A tegnap közzétett nyílt levél szerint „a Magyar Színházi Társaság megdöbbenve értesült róla, hogy a Miskolci Nemzeti Színház egyébként is szűkített költségvetéséből a fenntartó önkormányzat 88 millió forintot vett - remélhetőleg csak – zárlat alá". Hangsúlyozták, hogy a döntés súlyos helyzetbe hozza az intézményt. Mivel
egy színházi évad két költségvetési éven át finanszírozott, a tervezés és lebonyolítás amúgy is bizonytalan financiális háttérrel zajlik.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a bizonytalanságok miatt megrendülhet a nézők bizalma is. Pedig a Miskolci Nemzeti Színház az ország egyik leglátogatottabb színháza. Mint emlékeztetnek, a Miskolci Nemzeti Színházba több mint 10 000 bérletvásárló, évi 150 000 néző jár, hogy évente több mint 400 előadást láthasson. A színház ötödik az országos és első a vidéki nézettségi listán. Hosszú évek színvonalas munkája áll e teljesítmény mögött.
„Halasi Imre alkalmazkodott a helyzethez"
Kriza Ákos válaszában így fogalmaz: „tisztában vagyok a Magyar Színházi Társaság által felvetett problémákkal. Azonban egy nagy város polgármestereként számos más tényezőt figyelembe kell vennem.”
„– A döntés sokszor nehéz, felelősségteljes és bizony népszerűtlen is. Éppen ezért, ilyen döntést csak akkor hoz meg egy városvezető, ha nincs más lehetősége – hangsúlyozta Kriza Ákos.
A polgármester emlékeztetett arra is, hogy a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója közleményben közölte, hogy a zárolás elbocsátást nem jelent a színház működésében, csupán a bemutatók átcsoportosítását, vagyis bemutatásuk sorrendjének változását vonja maga után.
– Vagyis Halasi Imre alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, amit ezúton is köszönök neki – áll a polgármester közleményében.
Mindenkit érint a zárolás
Kriza Ákos hozzátette: a miskolci önkormányzatnak a következő hónapokban úgy kell gazdálkodnia, mintha közel kétmilliárd forinttal kevesebb pénze lenne. Fontos tudni, hogy ezt az összeget az önkormányzat nem elvette, hanem zárolta. A pénzek befagyasztása érinti az oktatási intézményeket és a polgármesteri hivatal működését is. Ez utóbbinak 715 millióval kevesebből kell gazdálkodnia.
A polgármester a közleményben emlékeztetett arra, hogy az 1,7 milliárd bevételhiány először 2010-ben jelentkezett, ezt azonban az előző városvezetés nem vette figyelembe. A jelenlegi városvezetés azonban már nem hagyhatja figyelmen kívül.
– Természetesen folyamatosan figyeljük, hogyan alakul a bevétel. Ha kedvezőbben alakulnak a pénzügyi folyamatok, akkor leghamarabb a harmadik negyedév, azaz szeptember végén dönthetünk a zárolt összeg, vagy annak részbeni feloldásáról. A zárolás akkor is megszűnhet, ha működési hitelt kap a város – mondta Kriza Ákos.
Mint hozzátette, az erre kiírt közbeszerzési eljárás első fordulója részben eredménytelenül zárult. A közbeszerzési eljárást három részre írták ki, ebből az egyik sikeres volt, a másik kettőre nem kaptak ajánlatot a bankoktól. Kriza Ákos szerint a pénzintézetek jelezték, hogy az őszi időszak kedvezőbb, így a megismételt eljárás sikeres lehet.
– Ez nem egy rendkívüli eset. Így történt tavaly is. Akkor is csak a második fordulóban lett meg az összeg. A hibát ott követte el az előző városvezetés, és azért került most a város ilyen helyzetbe, mert akkor nem fogták vissza a kiadásokat – hangsúlyozta Miskolc polgármestere.
Feloldják, amint lehet
– „A Magyar Színházi Társaság azt írja: "elsorvasztani, lerombolni valamit nagyon könnyű, újraépíteni évtizedeket vesz igénybe". Egyetértek. Nap, mint nap én is és kollégáim is érezzük, mit jelent a semmiből újrakezdeni, pénz nélkül működtetni, előre vinni egy várost. Halasi Imre igazgató azt mondta: bízik abban, hogy az úgynevezett zárolás csak ideiglenes lesz és nem végleges elvonás és amennyiben javul Miskolc költségvetésének helyzete, megkapják a teátrumnak odaítélt pénzt. Miskolc város vezetése azon dolgozik, hogy a zárolást, minél hamarabb feloldhassuk. Hogy a város valóban fejlődhessen az itt élők, az idelátogatók legnagyobb megelégedésére – zárul Kriza Ákos közleménye.
