A Bologna folyamat a felsőoktatási intézményeket szorosabb kapcsolat megteremtésére ösztönzi a munkaerő-piaci szereplőkkel, hiszen a képzések tartalmát a felhasználó igényéhez is szükséges igazítani – gyakorlatorientáltabbá tenni –, emellett az állami finanszírozási helyeket a képzési területek, és szakok között ezek szerint az igények szerint szét kell osztani.
– A fejlettebb országok többsége a DPR rendszerek segítségével próbál választ adni olyan módon, hogy a rendszer a hallgatókat, a végzés után, már mint „külső vevőket”, a munkaerő-piac szereplőit vizsgálja. Emellett „belső vevőként” is vizsgálja őket, s ezt a kettőt fogja össze az intézmény minőségbiztosítási rendszere – magyarázza Szintay István egyetemi tanár, majd hozzáteszi, hogy a belső vizsgálatok közül az úgynevezett motivációs vizsgálatok a DPR szerves részét képezik.
Ami a DPR-ből kiderül
A pályakövető rendszer vizsgálatai négy típusból állnak össze – a Miskolci Egyetemen is. Elsőként egy évvel a végzés utáni felmérésből tájékozódnak, majd három évvel az egyetemi tanulmányok elvégzése után újra megkérdezik az egykori hallgatókat, majd újabb két év elteltével ismétlik meg az on-line felmérést, illetve háromévente, három végzett évfolyam szűrését követően személyes, vagy telefonos interjút formában informálódnak.
– 2008-ban végeztünk először, az egy évvel korábban végzettek körére kiterjesztve ilyen vizsgálatot. A Miskolci Egyetem működési folyamatainak megújítása, komplex hallgatói és intézményi szolgáltatás-fejlesztésre alapozva két TÁMOP projekt 2009–2012 között biztosítja a rendszer fejlesztési és működési költségeit. A két projekt pedig 120 millió forint fedezetet biztosít a feladatra – emeli ki Szintay István. – A kérdések struktúrája több részből áll össze. Országosan egységes, egyetemi szintű, kari szintű és szak specifikus kérdésekből, amelyek összeállítása is többféle, ebből adódóan – teszi hozzá az oktató.
A heterogén képzési paletta és a DPR által előírt lekérdezések miatt tehát egy többszintű kérdőívvel rendelkezik az intézmény, ennek segítségével célzottan tudják megkérdezni a különböző képzésben résztvevőket. Az országos kérdőívblokkot az Educatio Nonprofit Kft., az egyetemspecifikus kérdéseket pedig a Miskolci Egyetem Minőségbiztosítási Irodája és a karok állítják össze.
Feldolgozás, elemzés
A Miskolci Egyetemen 20 százalék fölötti a válaszadás, ez az adat kicsivel jobb, mint máshol, de nagyjából beleillik az országos átlagba, és elegendő az elemzések elvégzéséhez és a megalapozott következtetések levonásához. A felméréshez a Neptun hallgatói Információs Rendszerben tárolt hallgatói adatok nyújtanak segítséget. Az itt – a tanulók által bejegyzett – található email-címekre küldik ki a kérdőívet a bizonyos időszakokban. A válaszadás tehát on-line, így a végzett hallgatók egyszerűen tájékoztathatnak helyzetükről.
– Az országos adatokat az Educatio dolgozza fel és a minisztériumok hasznosítják a szakok létszámtervezéséhez, a kari adatokat az egyes karok hasznosítják fejlesztési terveikhez. Tantervmódosítás, szolgáltatásfejlesztés, ügyfélszolgálat javításának érdekében. Az egyetemi adatokat pedig a rektor és a rektorhelyettesek kapják meg, akik elsősorban az intézményi szolgáltatásfejlesztést tartalmazó Intézményfejlesztési Tervhez használják fel őket – mondja Marciniak Róbert, a Minőségbiztosítási Iroda minőségügyi referense.
Számszerűsítve
2010 októberében a diplomás pályakezdő álláskeresők száma hozzávetőleg 780 fő körül mozgott az Észak-magyarországi régióban.
A felmérés csupán hozzávetőleg mutatja meg a diplomások helyzetét, hiszen a váalszadás önkéntes, így nem reprezentatív az eredmény sem. Az elmúlt évben például a Miskolci Egyetemen összese 670 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, amelyből 100-an munkanélküliek. Legtöbben, 178-an, a Bölcsészettudományi Kar hallgatói töltötték ki a kérdéssort, amelyből az derült ki, hogy a karról kikerülve 49-en nem jutottak álláshoz, legkevesebben pedig Bartók Béla Zeneművészeti Intézettől, pontosan 15-en és itt 0 a munkanélküliek száma.
