A nagy királyhoz és az államalapításhoz kapcsolódó ünnep kapcsán Székesfehérvár (itt helyezték halála után örök nyugalomra) jut elsőre sokak eszébe, de akár Buda (itt építette fel Szent Péter és Pál templomát), Esztergom (itt székesegyházat), Pannonhalma (itt apátságot), vagy Veszprém (itt pedig női apátságot alapított) nevét is első királyunkhoz kötik.
Bár Miskolcon nincsenek István által alapított intézmények, ma két-két templom és szobor, valamint utca-, cseppkőbarlang- és térnév viseli nevét, korábban pedig iskola- és kórháznevek őrizték Szent István emlékét a városban. Ahogy Dobrossy István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója fogalmazott: „erősen beleégett a köztudatba az államalapító neve”.
Pedig sokan talán nincsenek is tisztában azzal például, hogy az Árpád-korból származó, valamikor a XIII. században épült avasi református templomot Szent István tiszteletére szentelték fel. 1544-ben a várossal együtt a templom is a török pusztítás áldozata lett, a református hit térnyerésével azonban hamarosan újra hívők látogatták csarnokát. Ekkortól ismerjük avasi református templomként.
Szent István nevét viseli a Selyemréti római katolikus templom is, melyet hosszas huzavona után 1943-ban szentelt fel Czapik Gyula egri érsek. Eredeti neve egyébként Vasútvidéki templom volt, mert a Tiszai pályaudvar és a Gömöri pályaudvar viszonylagos közelségében helyezkedik el.
– 1955-ben festették meg a szentély freskóját, melyen Árpád-házi Szent Margit és Szent Erzsébet, valamint a magyar történelem más nagyjai mellett Szent István is szerepel: a freskó középpontjában látható térdelő alakja, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának A király szobrával is találkozhatunk a templomban, és az 1980-ban elkészült torony két harangja közül az egyik szintén az államalapító nevét viseli – mondta el Dobrossy István.
Miskolc másik, Szent István nevét viselő temploma a vasgyári római katolikus templom, amit 1908-ban szenteltek fel. A mindszenti Szent Péter és Pál apostol római katolikus templom homlokzati szoborfülkéiben is láthatunk Szent Istvánról egy szobrot, de a templom mögött található kálvária dombon tartották korábban a Szent István napi ünnepségek szerves részét képező körmenetet is.
Augusztus 20-a legnagyobb hagyományú körmenete a budapesti Szent István Bazilikától induló Szent Jobb körmenet, mely az 1800-as évek elejétől vált szokássá. Szent István halálának 950. évfordulóján, 1988-ban országjáró körúton mutatták be a Szent Jobbot, ekkor jutott el Miskolcra is.
– A legenda szerint maga István is járt Miskolcon, ezt örökítette meg Jeges Ernő 1938-ban készült hatalmas vászonképe, mely a királyt a miskolciak körében ábrázolja. Sőt, a XX. század első felében tartotta magát az a legenda is, miszerint Szent István alapította Miskolcot. Ungváry Sándor táblaképe ábrázolja ezt az eseményt – mondta el Dobrossy István.
Miskolc első Szent István-szobrát Felső-Hámorban állították fel 1938-ban a király halálának 900. évfordulója alkalmából. Borsodi Bindász Dezső szobrász munkáját dicséri az egészalakos kőszobor, mely Szent Istvánt a koronázási és a hatalmi jelképekkel ábrázolja: a jobb kezében egy keresztet, a balban pedig az országalmát tartja, fején pedig a magyar szent korona látható.
Jóval később, csak 2000-ben avatták fel Miskolc másik Szent István-szobrát – akkori nevén a Dísz-téren. Az 1000. december 25-ei koronázásának jubileumi, ezer éves emlékére Jószay Zsolt szobrászművész készítette el a szobrot.
– Az akkor 1000 éve fennálló Szent István-i Magyarországról való megemlékezés is lehet az indoka annak, hogy csak 2000-ben kapott a belváros egy István-szobrot. Ez lehetett az apropója, ez adott neki aktualitást, hiszen a XIX. század végétől akkor állítottak szobrot, ha valamilyen aktualitása volt annak. Például a város első szobrát, a Kossuth-szobrot is akkor állították, amikor Kossuth Lajos meghalt – mondta Dobrossy István.
Korábban miskolci járványkórház névadója is volt Szent István. 1888-ban, a Zrínyi utcán nyitott meg a kórház, amiatt, hogy a Közkórházban nem volt lehetőség a fertőző betegek elkülönítésére. Az épület a második világháború alatti bombázások során megsérült, 1946-ban újították fel, végül 1949-ben összevonták a Közkórházzal. A korábbi Szent István általános iskola helyén pedig ma a Zrínyi Ilona Gimnázium áll.
Miskolc címerében is visszaköszön Szent István mellképe. Amikor 1909-ben Miskolc törvényhatósági városi rangra emelkedett, akkor a középkori pecsétnyomók alapján tervezték meg a címert – ezek őrizték ugyanis a király mellképét. A címerben látható pajzs vörös mezejében Szent István király mellképe van bíbor ruhában, arany képekkel hímzett koronázó palástban, fején a szent korona, a fejet arany fénykorong övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában pedig ezüst keresztes arany országalma van. A szocializmus idején másik címert használtak, de a rendszerváltozást követően visszakerült a régi-új városcímer, amely tehát tovább őrzi Szent István király emlékét. Persze ez is csak egy elképzelt, pontosabban a Képes Krónikából ismert arcot ábrázol.
István királyt egyébként 1083-ban avatta szentté VII. Gergely pápa – 2000-ben pedig az ortodox egyház is megtette ezt, így első uralkodónk az egyetlen olyan király, akit a keleti és a nyugati egyház is szentté avatott az 1054-es szkizma, a nagy egyházszakadás után.
Kujan I.
Fotó: MiNap archív