T. Á.
egy színházi évad két költségvetési éven át finanszírozott, a tervezés és lebonyolítás amúgy is bizonytalan financiális háttérrel zajlik.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a bizonytalanságok miatt megrendülhet a nézők bizalma is. Pedig a Miskolci Nemzeti Színház az ország egyik leglátogatottabb színháza. Mint emlékeztetnek, a Miskolci Nemzeti Színházba több mint 10 000 bérletvásárló, évi 150 000 néző jár, hogy évente több mint 400 előadást láthasson. A színház ötödik az országos és első a vidéki nézettségi listán. Hosszú évek színvonalas munkája áll e teljesítmény mögött.
„Halasi Imre alkalmazkodott a helyzethez"
Kriza Ákos válaszában így fogalmaz: „tisztában vagyok a Magyar Színházi Társaság által felvetett problémákkal. Azonban egy nagy város polgármestereként számos más tényezőt figyelembe kell vennem.”
„– A döntés sokszor nehéz, felelősségteljes és bizony népszerűtlen is. Éppen ezért, ilyen döntést csak akkor hoz meg egy városvezető, ha nincs más lehetősége – hangsúlyozta Kriza Ákos.
A polgármester emlékeztetett arra is, hogy a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója közleményben közölte, hogy a zárolás elbocsátást nem jelent a színház működésében, csupán a bemutatók átcsoportosítását, vagyis bemutatásuk sorrendjének változását vonja maga után.
– Vagyis Halasi Imre alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, amit ezúton is köszönök neki – áll a polgármester közleményében.
Mindenkit érint a zárolás
Kriza Ákos hozzátette: a miskolci önkormányzatnak a következő hónapokban úgy kell gazdálkodnia, mintha közel kétmilliárd forinttal kevesebb pénze lenne. Fontos tudni, hogy ezt az összeget az önkormányzat nem elvette, hanem zárolta. A pénzek befagyasztása érinti az oktatási intézményeket és a polgármesteri hivatal működését is. Ez utóbbinak 715 millióval kevesebből kell gazdálkodnia.
A polgármester a közleményben emlékeztetett arra, hogy az 1,7 milliárd bevételhiány először 2010-ben jelentkezett, ezt azonban az előző városvezetés nem vette figyelembe. A jelenlegi városvezetés azonban már nem hagyhatja figyelmen kívül.
– Természetesen folyamatosan figyeljük, hogyan alakul a bevétel. Ha kedvezőbben alakulnak a pénzügyi folyamatok, akkor leghamarabb a harmadik negyedév, azaz szeptember végén dönthetünk a zárolt összeg, vagy annak részbeni feloldásáról. A zárolás akkor is megszűnhet, ha működési hitelt kap a város – mondta Kriza Ákos.
Mint hozzátette, az erre kiírt közbeszerzési eljárás első fordulója részben eredménytelenül zárult. A közbeszerzési eljárást három részre írták ki, ebből az egyik sikeres volt, a másik kettőre nem kaptak ajánlatot a bankoktól. Kriza Ákos szerint a pénzintézetek jelezték, hogy az őszi időszak kedvezőbb, így a megismételt eljárás sikeres lehet.
– Ez nem egy rendkívüli eset. Így történt tavaly is. Akkor is csak a második fordulóban lett meg az összeg. A hibát ott követte el az előző városvezetés, és azért került most a város ilyen helyzetbe, mert akkor nem fogták vissza a kiadásokat – hangsúlyozta Miskolc polgármestere.
Feloldják, amint lehet
– „A Magyar Színházi Társaság azt írja: "elsorvasztani, lerombolni valamit nagyon könnyű, újraépíteni évtizedeket vesz igénybe". Egyetértek. Nap, mint nap én is és kollégáim is érezzük, mit jelent a semmiből újrakezdeni, pénz nélkül működtetni, előre vinni egy várost. Halasi Imre igazgató azt mondta: bízik abban, hogy az úgynevezett zárolás csak ideiglenes lesz és nem végleges elvonás és amennyiben javul Miskolc költségvetésének helyzete, megkapják a teátrumnak odaítélt pénzt. Miskolc város vezetése azon dolgozik, hogy a zárolást, minél hamarabb feloldhassuk. Hogy a város valóban fejlődhessen az itt élők, az idelátogatók legnagyobb megelégedésére – zárul Kriza Ákos közleménye.
T. Á.