– Már két hétre is nehéz kiszakítani az embernek magát a mindennapokból, de a tábor nagy előnye is éppen ez. Az, hogy nyugodt körülmények között alkothatnak a képzőművészek. Ráadásul többen együtt, ami inspiráló és a jövőben is hasznos – mondja Szabics Ágnes, aki szerint több közös kiállítás is létrejön egy-egy ilyen tábor után.
Az elkészült munkákat elsőként például a Miskolci Galériában mutatják be október 4-től, majd ezt követően a fővárosban is megtekintheti a közönség az alkotásokat.
Várnai Gyula Dunaújvárosból érkezett, hogy szabadon alkothasson a hétköznapokból kiszakadva.
– Analóg módon igyekszem hangokat megszólaltatni egy számítógép uralta világban. A kísérlet lényege, hogy a különböző eszközök segítségével működésbe hozzam a bakelitlemezeket – hangsúlyozza Várnai Gyula. – Emellett egy montázson is dolgozom, amit még csupán fejben alkottam meg. Ennek lényege, hogy darabokra vágom a bakeliteket, majd montázsszerűen összeillesztem őket – tette hozzá a művész, aki számára fontos az alkotóházban eltöltött idő.
– Ellazulok ilyenkor és nincs más csak az alkotás. Ilyenkor olyan dolgokkal is foglalkozhatok, amire máskor nem tudok időt szakítani – mondja.
A művészek a két hetes művésztelep végén hazautaznak, de a Miskolc városához való kötődés megmarad. Olyannyira, hogy októberben vissza is térnek, hiszen a jelenleg keletkező alkotásokból nyíló tárlat alapját képezi majd a Nagy Kunszt múzeumpedagógiai programjának.
– Fontos, hogy a művészek találkozzanak a közönséggel, emellett részt vegyenek az iskolásokkal, gyerekekkel a kiállítótérben folyó kreatív munkában. Ilyen módon könnyebb a megértés, szorosabbra fűzhető a kapcsolat és a gyerekek fejlődéséhez is nagyban hozzájárul – teszi hozzá Szabics Ágnes, aki elárulta, hogy alkotásában a kották nagy szerepet kapnak majd.
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.
Az elkészült munkákat elsőként például a Miskolci Galériában mutatják be október 4-től, majd ezt követően a fővárosban is megtekintheti a közönség az alkotásokat.
Várnai Gyula Dunaújvárosból érkezett, hogy szabadon alkothasson a hétköznapokból kiszakadva.
– Analóg módon igyekszem hangokat megszólaltatni egy számítógép uralta világban. A kísérlet lényege, hogy a különböző eszközök segítségével működésbe hozzam a bakelitlemezeket – hangsúlyozza Várnai Gyula. – Emellett egy montázson is dolgozom, amit még csupán fejben alkottam meg. Ennek lényege, hogy darabokra vágom a bakeliteket, majd montázsszerűen összeillesztem őket – tette hozzá a művész, aki számára fontos az alkotóházban eltöltött idő.
– Ellazulok ilyenkor és nincs más csak az alkotás. Ilyenkor olyan dolgokkal is foglalkozhatok, amire máskor nem tudok időt szakítani – mondja.
A művészek a két hetes művésztelep végén hazautaznak, de a Miskolc városához való kötődés megmarad. Olyannyira, hogy októberben vissza is térnek, hiszen a jelenleg keletkező alkotásokból nyíló tárlat alapját képezi majd a Nagy Kunszt múzeumpedagógiai programjának.
– Fontos, hogy a művészek találkozzanak a közönséggel, emellett részt vegyenek az iskolásokkal, gyerekekkel a kiállítótérben folyó kreatív munkában. Ilyen módon könnyebb a megértés, szorosabbra fűzhető a kapcsolat és a gyerekek fejlődéséhez is nagyban hozzájárul – teszi hozzá Szabics Ágnes, aki elárulta, hogy alkotásában a kották nagy szerepet kapnak majd.
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.