Mint elhangzott, mai értelemben vett népszámlálást 1869 óta tartanak Magyarországon, általában tízévenként. Az idei a 15. lesz a sorban, s több szempontból is különlegesnek számít. Ez lesz az első olyan átfogó nép- és lakásszámlálás az országban,
amelyet az Európai Unió tagállamaként hajtunk végre - de elsőnek számít az idei cenzus abból a szempontból is, hogy most először nyílik mód a kérdőívek elektronikus kitöltésére.
A népszámlálási adatfelvételt megelőzően, a számlálóbiztosok minden címre eljuttatnak egy népszámlálási adatfelvételi csomagot a lakás- és a személyi kérdőív egy-egy példányával, valamint egy tájékoztató levéllel. A lakáskérdőíven szerepelnek az internetes kitöltéshez szükséges azonosítók, és az internetes belépési kód. Ezek segítségével lehet a kérdőíveket interneten kitölteni, október 1. és október 16. között.
A kérdések helyes megválaszolását a programba épített magyarázatok segítik. A KSH azokra is gondolt, akik nem rendelkeznek internettel, de szeretnék on-line visszajuttatni a kitöltött kérdőíveket. Több internet-kapcsolódási hely is rendelkezésre áll ehhez, az ország számos településén - például a közintézményekben. Akik így sem jutnak internethez, de önállóan szeretnék kitölteni a kérdőíveket, azok papíron is megtehetik ezt – tőlük később a számlálóbiztosok gyűjtik majd be az íveket.
Októberben közel 40 ezer számlálóbiztos csaknem 5 millió címet keres majd fel, a népszámlálás lebonyolítása érdekében. A biztosok sorszámmal ellátott hivatalos okmánnyal kötelesek igazolni megbízatásukat. Oktatásuk szeptemberben kezdődik, alkalmazásukról a jegyzők, azaz a települési népszámlálási felelősök gondoskodnak. Toborzásuk augusztus végére zömében befejeződött.
Az adatvédelmi követelmények a népszámlálás minden területén megjelennek, a népszámlálásban résztvevőket szigorú titoktartás köti.
A lakosság védelme, és a népszámláláshoz bármilyen módon kapcsolható bűncselekmények, szabálysértések megelőzése érdekében, a Központi Statisztikai Hivatal és az ORFK együttműködési megállapodást kötött. A megfelelő tájékoztatás érdekében, együttműködési megállapodásokat kötött a KSH az országos kisebbségi önkormányzatokkal, az egyházakkal, a fogyatékkal élőket képviselő szervezetekkel, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesületével is.
A népszámlálási kérdések egyik része a lakásokra vonatkozik majd, másik részük pedig a személyekre - emellett külön kérdőív készült az intézetekre vonatkozóan is. A népszámlálási kérdőíveken nem szerepel a válaszadók neve, a felmérés teljesen anonim. A kérdések egy részére kötelező a válaszadás, az úgynevezett szenzitív (érzékeny) kérdésekre viszont önkéntes.
A természetes személyekre vonatkozó, kötelezően megválaszolandó kérdések között szerepelnek azok, amelyek a nemi hovatartozást, születési időpontot, állampolgárságot, lakóhelyet, a lakáshasználat jogcímét, a családi állapotot, a családban, háztartásban betöltött szerepet, az élve született gyermekek adatait, az iskolába járást, iskolai végzettséget, a nyelvismeretet, foglalkozást, a munkáltatót, a munkavégzés vagy tanulás helyét, a munkavégzéssel, tanulással összefüggő napi közlekedést érintik.
Szenzitív (nem kötelezően megválaszolandó) kérdéseknek számítanak azok, amelyek a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra, tartós betegségre, illetve fogyatékosságra vonatkoznak.
A lakások esetében rögzítik az ingatlan címét, rendeltetését (típusát), építési évét, falazatát, a lakáshasználat formáját és rendszerességét, a tulajdoni jelleget, a helyiségek számát, az alapterületet, a kommunális ellátottságot, felszereltséget, a lakásban élő személyek számát.
