Kiss Gábor, a polgármesteri hivatal humán főosztályának vezetője köszöntötte a résztvevő intézményvezetőket. Hangsúlyozta: a városi ünnepélyes tanévkezdés hagyományának megteremtése mellett a nap arra is lehetőséget ad, hogy szakmai előadásokat hallgassanak meg.
Kriza Ákos, Miskolc polgármestere ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy óriási feladat vár a közoktatásban dolgozókra az új Nemzeti Köznevelési Törvény megjelenése után. Beszélt arról is, hogy az új Önkormányzati Törvény lehetőséget ad majd arra, hogy a kétezer lakosnál nagyobb települési önkormányzatok az oktatási intézményeik működtetését átadják az állam számára, ám Miskolc az oktatást kiemelt fontosságúnak tartja, ezért ez szóba sem kerül. A polgármester elmondta, Miskolc városa erején felül biztosít forrást az oktatási rendszer működtetésére, amely mindig akkora, mint, ha Magyarország második legnagyobb városa lenne Miskolc, ám a demográfiai mutatók szerint ez már nincs így. Évente 16 milliárd forintot fordítanak az oktatási intézményrendszerre a költségvetésből, erre pedig a továbbiakban hitel felhasználása nem lehetséges. A rendszer átalakítása mostanra elengedhetetlenné vált, de úgy szeretnék, hogy az oktatás színvonala javuljon, mert csak így lehet a várost új, fejlődő pályára állítani, és a fiatalokat itt tartani.
A bevételek elmaradása, a hitelfelvételi problémák az év közepén derültek ki, így kénytelenek voltak a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében zárolni, ami a városvezetést is sokkhatásként érte – tette hozzá Kriza Ákos. A hitelből gazdálkodás már a múlté, a város vezetése csak abból szeretne gazdálkodni, ami rendelkezésre is áll. Itt az ideje, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a fizetőképesség megtartása érdekében, ehhez azonban hozzátartozik a megfelelő tájékoztatás és együttműködés, ezért is jött létre az oktatási kerekasztal, melyben számítanak az intézményvezetők javaslataira is – emelte ki a polgármester. A szükséges racionalizálás során azonban csak a jogszerűség mentén haladnak majd, a konkrét döntéseket azonban csak az intézményvezetők hozhatják meg.
Kriza Ákos beszélt arról is, hogy az új törvény új gazdasági körülményeket teremt, ugyanakkor a városházán létrehoztak egy reorganizációs csoportot is, amely a racionális átalakítás és a változó törvényi feltételeknek való megfelelés részletein dolgozik. – Jelenleg a túlélésért küszködünk, senki helyzete nem rózsás, sem a miénk, sem az oktatásban dolgozóké. A jelenlegi helyzetben a munka nagy hitet és alázatot követel – tette hozzá a város első embere.
Csiszár Miklós, Miskolc város jegyzője azzal kezdte beszédét, hogy Miskolc eddig szerencsés volt, hogy nem kellett megszorító intézkedéseket hoznia, ellentétben más Észak-Kelet-magyarországi várossal, ahol már évekkel ezelőtt rákényszerültek. A jegyző szerint vannak tartalékok az oktatásban, melyeket fel kell tárni, és a rendszert optimálisabban, hatékonyabban kell működtetni, ebben kérik az intézményvezetők segítségét. Nem csak takarékosságról van szó, hanem jobban meg kell szervezni a munkát. Meg kell keresni a lehetőségeket az intézményvezetőknek és, ha kell, meg kell hozni a fájdalmas döntéseket is. Csiszár Miklós szerint a legrosszabb lehetőségre kell készülni, és úgy számolni, hogy a zárolt összeg már nem kerül vissza a rendszerbe.Társy József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal oktatási főosztályvezetője az eddig meghozott oktatáspolitikai lépésekről, döntésekről beszélt, megemlítve az értékelés visszaállítását, azt, hogy a pedagógusokat bántalmazók büntethetőek lettek, hogy az iskolába járáshoz kötötték a családtámogatást, amelynek már eredménye is van. A szakképzéshez köthető változásokról megjegyezte, azok már csak a következő tanévtől teljesedhetnek ki.
Farkasné Hadházi Ildikó, a gazdálkodási főosztály vezetője az előállt gazdasági helyzet kapcsán elmondta, két problémával kellett szembesülniük. Az egyik a likviditási probléma, tavalyról 2.5 milliárdos szállítói tartozás maradt, illetve 1.7 milliárdos pénzmaradvány hiány. Az önkormányzat folyószámlájához tartozó hitelkeretet ugyanakkor teljesen kimerítették. A másik probléma pedig a költségvetési helyzet és az ehhez tartozó zárolás. Komoly munka van a bevételi meghatározás mögött, de 360 millió forinttal becsülték túl az illetékbevételeket, 840 millió forintos elmaradás van a bevételi oldalon, és működési hitelt sem sikerült felvenni. A főosztályvezető azonban hangsúlyozta, intézmény olyan helyzetbe nem kerülhet, hogy szolgáltatást keljen kikapcsolni, vagy ne tudjanak ebédet főzni.
