Az alábbiakban közöljük a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség által a minap.hu szerkesztőségéhez eljuttatott nekrológot.
„Emlékezés egy Venesz-díjas mesterszakácsra
Az elmúlt hét végén itthagyta Miskolc városát, egy minden porcikájával a településhez kötődő ember, Ingoványi József, Venesz díjas mesterszakács. Nem más városba, országrészbe ment dolgozni, hanem az égiek konyhájába.
Már születésének helye – Alsóhámor - is e nem könnyű szakma felé irányította, hiszen a Palota Szálló közelsége, csillogása az akkori gyereket elkápráztatta. Az apja is vendéglősként kereste a betevőt a családja számára, így nem véletlen, hogy a családból többen választották ezt a ma sem könnyű életpályát.
Elhunyt kollégánk 1964-ben, szakács tanulmányainak befejezése után Miskolcon a helyi vendéglátó vállalatnál az akkori Polónia étteremben kezdte munkáját, s az akkor ott dolgozó mesterektől: Ézsöl Jánostól, Száraz Páltól, Polner Józseftől tanulva hamarosan az akkori fiatal generáció egyik kiemelkedő szakácsává vált.
Szabados Miklós az üzletvezetője hamar felfedezte benne a szakmai elhivatottságot, s az akkor Miskolc legpatinásabb vendéglátó egységébe, az Avas Szálloda konyhájába vitte magával a fiatal szakembert dolgozni. Az országos hálózattal rendelkező Hungar Hotel’s ebben az időben kezdte építeni Miskolctapolcán új szállodáját, a Juno Hotelt, aminek 1974-es megnyitásakor már az étlapra konyhafőnökként Ingoványi József neve került. A hetvenes években Miskolc város protokoll rendezvényeinek nagy részét a Juno bonyolította, a konyha munkáját Krusovszki István és Mátyás Rudolf konyhafőnök helyettesek segítségével irányította.
Aktív munkásságának utolsó, közel egy évtizedét a miskolci Alabárdos étterem konyhafőnökeként töltötte, ahonnan nyugdíjba vonult.
Munkahelyét, így Miskolc városát is többször képviselte Európa több országában, ezáltal ismerhették meg az általa alkotott ételeken át Hollandiában, Nyugat-Németországban, Finnországban, Lengyelországban szűkebb régiónk magyaros ízeit. Miskolc testvérvárosában Kassán több alkalommal főzött protokollrendezvényhez ételsort. Melegkonyhai munkáit Magyarország számtalan településén süvegelték meg.
Munkáját a Vállalat kiváló dolgozója cím többszöri kiérdemlésével ismerte el a munkaadó cége. Igazán büszke azonban arra volt, hogy elsők között kapott az országban, Dózsa Gyuri bácsi által vezetett mesterkurzuson Állami Mesterszakács címet 1982-ben. A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség pedig a magyar szakácsok által kapható legmagasabb szakmai kitüntetésben. a Venesz József díjban részesítette 2005-ben.
A keze alatt több szakácsnemzedék generációja nevelkedett, akiknek a főzés tudományán kívül a konyhai gazdálkodást is megtanította, az emberi tisztességet, a szakács szakma - nem könnyű - embert fogyasztó életét is megismertette velük. Tudását a mindenkor a konyháján tanuló fiatal szakembereknek maradéktalanul átadta.
Sajátos, egyéni stílusát nagyon sokan ismerik a helyi és országos szakemberek közül, amely sohasem nélkülözte azokat a jó szándékú őszinte észrevételeit, véleményét, amelyet a kollégák munkáival kapcsolatban rendszeresen kendőzetlenül fogalmazott meg.
Ingoványi séf úr innentől kezdve az égiek konyháján kezdi mindennapi munkáját, itt „háknizik” a korábban eltávozott kollégákkal együtt. A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Miskolc és Környéke Régiója és az ország szakács társadalma távozásával egy nagy tudású, igaz, őszinte szakemberrel, egyéniséggel lett kevesebb.
Emléked megőrizzük.