Szepesi S.
amelyet az Európai Unió tagállamaként hajtunk végre - de elsőnek számít az idei cenzus abból a szempontból is, hogy most először nyílik mód a kérdőívek elektronikus kitöltésére.
A népszámlálási adatfelvételt megelőzően, a számlálóbiztosok minden címre eljuttatnak egy népszámlálási adatfelvételi csomagot a lakás- és a személyi kérdőív egy-egy példányával, valamint egy tájékoztató levéllel. A lakáskérdőíven szerepelnek az internetes kitöltéshez szükséges azonosítók, és az internetes belépési kód. Ezek segítségével lehet a kérdőíveket interneten kitölteni, október 1. és október 16. között.
A kérdések helyes megválaszolását a programba épített magyarázatok segítik. A KSH azokra is gondolt, akik nem rendelkeznek internettel, de szeretnék on-line visszajuttatni a kitöltött kérdőíveket. Több internet-kapcsolódási hely is rendelkezésre áll ehhez, az ország számos településén - például a közintézményekben. Akik így sem jutnak internethez, de önállóan szeretnék kitölteni a kérdőíveket, azok papíron is megtehetik ezt – tőlük később a számlálóbiztosok gyűjtik majd be az íveket.
Októberben közel 40 ezer számlálóbiztos csaknem 5 millió címet keres majd fel, a népszámlálás lebonyolítása érdekében. A biztosok sorszámmal ellátott hivatalos okmánnyal kötelesek igazolni megbízatásukat. Oktatásuk szeptemberben kezdődik, alkalmazásukról a jegyzők, azaz a települési népszámlálási felelősök gondoskodnak. Toborzásuk augusztus végére zömében befejeződött.
Az adatvédelmi követelmények a népszámlálás minden területén megjelennek, a népszámlálásban résztvevőket szigorú titoktartás köti.
A lakosság védelme, és a népszámláláshoz bármilyen módon kapcsolható bűncselekmények, szabálysértések megelőzése érdekében, a Központi Statisztikai Hivatal és az ORFK együttműködési megállapodást kötött. A megfelelő tájékoztatás érdekében, együttműködési megállapodásokat kötött a KSH az országos kisebbségi önkormányzatokkal, az egyházakkal, a fogyatékkal élőket képviselő szervezetekkel, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesületével is.
A népszámlálási kérdések egyik része a lakásokra vonatkozik majd, másik részük pedig a személyekre - emellett külön kérdőív készült az intézetekre vonatkozóan is. A népszámlálási kérdőíveken nem szerepel a válaszadók neve, a felmérés teljesen anonim. A kérdések egy részére kötelező a válaszadás, az úgynevezett szenzitív (érzékeny) kérdésekre viszont önkéntes.
A természetes személyekre vonatkozó, kötelezően megválaszolandó kérdések között szerepelnek azok, amelyek a nemi hovatartozást, születési időpontot, állampolgárságot, lakóhelyet, a lakáshasználat jogcímét, a családi állapotot, a családban, háztartásban betöltött szerepet, az élve született gyermekek adatait, az iskolába járást, iskolai végzettséget, a nyelvismeretet, foglalkozást, a munkáltatót, a munkavégzés vagy tanulás helyét, a munkavégzéssel, tanulással összefüggő napi közlekedést érintik.
Szenzitív (nem kötelezően megválaszolandó) kérdéseknek számítanak azok, amelyek a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra, tartós betegségre, illetve fogyatékosságra vonatkoznak.
A lakások esetében rögzítik az ingatlan címét, rendeltetését (típusát), építési évét, falazatát, a lakáshasználat formáját és rendszerességét, a tulajdoni jelleget, a helyiségek számát, az alapterületet, a kommunális ellátottságot, felszereltséget, a lakásban élő személyek számát.
Szepesi S.