–Hogyan lehet európai szintű romastratégiát készíteni, amikor még a magyarországi cigányság helyzete is rendkívül sokrétű, a spanyol vagy skandináviai pedig nem is érti például a bulgáriai gondjait?
– A stratégiának az a feladata, hogy olyan irányvonalat jelöljön ki, amely elfogadható valamennyi érintett régió számára. Egész Európa érintett. A határok egyre átjárhatóbbak, bárhol, bármikor jelentkezhetnek olyan gondok, illetve olyan lehetőségek, melyekről eddig azt hittük, hogy csak bizonyos országokra, régiókra jellemzőek. Negatív példaként említhetem azokat a közelmúltbeli eseményeket, melyek Olaszországban játszódtak a romániai cigányok tömeges megjelenésekor. Hagy említsek egy pozitív lehetőséget. Közismert tény Európa lakosságának elöregedése. Reális veszély, hogy az alacsony születésszám miatt egyre kevesebb munkavállalóra vár majd egyre több idős ember ellátása. Ennek a problémának a kezelésére eddig olyan elképzelések születtek, melyek Afrikából, Ázsiából készülnek idevonzani lakosokat. Õket készülnek az európai kultúrával megismertetni, abba beilleszteni, és a munkaerőpiacon alkalmazni. Ezeknek az elképzeléseknek reális alternatívája lehet az évszázadok óta Európában élő, többé-kevésbé integrálódott cigány lakosság felkészítése és bevonása az értékteremtő gazdasági tevékenységbe.
– Mi, akik itt élünk, nem tagadhatjuk le azokat a feszültségeket, konfliktusokat, melyek a mindennapok során jelentkeznek romák és nem romák között. Az európai régiók többségében a romák helyzetére a tartós munkanélküliség, az alacsony képzettség, a rossz lakáskörülmények vagy a vándorló életmód, a szociális bajok a jellemzőek. Érdemes, sőt szükséges összeurópai roma stratégiát készíteni és ennek kapcsán érdemes elgondolkodnunk, diskurálnunk és jó esetben megállapodnunk arról, hogyan biztosítható származástól, etnikai, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül mindenki számára az emberhez méltó élet.
–Sok nekirugaszkodás volt már romaügyben Magyarországon is. Véleménye szerint mire lenne szükség, hogy érdemi eredményeket érjenek el?
–A magyarországi cigányság helyzetét egyszerre befolyásolják szociális, kulturális és etnikai sajátosságok. Ezek többnyire együtt jelentkeznek, de a sikeres kezelésükhöz szét kell választani a problémákat. A nyomor, az éhezés, a lehetetlen lakáskörülmények megszüntetéséhez anyagi javakra, jövedelemre van szükség, melyet jó esetben a munkájuk révén szerezhetnek meg a családok. Ahhoz, hogy a gyermekek ne automatikusan rekedjenek meg a szüleik nyomorúságos sorsában, vagyis hogy ne legyenek iskolázatlanok, szakképzetlenek, állami gondoskodásra szorulók, ahhoz a sikeres iskolai előmenetelt biztosító intézmények, módszerek, ösztöndíjak, szakkollégiumok kellenek. Továbbá megfelelő élelem, ruházat kell az anyagiakban szűkölködő roma és nem roma családoknak.
– A kulturális eltérésekből fakadó hátrányok leküzdéséhez olyan oktatási és kulturális rendszer működtetésére van szükség, mely a roma kultúrát, irodalmat, zenét, táncművészetet, képzőművészetet, népi kultúrát, sokféle helyi tudást olyan kultúraként ismerteti meg, ismeri el és fel, mely pozitív identitást, önbecsülést biztosít a cigány embereknek és kivívja a többségi társadalom elismerését, kedvezően változtatja a ma egyoldalúan negatív cigányságképet.
Az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés ellen a jog erejével kell fellépni.
– Milyen ajánlásokat lehet megfogalmazni?
– A cél, hogy éljen mindenki emberhez méltó életet. Legyen lehetőség a magasabb társadalmi helyzetbe kerülésre és főként arra, hogy a gyermekek többre vihessék szüleiknél. Legyen a feljebb jutás biztos útja a munka, a tanulás, az egyéni erőfeszítés és teljesítmény. Õrizhesse, ápolhassa mindenki a saját kultúráját, nyelvét. A válságot megtapasztalva rá kell döbbenni, hogy világszerte és minden csoport esetén csak a helyi erőforrásokat figyelembe vevő, az emberi tőkére alapozott gazdaság lesz fenntartható, gyümölcsöző. A romák esetében is a helyi erőforrásokat, a meglévő képességeket figyelembe vevő, fejlesztő, kiaknázó gazdaság lehet sikeres. Mezőgazdaság, mely megvéd legalább az éhezéstől, és szolgáltatások, melyek kitörési pontok lehetnek ott is, ahol az ipari társadalom sosem volt sikeres. Olyan óvoda, iskolakezdés, ami megszeretteti a tanulást. Sok zene, sport, kézügyességet igénylő tevékenység, melyek sikerélményt adnak, motiválnak a másfajta tudások megszerzésre. És közmegegyezés kialakítása az emberi együttélésről, egymás kölcsönös tisztelete, megértésre és megegyezésre törekvés.
