Ugrás a tartalomra

Történetének legnagyobb fejlesztésén eshet át a koraszülött-ellátás

Létrehozva
Uniós pályázat keretében 3,8 milliárd forint támogatást ítéltek meg húsz egészségügyi intézmény koraszülött-ellátáshoz szükséges eszközparkjának a fejlesztésére – köztük van a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház koraszülött osztálya is.
Az intézmények hat vidéki régióban pályázhattak a koraszülöttek ellátásához szükséges informatikai és orvostechnikai eszközök fejlesztésére. Az elnyert összeget így elsődlegesen korszerű lélegeztetőkészülékek, inkubátorok, multifunkciós betegőrző monitorok, úgynevezett perinatális diagnosztikai készülékek beszerzésére, valamint az ezek üzemeltetéséhez szükséges informatikai fejlesztésekre fordíthatják.

csiba_gabor_110816_ja.jpgA megyei kórház koraszülött osztályának géppark állapotáról Csiba Gábor, főigazgató-főorvos azt mondja: vegyes képet mutat. Van, amelyik húsz éves, de van egy-két éves friss beszerzés is. Egy ilyen, javarészt elavult gépparkkal azonban, nem lehet minőségi munkát végezni, ezért is volt nagyon fontos a főigazgató szerint a majd másfél évvel ezelőtt kiírt pályázat. A keretösszeget tizennyolc intézmény között osztották fel, és a megyei kórház ennek több, mint tíz százalékát, 380 millió forint feletti összeget nyert el. A beruházás központi őrző monitor-rendszer kialakításáról szól, harminc intenzív gyerekágyon, amely minden pillanatot és minden fiziológiás paraméterét figyeli az újszülöttnek. Az osztály másik harminc ágyán korszerűsítést végezhetnek el, amely már nem intenzív szintű, de emelt szinten ad ellátást. A teendőkről Csiba Gábor elmondta, most támogatási szerződést kell kötniük, ami a napokban fog megtörténni, ezután elindulhat a szükséges közbeszerzési folyamat, így a támogatási összeghez még az év vége előtt hozzájuthat a kórház.

A főigazgató azt is elmondta, nem lehet kimondani, hogy javul a helyzet a koraszülések tekintetében, hiszen az életkörülmények, az egyre korábbi szülések, a szociális környezet, a társadalmi viszonyok nem feltétlenül mutatnak javulást. Vannak olyan területei az országnak, ahol javulnak a mutatók, de van, ahol stagnál. A koraszülött ellátás pontosan ezért fontos, ilyen esetben ugyanis a koraszülött gyermek hajlamosabb az olyan betegségekre, amelyek miatt felnőttként nem tudnak majd teljes értékű életet élni.

koraszulott_110816_ja_1.jpg

Szűcs Ildikó, a koraszülött, újszülött pathológiai osztály osztályvezető főorvosa elmondta, jelenleg csökkenő születésszám mellett nagyjából 7700 gyermek születik egy évben a megyében, ezek 10-12 százaléka koraszülött. Koraszülöttnek a betöltött 37. hét előtt született gyerekek számítanak, a legnagyobb veszélynek az 1500 gramm alatti testsúllyal született picik vannak kitéve, de az alkalmazkodás szempontjából a 33-37 hétre születettek is veszélyeztetettek. De még az éretten született gyerekek közül is vannak, akik méhen belül bekövetkezett kóros állapotok miatt nem tudnak alkalmazkodni a külvilághoz, és ők is a koraszülött osztályra kerülnek át. Ez azt jelenti, hogy az osztályon évente nyolcszáz gyermeket gondoznak, ápolnak, kezelnek, akik közül 400-450 igényel intenzív, szorosabb kezelést, és több, mint háromszáz újszülöttet kell lélegeztetni, mert másként nem tarthatóak életben.

A főorvos elmondta azt is: a koraszülött osztályok a hetvenes években valósultak meg hazánkban, és az utolsó nagyobb fejlesztéseket a kilencvenes években végezték el. Ezt követően már csak céltámogatások, illetve alapítványi támogatások keretében volt lehetőség arra, hogy új gépeket beszerezzenek. Éppen ezért hihetetlenül nagy lehetőségnek nevezte Szűcs Ildikó ezt a pályázatot, amely lehetőséget teremt a neonatális intenzív centrumok felszerelésére. Ez tizenöt évre meghatározza, és pozitív irányba befolyásolja az újszülött ellátást egész Magyarországon, és a megyénkben is.

Horváth I.
Fotó: Juhász Á.