Kriza Ákos újra szót kérve elmondta, természetes, hogy nem sugárzik az öröm az intézményvezetők arcáról, de az előttük álló lépéseket meg kell tenni, kialakítani egy optimális rendszert. Ez lehetséges és működni fog, egy év múlva pedig sokkal mosolygósabban fognak a városi évnyitón ülni.
Kiss Gábor a szünet előtti utolsó felszólalóként arról beszélt, megérett a helyzet arra, hogy változás legyen. A Nemzeti Köznevelési Törvény koncepciója kapcsán elmondta: kiemelten kezeli a nevelés kérdését, egységes nemzeti alaptantervre épülő kerettantervet szeretnének az iskolákba és egységes szakmai kontrollja kell, hogy legyen az intézményeknek. 4+1 évessé válik a szakközépiskolai képzés és a tervezet szerint kötelezővé válik a szakmai érettségi.
A miskolci helyzet kapcsán elmondta, nem céljuk középtávon sem a finanszírozhatóság határán működtetni az oktatási rendszert. A racioanlizálás nem jelent feltétlenül álláshelyek megszűnését – tette hozzá. De példaként említette, hogy, ha két intézményben nem megfelelő a kihasználtság, és elférnének egy épületben, akkor ezt meg kell lépni.
A reorganizációs csoport kapcsán megjegyezte, az már elkezdte a munkát, az oktatás, önkormányzat, kultúra és sport területén dolgoznak az optimális működésen. Természetesen részterületekre osztva, a külső intézményvezetők segítségét is kérik hozzá. Az oktatási kerekasztalról elmondta, a városháza, illetve a munkavállalók – vagyis a szakszervezetek – mellett harmadikként azt szeretnék, ha az intézmények is képviseltetnék magukat, ezért a főosztályvezető azt kérte, hogy intézménytípusonként egy-egy képviselőt delegáljanak.
Egy rövid szünet után a városi tanévnyitó szakmai előadásokkal folytatódott.
Az intézmények fenntartói értékeléséről Imre Anna, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársa beszélt. „A tehetséggondozás lehetőségei az oktatási intézményekben” címmel Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke tartott előadást, míg „Képzés, továbbképzés a Miskolci Egyetemen” címmel Illésné Kovács Mária, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
H.I.
Fotó: J.Á.
Kriza Ákos, Miskolc polgármestere ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy óriási feladat vár a közoktatásban dolgozókra az új Nemzeti Köznevelési Törvény megjelenése után. Beszélt arról is, hogy az új Önkormányzati Törvény lehetőséget ad majd arra, hogy a kétezer lakosnál nagyobb települési önkormányzatok az oktatási intézményeik működtetését átadják az állam számára, ám Miskolc az oktatást kiemelt fontosságúnak tartja, ezért ez szóba sem kerül. A polgármester elmondta, Miskolc városa erején felül biztosít forrást az oktatási rendszer működtetésére, amely mindig akkora, mint, ha Magyarország második legnagyobb városa lenne Miskolc, ám a demográfiai mutatók szerint ez már nincs így. Évente 16 milliárd forintot fordítanak az oktatási intézményrendszerre a költségvetésből, erre pedig a továbbiakban hitel felhasználása nem lehetséges. A rendszer átalakítása mostanra elengedhetetlenné vált, de úgy szeretnék, hogy az oktatás színvonala javuljon, mert csak így lehet a várost új, fejlődő pályára állítani, és a fiatalokat itt tartani.
A bevételek elmaradása, a hitelfelvételi problémák az év közepén derültek ki, így kénytelenek voltak a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében zárolni, ami a városvezetést is sokkhatásként érte – tette hozzá Kriza Ákos. A hitelből gazdálkodás már a múlté, a város vezetése csak abból szeretne gazdálkodni, ami rendelkezésre is áll. Itt az ideje, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a fizetőképesség megtartása érdekében, ehhez azonban hozzátartozik a megfelelő tájékoztatás és együttműködés, ezért is jött létre az oktatási kerekasztal, melyben számítanak az intézményvezetők javaslataira is – emelte ki a polgármester. A szükséges racionalizálás során azonban csak a jogszerűség mentén haladnak majd, a konkrét döntéseket azonban csak az intézményvezetők hozhatják meg.
Kriza Ákos beszélt arról is, hogy az új törvény új gazdasági körülményeket teremt, ugyanakkor a városházán létrehoztak egy reorganizációs csoportot is, amely a racionális átalakítás és a változó törvényi feltételeknek való megfelelés részletein dolgozik. – Jelenleg a túlélésért küszködünk, senki helyzete nem rózsás, sem a miénk, sem az oktatásban dolgozóké. A jelenlegi helyzetben a munka nagy hitet és alázatot követel – tette hozzá a város első embere.
