A Búza téren állandó őstermelői, kistermelői piac létesítéséről a város közgyűlése döntött a nyár előtti ülésszakban. Előzetes igényfelmérésként kistermelői napokat szerveztek a területen, amely magas kihasználtság és forgalom mellett működött az őstermelők és a vásárlók megelégedésére, augusztustól pedig hivatalosan is őstermelői piacként üzemel a vásártér, ahol csak igazolvánnyal lehet árulni a portékát. Rostás László főépítésznek felvetettük, más városrészekben megvalósulhat-e hasonló piactér kialakítása?
– Természetesen mindenképpen támogatom az ötletet. Azokban a városrészekben, melyek távol esnek azoktól a pontoktól, melyek piaccal rendelkeznek, szükséges őstermelői vásárterek kialakítása. Ezzel ugyanis idő és költség takarítható meg, nem kell például a Martin-Kertvárosból vagy Lillafüredről elutazni a Búza térre, vagy a Vasgyárba. Ezáltal a kiskertekben megtermelt „felesleg”, azaz az áru is olcsóbbá válik. Szintén fontos szempont, hogy kisebb a parkolóhely-igény, és a környezetszennyezés is csökken.
– Mire van szükség a piacok kialakításához?
– Mindössze egyetlen dologra: elegendő akarat szükséges az adott területen lakók részéről, hogy képesek működtetni, hiszen az ő érdekükben készül a vásártér. A város meg tudja adni, lehetőségeihez mérten, a szükséges támogatást.
– Hol lehetnek a következő őstermelői piacok Miskolcon?
– Diósgyőrben, a Kilián városrészben – utóbbinál közösség szerveződött, beadták kérelmüket, melyet a hatóságok elfogadtak. Városközpontokban célszerű ezeket kialakítani, szolgáltató egységek közelében, ahol van lehetőség szilárd felületen árusítani, sátort, asztalokat kihelyezni.
– Hogyan oldható meg az ellenőrzés?
– Egyszerűen kontrollálható a rendszer, több okból is. Egyrészt a behozott áru minőségén, összetételén is meglátszik, honnan származik. Például, ha citromot találunk a standokon, akkor az már „gyanús”… A lényeg, hogy önszerveződéssel alakuljon ki a piac, olyan helyi közösség működtesse, amelynek tagjai ismerik egymást. Legfontosabb az ismeretség az ellenőrzés, önkontroll szempontjából. Egy Miskolc méretű város nagypiaca a létszámból adódóan nem ellenőrizhető. De ha egy húszezres lélekszámú városrészből termel körülbelül ezer gazda, ebből pedig száznak keletkezik többlete, akkor belátható, hogy megismerik már ezeket a termelőket. Emellett persze fontos a papír, az őstermelői igazolvány kiváltása, mely meghatározza, hogy hol, mit árulhat a termelő, a működtetők pedig ellenőrizhetnek.
– Mikor nyílhat meg az első ilyen vásártér?
– A lakóközösségeken múlik, mennyire eltökéltek. A legfontosabb, mint említettem, az önszerveződés: belső, önálló rendet határoznak meg, kívülről akaratot rájuk erőltetni nehéz.
– Tehát nem kell más egy városrészi őstermelői piac létrehozásához, mint összefogás, szerveződés, a szükséges engedélyek beszerzése…
– Így van! A hatósági engedélyeket kérelem útján bírálják el, felmérik, van-e rá igény, a helyválasztás a kritériumok alapján megfelelő-e.
– Mi lehet egy ilyen folyamat buktatója?
– Az önszerveződés veszélyeket is rejt magában, mivel ugye ők maguk működtetik a piacot. Fontos, hogy ne legyenek visszaélések, ne járassák le egymást az eladók az esetleg nem megfelelő portékával. Az infrastruktúra is fontos, hogy legyen a közelben vízcsap, mosdó és megfelelő terv a szemétszállításra. Ezért is szükséges központi helyen kialakítani a vásártereket.
Soós Péter
Fotó: Végh Csaba
– Természetesen mindenképpen támogatom az ötletet. Azokban a városrészekben, melyek távol esnek azoktól a pontoktól, melyek piaccal rendelkeznek, szükséges őstermelői vásárterek kialakítása. Ezzel ugyanis idő és költség takarítható meg, nem kell például a Martin-Kertvárosból vagy Lillafüredről elutazni a Búza térre, vagy a Vasgyárba. Ezáltal a kiskertekben megtermelt „felesleg”, azaz az áru is olcsóbbá válik. Szintén fontos szempont, hogy kisebb a parkolóhely-igény, és a környezetszennyezés is csökken.– Mire van szükség a piacok kialakításához?
– Mindössze egyetlen dologra: elegendő akarat szükséges az adott területen lakók részéről, hogy képesek működtetni, hiszen az ő érdekükben készül a vásártér. A város meg tudja adni, lehetőségeihez mérten, a szükséges támogatást.
– Hol lehetnek a következő őstermelői piacok Miskolcon?
– Diósgyőrben, a Kilián városrészben – utóbbinál közösség szerveződött, beadták kérelmüket, melyet a hatóságok elfogadtak. Városközpontokban célszerű ezeket kialakítani, szolgáltató egységek közelében, ahol van lehetőség szilárd felületen árusítani, sátort, asztalokat kihelyezni.
– Hogyan oldható meg az ellenőrzés?
– Egyszerűen kontrollálható a rendszer, több okból is. Egyrészt a behozott áru minőségén, összetételén is meglátszik, honnan származik. Például, ha citromot találunk a standokon, akkor az már „gyanús”… A lényeg, hogy önszerveződéssel alakuljon ki a piac, olyan helyi közösség működtesse, amelynek tagjai ismerik egymást. Legfontosabb az ismeretség az ellenőrzés, önkontroll szempontjából. Egy Miskolc méretű város nagypiaca a létszámból adódóan nem ellenőrizhető. De ha egy húszezres lélekszámú városrészből termel körülbelül ezer gazda, ebből pedig száznak keletkezik többlete, akkor belátható, hogy megismerik már ezeket a termelőket. Emellett persze fontos a papír, az őstermelői igazolvány kiváltása, mely meghatározza, hogy hol, mit árulhat a termelő, a működtetők pedig ellenőrizhetnek.
– Mikor nyílhat meg az első ilyen vásártér?
– A lakóközösségeken múlik, mennyire eltökéltek. A legfontosabb, mint említettem, az önszerveződés: belső, önálló rendet határoznak meg, kívülről akaratot rájuk erőltetni nehéz.
– Tehát nem kell más egy városrészi őstermelői piac létrehozásához, mint összefogás, szerveződés, a szükséges engedélyek beszerzése…
– Így van! A hatósági engedélyeket kérelem útján bírálják el, felmérik, van-e rá igény, a helyválasztás a kritériumok alapján megfelelő-e.
– Mi lehet egy ilyen folyamat buktatója?
– Az önszerveződés veszélyeket is rejt magában, mivel ugye ők maguk működtetik a piacot. Fontos, hogy ne legyenek visszaélések, ne járassák le egymást az eladók az esetleg nem megfelelő portékával. Az infrastruktúra is fontos, hogy legyen a közelben vízcsap, mosdó és megfelelő terv a szemétszállításra. Ezért is szükséges központi helyen kialakítani a vásártereket.
Soós Péter
Fotó: Végh Csaba