeres és magas zaj hallászavart és halláscsökkenést okozhat, de önmagában a közlekedési zaj, ha nem lépi túl az előírt határértékeket, nem ártalmas – mondta el a Semmelweis Egészségügyi Központ fül-orr-gégész osztályának szakorvosa. Ha valakit azonban mégis zavarna a lárma, azoknak a szakember is csak a mindenki számára ismert védekezési módokat tudja ajánlani: füldugó használatát, vagy a nyáron gyakran nyitott ablakok bezárását. A nagyothallás viszont, ha már kialakult, sokat ront az életminőségen is, hiszen nehezíti a kommunikációt, de a közlekedés során balesetveszélyes is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyben öngerjesztő folyamat is: aki rosszabbul hall, hangosabbra állítja a rádiót vagy televíziót, amitől persze a helyzet még inkább romlik – állítja a szakorvos.
Bár a zajártalomnak nincsenek azonnal látható, kézzelfogható jelei, hatásai már rövidtávon is érződnek. A lármát ugyanis egész szervezetünk megsínyli. A magas zajszint melletti, így nem kellőképpen pihentető alvás önmagában is negatív egészségügyi változások egész sorához vezethet: idegrendszeri bántalmakat okozhat, csökken miatta a koncentrálóképesség, megnőhet a reakcióidő, állandó fáradtságot, alvási zavarokat idéz elő, ezen kívül elősegíti magas vérnyomás, emésztési zavarok és még megannyi baj kialakulásához vezethet.
A zajhatár-értékeket egyébként rendelet írja elő övezeti bontásban, így más a megengedett zajszint lakóövezetben, mint ipari zónában, és persze a napszakok határértékei is eltérnek egymástól. Ha ezeket az értékeket túllépné a zajszint mértéke, akkor forgalomszervezési intézkedésekkel, tereléssel vagy sebességkorlátozással lehetőség van a zajártalom csökkentésére – mondta el Uramné Lantai Katalin az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség osztályvezetője.
Korábban már elkészült a felügyelőség vezetésével több miskolci forgalmasabb útszakasz zajtérképe (Csabavezér utca, Szilágyi Dezső utca, Zsolcai kapu, Szentpéteri kapu). Ezek segítségével mérhető, és így megelőzhető a zajszint drasztikus emelkedése. A zajtérkép-készítő szoftver ugyanis képes megjeleníteni az utak környezetének zajterhelését. Ennek kiszámításához figyelembe veszi a forgalmi adatokat, a környezet beépítettségének mértékét, valamint a domborzati viszonyokat – mindezt helyszíni mérések nélkül is. Új létesítmények, utak építése esetén pedig már a műszaki tervezés folyamán lehet és kell is biztosítani a követelmények teljesülését. Így a környéken élőket a lehető legkevesebb zajártalom éri. Méréseket egyébként az említett útszakaszokon évente végeznek, máshol csak panaszbejelentés esetén, vagy ha a forgalmi adatokból nem derül ki a zajszint mértéke – fűzte hozzá Uramné Lantai Katalin.
Kujan I.
– A rendszeres és magas zaj hallászavart és halláscsökkenést okozhat, de önmagában a közlekedési zaj, ha nem lépi túl az előírt határértékeket, nem ártalmas – mondta el a Semmelweis Egészségügyi Központ fül-orr-gégész osztályának szakorvosa. Ha valakit azonban mégis zavarna a lárma, azoknak a szakember is csak a mindenki számára ismert védekezési módokat tudja ajánlani: füldugó használatát, vagy a nyáron gyakran nyitott ablakok bezárását. A nagyothallás viszont, ha már kialakult, sokat ront az életminőségen is, hiszen nehezíti a kommunikációt, de a közlekedés során balesetveszélyes is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyben öngerjesztő folyamat is: aki rosszabbul hall, hangosabbra állítja a rádiót vagy televíziót, amitől persze a helyzet még inkább romlik – állítja a szakorvos.
Bár a zajártalomnak nincsenek azonnal látható, kézzelfogható jelei, hatásai már rövidtávon is érződnek. A lármát ugyanis egész szervezetünk megsínyli. A magas zajszint melletti, így nem kellőképpen pihentető alvás önmagában is negatív egészségügyi változások egész sorához vezethet: idegrendszeri bántalmakat okozhat, csökken miatta a koncentrálóképesség, megnőhet a reakcióidő, állandó fáradtságot, alvási zavarokat idéz elő, ezen kívül elősegíti magas vérnyomás, emésztési zavarok és még megannyi baj kialakulásához vezethet.
A zajhatár-értékeket egyébként rendelet írja elő övezeti bontásban, így más a megengedett zajszint lakóövezetben, mint ipari zónában, és persze a napszakok határértékei is eltérnek egymástól. Ha ezeket az értékeket túllépné a zajszint mértéke, akkor forgalomszervezési intézkedésekkel, tereléssel vagy sebességkorlátozással lehetőség van a zajártalom csökkentésére – mondta el Uramné Lantai Katalin az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség osztályvezetője.
Korábban már elkészült a felügyelőség vezetésével több miskolci forgalmasabb útszakasz zajtérképe (Csabavezér utca, Szilágyi Dezső utca, Zsolcai kapu, Szentpéteri kapu). Ezek segítségével mérhető, és így megelőzhető a zajszint drasztikus emelkedése. A zajtérkép-készítő szoftver ugyanis képes megjeleníteni az utak környezetének zajterhelését. Ennek kiszámításához figyelembe veszi a forgalmi adatokat, a környezet beépítettségének mértékét, valamint a domborzati viszonyokat – mindezt helyszíni mérések nélkül is. Új létesítmények, utak építése esetén pedig már a műszaki tervezés folyamán lehet és kell is biztosítani a követelmények teljesülését. Így a környéken élőket a lehető legkevesebb zajártalom éri. Méréseket egyébként az említett útszakaszokon évente végeznek, máshol csak panaszbejelentés esetén, vagy ha a forgalmi adatokból nem derül ki a zajszint mértéke – fűzte hozzá Uramné Lantai Katalin.
Kujan I.