Cs. L.
– A stratégiának az a feladata, hogy olyan irányvonalat jelöljön ki, amely elfogadható valamennyi érintett régió számára. Egész Európa érintett. A határok egyre átjárhatóbbak, bárhol, bármikor jelentkezhetnek olyan gondok, illetve olyan lehetőségek, melyekről eddig azt hittük, hogy csak bizonyos országokra, régiókra jellemzőek. Negatív példaként említhetem azokat a közelmúltbeli eseményeket, melyek Olaszországban játszódtak a romániai cigányok tömeges megjelenésekor. Hagy említsek egy pozitív lehetőséget. Közismert tény Európa lakosságának elöregedése. Reális veszély, hogy az alacsony születésszám miatt egyre kevesebb munkavállalóra vár majd egyre több idős ember ellátása. Ennek a problémának a kezelésére eddig olyan elképzelések születtek, melyek Afrikából, Ázsiából készülnek idevonzani lakosokat. Õket készülnek az európai kultúrával megismertetni, abba beilleszteni, és a munkaerőpiacon alkalmazni. Ezeknek az elképzeléseknek reális alternatívája lehet az évszázadok óta Európában élő, többé-kevésbé integrálódott cigány lakosság felkészítése és bevonása az értékteremtő gazdasági tevékenységbe.
– Mi, akik itt élünk, nem tagadhatjuk le azokat a feszültségeket, konfliktusokat, melyek a mindennapok során jelentkeznek romák és nem romák között. Az európai régiók többségében a romák helyzetére a tartós munkanélküliség, az alacsony képzettség, a rossz lakáskörülmények vagy a vándorló életmód, a szociális bajok a jellemzőek. Érdemes, sőt szükséges összeurópai roma stratégiát készíteni és ennek kapcsán érdemes elgondolkodnunk, diskurálnunk és jó esetben megállapodnunk arról, hogyan biztosítható származástól, etnikai, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül mindenki számára az emberhez méltó élet.
–Sok nekirugaszkodás volt már romaügyben Magyarországon is. Véleménye szerint mire lenne szükség, hogy érdemi eredményeket érjenek el?
–A magyarországi cigányság helyzetét egyszerre befolyásolják szociális, kulturális és etnikai sajátosságok. Ezek többnyire együtt jelentkeznek, de a sikeres kezelésükhöz szét kell választani a problémákat. A nyomor, az éhezés, a lehetetlen lakáskörülmények megszüntetéséhez anyagi javakra, jövedelemre van szükség, melyet jó esetben a munkájuk révén szerezhetnek meg a családok. Ahhoz, hogy a gyermekek ne automatikusan rekedjenek meg a szüleik nyomorúságos sorsában, vagyis hogy ne legyenek iskolázatlanok, szakképzetlenek, állami gondoskodásra szorulók, ahhoz a sikeres iskolai előmenetelt biztosító intézmények, módszerek, ösztöndíjak, szakkollégiumok kellenek. Továbbá megfelelő élelem, ruházat kell az anyagiakban szűkölködő roma és nem roma családoknak.
– A kulturális eltérésekből fakadó hátrányok leküzdéséhez olyan oktatási és kulturális rendszer működtetésére van szükség, mely a roma kultúrát, irodalmat, zenét, táncművészetet, képzőművészetet, népi kultúrát, sokféle helyi tudást olyan kultúraként ismerteti meg, ismeri el és fel, mely pozitív identitást, önbecsülést biztosít a cigány embereknek és kivívja a többségi társadalom elismerését, kedvezően változtatja a ma egyoldalúan negatív cigányságképet.
Az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés ellen a jog erejével kell fellépni.
– Milyen ajánlásokat lehet megfogalmazni?
– A cél, hogy éljen mindenki emberhez méltó életet. Legyen lehetőség a magasabb társadalmi helyzetbe kerülésre és főként arra, hogy a gyermekek többre vihessék szüleiknél. Legyen a feljebb jutás biztos útja a munka, a tanulás, az egyéni erőfeszítés és teljesítmény. Õrizhesse, ápolhassa mindenki a saját kultúráját, nyelvét. A válságot megtapasztalva rá kell döbbenni, hogy világszerte és minden csoport esetén csak a helyi erőforrásokat figyelembe vevő, az emberi tőkére alapozott gazdaság lesz fenntartható, gyümölcsöző. A romák esetében is a helyi erőforrásokat, a meglévő képességeket figyelembe vevő, fejlesztő, kiaknázó gazdaság lehet sikeres. Mezőgazdaság, mely megvéd legalább az éhezéstől, és szolgáltatások, melyek kitörési pontok lehetnek ott is, ahol az ipari társadalom sosem volt sikeres. Olyan óvoda, iskolakezdés, ami megszeretteti a tanulást. Sok zene, sport, kézügyességet igénylő tevékenység, melyek sikerélményt adnak, motiválnak a másfajta tudások megszerzésre. És közmegegyezés kialakítása az emberi együttélésről, egymás kölcsönös tisztelete, megértésre és megegyezésre törekvés.
Cs. L.