A régi struktúrában minden központosítva volt, még a gyógynövény begyűjtés is. A szabadpiac viszonyai közt természetesen ez is átalakult. Számos kisebb-nagyobb cég foglalkozik gyógynövénytermesztéssel, felvásárlással, forgalmazással. Talán még emlékeznek rá, a Kozma gyilkosság egyik vádlottja, mikor a vagyonát firtatták, gúnyosan azt mondta bodzázásból, származik… Nos valóban ilyen jól fizet a gyógynövény? Még az is kétséges, hogy a mindent elöntő olcsó kínai termékek világában van-e piaca a magyar gyógynövénynek és készítményeknek.
Először a teáiról híres bükki füvesembert, Szabó Györgyöt kerestük meg. Mint megtudtuk, részben saját gyógynövény kertjében folyik a termelés. Kisebb tételben van, amit felvásárol, de csak és kizárólag a Bükk területén, például Kisgyőr vagy Sály határában termett gyógynövényeket. Problémája a szedőkkel még sosem volt, mert mikor megbeszélik, mire van szüksége mindig ad mintadarabot, hogy össze ne tévesszék mással, esetleg védett növényekkel. Azt nem tudja, hogy adott mennyiséget egyedül, vagy esetleg a család szedte, hozzá csak a végeredmény, a begyűjtött növény érkezik. Gyuri bácsi szerint tisztességes pénzt lehet vele keresni, amiből szezonban meg lehet élni.
A magát magyar gyógynövény-üzletláncként meghatározó patinás Herbáriánál folytattuk az érdeklődést. Először is arra voltunk kíváncsiak, hogy csak az üzletek magyarok, vagy a bennük árult termékek is? – Magyar gyógynövényt dolgozunk fel. Régebben volt saját felvásárló hálózatunk, most is részben, a többit pedig külső partnerektől – viszontfelvásárlók – származik. A kamilla főleg saját kézben van. A többi megegyezés kérdése – avatott be minket a részletekbe Polencsik János, a Herbária termelési és műszaki vezetője. – A gyógynövény szezon április végétől október végéig tart. Akik csinálják, lelkesen csinálják, meg lehet élni belőle. Bár ez részben az időjárásnak is a függvénye. Az idén például feleannyi kamilla termett, mint amire számítottunk.
Az általunk feldolgozott gyógynövények 90 százaléka vadon termett, ennek jobb a minősége, mint a termesztettnek.
– A gyógynövényezés azonban csak fél évre ad megélhetést. Fantáziát látunk a közmunka programban. Fél évet gyógynövényeznének, a másik felében pedig az önkormányzat adna valamilyen munkát az embereknek, például ároktisztítást, vagy valami hasonló közösségi feladatot.
Ez azonban a jelenleg is gyógynövényezéssel foglalkozókra vonatkozik, nagyobb tömegek munkába állítása problémás lenne, mivel a hazai késztermék piac a szakember szerint telített, tehát amennyiben sokkal többen foglalkoznának a begyűjtéssel, akkor azt exportálni kellene. Ott pedig nagy a konkurencia, lengyelek, horvátok, bulgárok… van ország, ahol államilag támogatják is a gyógynövény szektort.
– A magyar gyógynövény megfelelő áron kelendő Európában – mondta a szakember. Azonban hozzá tette a horvátoknak például – éghajlati okokból – kevesebbet kell szárítani, máshol támogatják…
Minden esetre örülhetünk, hogy a fokhagymával és a vörös hagymával, fűszerpaprikával ellentétben a kamilla még magyar. Gyógynövényekből nem jellemző az import. Ez se kis dolog manapság!
Cs.L.
Először a teáiról híres bükki füvesembert, Szabó Györgyöt kerestük meg. Mint megtudtuk, részben saját gyógynövény kertjében folyik a termelés. Kisebb tételben van, amit felvásárol, de csak és kizárólag a Bükk területén, például Kisgyőr vagy Sály határában termett gyógynövényeket. Problémája a szedőkkel még sosem volt, mert mikor megbeszélik, mire van szüksége mindig ad mintadarabot, hogy össze ne tévesszék mással, esetleg védett növényekkel. Azt nem tudja, hogy adott mennyiséget egyedül, vagy esetleg a család szedte, hozzá csak a végeredmény, a begyűjtött növény érkezik. Gyuri bácsi szerint tisztességes pénzt lehet vele keresni, amiből szezonban meg lehet élni. A magát magyar gyógynövény-üzletláncként meghatározó patinás Herbáriánál folytattuk az érdeklődést. Először is arra voltunk kíváncsiak, hogy csak az üzletek magyarok, vagy a bennük árult termékek is? – Magyar gyógynövényt dolgozunk fel. Régebben volt saját felvásárló hálózatunk, most is részben, a többit pedig külső partnerektől – viszontfelvásárlók – származik. A kamilla főleg saját kézben van. A többi megegyezés kérdése – avatott be minket a részletekbe Polencsik János, a Herbária termelési és műszaki vezetője. – A gyógynövény szezon április végétől október végéig tart. Akik csinálják, lelkesen csinálják, meg lehet élni belőle. Bár ez részben az időjárásnak is a függvénye. Az idén például feleannyi kamilla termett, mint amire számítottunk.
Az általunk feldolgozott gyógynövények 90 százaléka vadon termett, ennek jobb a minősége, mint a termesztettnek.
– A gyógynövényezés azonban csak fél évre ad megélhetést. Fantáziát látunk a közmunka programban. Fél évet gyógynövényeznének, a másik felében pedig az önkormányzat adna valamilyen munkát az embereknek, például ároktisztítást, vagy valami hasonló közösségi feladatot.
Ez azonban a jelenleg is gyógynövényezéssel foglalkozókra vonatkozik, nagyobb tömegek munkába állítása problémás lenne, mivel a hazai késztermék piac a szakember szerint telített, tehát amennyiben sokkal többen foglalkoznának a begyűjtéssel, akkor azt exportálni kellene. Ott pedig nagy a konkurencia, lengyelek, horvátok, bulgárok… van ország, ahol államilag támogatják is a gyógynövény szektort.
– A magyar gyógynövény megfelelő áron kelendő Európában – mondta a szakember. Azonban hozzá tette a horvátoknak például – éghajlati okokból – kevesebbet kell szárítani, máshol támogatják…
Minden esetre örülhetünk, hogy a fokhagymával és a vörös hagymával, fűszerpaprikával ellentétben a kamilla még magyar. Gyógynövényekből nem jellemző az import. Ez se kis dolog manapság!
Cs.L.