Kiss J.
– A fejlettebb országok többsége a DPR rendszerek segítségével próbál választ adni olyan módon, hogy a rendszer a hallgatókat, a végzés után, már mint „külső vevőket”, a munkaerő-piac szereplőit vizsgálja. Emellett „belső vevőként” is vizsgálja őket, s ezt a kettőt fogja össze az intézmény minőségbiztosítási rendszere – magyarázza Szintay István egyetemi tanár, majd hozzáteszi, hogy a belső vizsgálatok közül az úgynevezett motivációs vizsgálatok a DPR szerves részét képezik.
Ami a DPR-ből kiderül
A pályakövető rendszer vizsgálatai négy típusból állnak össze – a Miskolci Egyetemen is. Elsőként egy évvel a végzés utáni felmérésből tájékozódnak, majd három évvel az egyetemi tanulmányok elvégzése után újra megkérdezik az egykori hallgatókat, majd újabb két év elteltével ismétlik meg az on-line felmérést, illetve háromévente, három végzett évfolyam szűrését követően személyes, vagy telefonos interjút formában informálódnak.
– 2008-ban végeztünk először, az egy évvel korábban végzettek körére kiterjesztve ilyen vizsgálatot. A Miskolci Egyetem működési folyamatainak megújítása, komplex hallgatói és intézményi szolgáltatás-fejlesztésre alapozva két TÁMOP projekt 2009–2012 között biztosítja a rendszer fejlesztési és működési költségeit. A két projekt pedig 120 millió forint fedezetet biztosít a feladatra – emeli ki Szintay István. – A kérdések struktúrája több részből áll össze. Országosan egységes, egyetemi szintű, kari szintű és szak specifikus kérdésekből, amelyek összeállítása is többféle, ebből adódóan – teszi hozzá az oktató.
A heterogén képzési paletta és a DPR által előírt lekérdezések miatt tehát egy többszintű kérdőívvel rendelkezik az intézmény, ennek segítségével célzottan tudják megkérdezni a különböző képzésben résztvevőket. Az országos kérdőívblokkot az Educatio Nonprofit Kft., az egyetemspecifikus kérdéseket pedig a Miskolci Egyetem Minőségbiztosítási Irodája és a karok állítják össze.
Feldolgozás, elemzés
A Miskolci Egyetemen 20 százalék fölötti a válaszadás, ez az adat kicsivel jobb, mint máshol, de nagyjából beleillik az országos átlagba, és elegendő az elemzések elvégzéséhez és a megalapozott következtetések levonásához. A felméréshez a Neptun hallgatói Információs Rendszerben tárolt hallgatói adatok nyújtanak segítséget. Az itt – a tanulók által bejegyzett – található email-címekre küldik ki a kérdőívet a bizonyos időszakokban. A válaszadás tehát on-line, így a végzett hallgatók egyszerűen tájékoztathatnak helyzetükről.
– Az országos adatokat az Educatio dolgozza fel és a minisztériumok hasznosítják a szakok létszámtervezéséhez, a kari adatokat az egyes karok hasznosítják fejlesztési terveikhez. Tantervmódosítás, szolgáltatásfejlesztés, ügyfélszolgálat javításának érdekében. Az egyetemi adatokat pedig a rektor és a rektorhelyettesek kapják meg, akik elsősorban az intézményi szolgáltatásfejlesztést tartalmazó Intézményfejlesztési Tervhez használják fel őket – mondja Marciniak Róbert, a Minőségbiztosítási Iroda minőségügyi referense.
Számszerűsítve
2010 októberében a diplomás pályakezdő álláskeresők száma hozzávetőleg 780 fő körül mozgott az Észak-magyarországi régióban.
A felmérés csupán hozzávetőleg mutatja meg a diplomások helyzetét, hiszen a váalszadás önkéntes, így nem reprezentatív az eredmény sem. Az elmúlt évben például a Miskolci Egyetemen összese 670 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, amelyből 100-an munkanélküliek. Legtöbben, 178-an, a Bölcsészettudományi Kar hallgatói töltötték ki a kérdéssort, amelyből az derült ki, hogy a karról kikerülve 49-en nem jutottak álláshoz, legkevesebben pedig Bartók Béla Zeneművészeti Intézettől, pontosan 15-en és itt 0 a munkanélküliek száma.
Kiss J.