Csiszár Miklós, Miskolc város jegyzője azzal kezdte beszédét, hogy Miskolc eddig szerencsés volt, hogy nem kellett megszorító intézkedéseket hoznia, ellentétben más Észak-Kelet-magyarországi várossal, ahol már évekkel ezelőtt rákényszerültek. A jegyző szerint vannak tartalékok az oktatásban, melyeket fel kell tárni, és a rendszert optimálisabban, hatékonyabban kell működtetni, ebben kérik az intézményvezetők segítségét. Nem csak takarékosságról van szó, hanem jobban meg kell szervezni a munkát. Meg kell keresni a lehetőségeket az intézményvezetőknek és, ha kell, meg kell hozni a fájdalmas döntéseket is. Csiszár Miklós szerint a legrosszabb lehetőségre kell készülni, és úgy számolni, hogy a zárolt összeg már nem kerül vissza a rendszerbe.Társy József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal oktatási főosztályvezetője az eddig meghozott oktatáspolitikai lépésekről, döntésekről beszélt, megemlítve az értékelés visszaállítását, azt, hogy a pedagógusokat bántalmazók büntethetőek lettek, hogy az iskolába járáshoz kötötték a családtámogatást, amelynek már eredménye is van. A szakképzéshez köthető változásokról megjegyezte, azok már csak a következő tanévtől teljesedhetnek ki.
Farkasné Hadházi Ildikó, a gazdálkodási főosztály vezetője az előállt gazdasági helyzet kapcsán elmondta, két problémával kellett szembesülniük. Az egyik a likviditási probléma, tavalyról 2.5 milliárdos szállítói tartozás maradt, illetve 1.7 milliárdos pénzmaradvány hiány. Az önkormányzat folyószámlájához tartozó hitelkeretet ugyanakkor teljesen kimerítették. A másik probléma pedig a költségvetési helyzet és az ehhez tartozó zárolás. Komoly munka van a bevételi meghatározás mögött, de 360 millió forinttal becsülték túl az illetékbevételeket, 840 millió forintos elmaradás van a bevételi oldalon, és működési hitelt sem sikerült felvenni. A főosztályvezető azonban hangsúlyozta, intézmény olyan helyzetbe nem kerülhet, hogy szolgáltatást keljen kikapcsolni, vagy ne tudjanak ebédet főzni.
Kriza Ákos újra szót kérve elmondta, természetes, hogy nem sugárzik az öröm az intézményvezetők arcáról, de az előttük álló lépéseket meg kell tenni, kialakítani egy optimális rendszert. Ez lehetséges és működni fog, egy év múlva pedig sokkal mosolygósabban fognak a városi évnyitón ülni.
Kiss Gábor a szünet előtti utolsó felszólalóként arról beszélt, megérett a helyzet arra, hogy változás legyen. A Nemzeti Köznevelési Törvény koncepciója kapcsán elmondta: kiemelten kezeli a nevelés kérdését, egységes nemzeti alaptantervre épülő kerettantervet szeretnének az iskolákba és egységes szakmai kontrollja kell, hogy legyen az intézményeknek. 4+1 évessé válik a szakközépiskolai képzés és a tervezet szerint kötelezővé válik a szakmai érettségi.
A miskolci helyzet kapcsán elmondta, nem céljuk középtávon sem a finanszírozhatóság határán működtetni az oktatási rendszert. A racioanlizálás nem jelent feltétlenül álláshelyek megszűnését – tette hozzá. De példaként említette, hogy, ha két intézményben nem megfelelő a kihasználtság, és elférnének egy épületben, akkor ezt meg kell lépni.
A reorganizációs csoport kapcsán megjegyezte, az már elkezdte a munkát, az oktatás, önkormányzat, kultúra és sport területén dolgoznak az optimális működésen. Természetesen részterületekre osztva, a külső intézményvezetők segítségét is kérik hozzá. Az oktatási kerekasztalról elmondta, a városháza, illetve a munkavállalók – vagyis a szakszervezetek – mellett harmadikként azt szeretnék, ha az intézmények is képviseltetnék magukat, ezért a főosztályvezető azt kérte, hogy intézménytípusonként egy-egy képviselőt delegáljanak.
Egy rövid szünet után a városi tanévnyitó szakmai előadásokkal folytatódott.
Az intézmények fenntartói értékeléséről Imre Anna, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársa beszélt. „A tehetséggondozás lehetőségei az oktatási intézményekben” címmel Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke tartott előadást, míg „Képzés, továbbképzés a Miskolci Egyetemen” címmel Illésné Kovács Mária, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
H.I.
Fotó: J.Á.