A miskolci nemzeti költségvetéséből – mint arról már korábban beszámoltunk – 88 millió forintot zároltak a nyár végén, így az augusztus végi, hagyományos évadnyitó társulati ülés szeptember elejére csúszott. Az évad struktúráját pedig átrendezték.

Az ülésen kikerülhetetlenül szó esett erről a nehéz pénzügyi helyzetről is. Kákóczki András, a Kulturális Osztály vezetője örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a nehéz helyzetből, amelybe Miskolc városa került, mindenki felvállalja a terheket.
– A város, a megye, a régió életében egyaránt sarokkövet jelent a Miskolci Nemzeti Színház, s ilyen alapnak kell maradnia még hosszú évekig. A helyzet, amibe a város került nem egyszerű. A problémákat nem gördíthetjük tovább, nekünk kell megoldani, hiszen minket érint – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a kulturális munka nem az épületen múlik, sokkal inkább a társulat tagjain.
Halasi Imre, a színház igazgatója a társulati ülésen ismertette az új évad menetrendjét, s az anyagi gondok ellenére vidámságra bíztatta a színház munkatársait.
– Vidámsággal, jó kedvvel minden nehéz helyzet átvészelhető. A mondás is úgy tartja, hogy a tudatlanság jó dolog. Én magam sem ismerem a színház átfogó történetét a kezdetektől fogva, így megeshet, hogy színházunk életében is volt már hasonlóan áldatlan állapot, amelyet minden bizonnyal túlélt a társulat, hiszen mi magunk nem lennénk most itt, ha nem így lenne – hangsúlyozta Halasi Imre, majd hozzá tette: nekünk is túl kell tehát élni a problémákat a színház, a közönség miatt. „Ne turnézz itt bánatoddal” – zárta gondolatait egy idézettel az igazgató.

A munka tehát elkezdődött a színház falain belül, ám az első nagyszínházi bemutatót csupán – a tervezett szeptember helyett – október 28-án tartják. Ekkor láthatja a közönség Bereményi Géza Az arany ára című piaci játékát. Ezt követi a bemutatók sorrendjében a Dzsungel könyve, a Bohémélet novemberben, februárban pedig Az ügynök halála, végül márciusban várhatóan A nyomorultak.
– A megállapodás, amelyet A nyomorultak bemutatására kötöttünk, nagyon szigorú. Remélhetőleg a változó időpont nem hiúsítja majd meg a bemutató előadást – tette hozzá az évad ismertetéséhez a színház direktora.
A bemutatók számának csökkenése már nyár elején sejthető volt, hiszen már az előző évad záró ülésén kevesebb összegből kezdte meg a tervezgetést a színház vezetése, ám így is maradtak a régi, kedvelt darabok mellett újdonságok, nem csupán a Nagyszínházban. A Kamaraszínházban a Túl a maszat-hegyen című mese musicalt és a Pletykák című bohózatot, a Játékszínben az Elsötétítést, a Csarnokban pedig a Ludas eM mesterkurzust, illetve a Legenda a lóról című drámai játékot is láthatják a színházlátogatók.
A bemutatók mellett pedig kis költségvetésből is létrehozható régi darabokat játszanak újra, többek között a Portugált, az Õrült nők ketrecét, vagy éppen a Menyasszonytáncot és az Egy bolond százat csinál című zenés bolondságot.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.

Az ülésen kikerülhetetlenül szó esett erről a nehéz pénzügyi helyzetről is. Kákóczki András, a Kulturális Osztály vezetője örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a nehéz helyzetből, amelybe Miskolc városa került, mindenki felvállalja a terheket.
– A város, a megye, a régió életében egyaránt sarokkövet jelent a Miskolci Nemzeti Színház, s ilyen alapnak kell maradnia még hosszú évekig. A helyzet, amibe a város került nem egyszerű. A problémákat nem gördíthetjük tovább, nekünk kell megoldani, hiszen minket érint – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a kulturális munka nem az épületen múlik, sokkal inkább a társulat tagjain.
Halasi Imre, a színház igazgatója a társulati ülésen ismertette az új évad menetrendjét, s az anyagi gondok ellenére vidámságra bíztatta a színház munkatársait.
– Vidámsággal, jó kedvvel minden nehéz helyzet átvészelhető. A mondás is úgy tartja, hogy a tudatlanság jó dolog. Én magam sem ismerem a színház átfogó történetét a kezdetektől fogva, így megeshet, hogy színházunk életében is volt már hasonlóan áldatlan állapot, amelyet minden bizonnyal túlélt a társulat, hiszen mi magunk nem lennénk most itt, ha nem így lenne – hangsúlyozta Halasi Imre, majd hozzá tette: nekünk is túl kell tehát élni a problémákat a színház, a közönség miatt. „Ne turnézz itt bánatoddal” – zárta gondolatait egy idézettel az igazgató.

A munka tehát elkezdődött a színház falain belül, ám az első nagyszínházi bemutatót csupán – a tervezett szeptember helyett – október 28-án tartják. Ekkor láthatja a közönség Bereményi Géza Az arany ára című piaci játékát. Ezt követi a bemutatók sorrendjében a Dzsungel könyve, a Bohémélet novemberben, februárban pedig Az ügynök halála, végül márciusban várhatóan A nyomorultak.
– A megállapodás, amelyet A nyomorultak bemutatására kötöttünk, nagyon szigorú. Remélhetőleg a változó időpont nem hiúsítja majd meg a bemutató előadást – tette hozzá az évad ismertetéséhez a színház direktora.
A bemutatók számának csökkenése már nyár elején sejthető volt, hiszen már az előző évad záró ülésén kevesebb összegből kezdte meg a tervezgetést a színház vezetése, ám így is maradtak a régi, kedvelt darabok mellett újdonságok, nem csupán a Nagyszínházban. A Kamaraszínházban a Túl a maszat-hegyen című mese musicalt és a Pletykák című bohózatot, a Játékszínben az Elsötétítést, a Csarnokban pedig a Ludas eM mesterkurzust, illetve a Legenda a lóról című drámai játékot is láthatják a színházlátogatók.
A bemutatók mellett pedig kis költségvetésből is létrehozható régi darabokat játszanak újra, többek között a Portugált, az Õrült nők ketrecét, vagy éppen a Menyasszonytáncot és az Egy bolond százat csinál című zenés bolondságot.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.