MNGSZ Miskolc és környéke Régió”
„Emlékezés egy Venesz-díjas mesterszakácsra
Az elmúlt hét végén itthagyta Miskolc városát, egy minden porcikájával a településhez kötődő ember, Ingoványi József, Venesz díjas mesterszakács. Nem más városba, országrészbe ment dolgozni, hanem az égiek konyhájába.
Már születésének helye – Alsóhámor - is e nem könnyű szakma felé irányította, hiszen a Palota Szálló közelsége, csillogása az akkori gyereket elkápráztatta. Az apja is vendéglősként kereste a betevőt a családja számára, így nem véletlen, hogy a családból többen választották ezt a ma sem könnyű életpályát.
Elhunyt kollégánk 1964-ben, szakács tanulmányainak befejezése után Miskolcon a helyi vendéglátó vállalatnál az akkori Polónia étteremben kezdte munkáját, s az akkor ott dolgozó mesterektől: Ézsöl Jánostól, Száraz Páltól, Polner Józseftől tanulva hamarosan az akkori fiatal generáció egyik kiemelkedő szakácsává vált.
Szabados Miklós az üzletvezetője hamar felfedezte benne a szakmai elhivatottságot, s az akkor Miskolc legpatinásabb vendéglátó egységébe, az Avas Szálloda konyhájába vitte magával a fiatal szakembert dolgozni. Az országos hálózattal rendelkező Hungar Hotel’s ebben az időben kezdte építeni Miskolctapolcán új szállodáját, a Juno Hotelt, aminek 1974-es megnyitásakor már az étlapra konyhafőnökként Ingoványi József neve került. A hetvenes években Miskolc város protokoll rendezvényeinek nagy részét a Juno bonyolította, a konyha munkáját Krusovszki István és Mátyás Rudolf konyhafőnök helyettesek segítségével irányította.
Aktív munkásságának utolsó, közel egy évtizedét a miskolci Alabárdos étterem konyhafőnökeként töltötte, ahonnan nyugdíjba vonult.
Munkahelyét, így Miskolc városát is többször képviselte Európa több országában, ezáltal ismerhették meg az általa alkotott ételeken át Hollandiában, Nyugat-Németországban, Finnországban, Lengyelországban szűkebb régiónk magyaros ízeit. Miskolc testvérvárosában Kassán több alkalommal főzött protokollrendezvényhez ételsort. Melegkonyhai munkáit Magyarország számtalan településén süvegelték meg.
Munkáját a Vállalat kiváló dolgozója cím többszöri kiérdemlésével ismerte el a munkaadó cége. Igazán büszke azonban arra volt, hogy elsők között kapott az országban, Dózsa Gyuri bácsi által vezetett mesterkurzuson Állami Mesterszakács címet 1982-ben. A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség pedig a magyar szakácsok által kapható legmagasabb szakmai kitüntetésben. a Venesz József díjban részesítette 2005-ben.
A keze alatt több szakácsnemzedék generációja nevelkedett, akiknek a főzés tudományán kívül a konyhai gazdálkodást is megtanította, az emberi tisztességet, a szakács szakma - nem könnyű - embert fogyasztó életét is megismertette velük. Tudását a mindenkor a konyháján tanuló fiatal szakembereknek maradéktalanul átadta.
Sajátos, egyéni stílusát nagyon sokan ismerik a helyi és országos szakemberek közül, amely sohasem nélkülözte azokat a jó szándékú őszinte észrevételeit, véleményét, amelyet a kollégák munkáival kapcsolatban rendszeresen kendőzetlenül fogalmazott meg.
Ingoványi séf úr innentől kezdve az égiek konyháján kezdi mindennapi munkáját, itt „háknizik” a korábban eltávozott kollégákkal együtt. A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Miskolc és Környéke Régiója és az ország szakács társadalma távozásával egy nagy tudású, igaz, őszinte szakemberrel, egyéniséggel lett kevesebb.
Emléked megőrizzük.
MNGSZ Miskolc és környéke Régió”