– Egészen pontosan 1990-től vagyok rendőr. A tiszthelyettesi iskola egy évét követően három-négy hónapig járőrként szolgáltam, majd bűnügyi technikus lettem és 1992-től immár 19 éve ezen a területen dolgozom a miskolci rendőrkapitányságon – mutatkozott be Hernádi Béla, aki elárulta, hogy sok száz helyszínelés van már a háta mögött, öreg róka a szakmában.
– Mindenféle helyszínen megfordulunk a lakásbetöréstől a bankrablásig, ahol bűncselekmény történik. Nincs két egyforma helyszín. Először is végig kell gondolni a bűnöző fejével, hogy mi történhetett, majd úgy rögzíteni a nyomokat, hogy azok megállják a helyüket a büntetőeljárás során. A helyszíni szemle után a munkát a nyomozók veszik át. Egy csapat vagyunk, mindannyian egy-egy fogaskerék a rendszerben – jelentette ki Hernádi Béla, akit megkértünk, hogy a közérthetőség kedvéért mondjon egy gyakorlati példát, mondjuk egy lábnyom esetében. – Mi rögzítjük a fizikai nyomot, a nyomozó megtalálja hozzá cipőt, a szakértő pedig megállapítja, hogy a felvett nyom attól a bizonyos cipőtől származik-e vagy sem.
– Az ideje mindig a helyszíntől függ, akár egy hét is lehet. Nagyon aprólékos, türelmet igénylő munkáról van szó, amihez időre van szükség. Ezt a helyszín kiterjedtsége, nyomsűrűsége szokta meghatározni. Az egyszerűbb ügyeknél, mint például a tolvaj beveri a gépjármű ablakát és elemeli az ülésről a táskát, kevés a nyom, így a munkánk is egyszerűbb, mint mikor a betörők bántalmazzák az áldozatokat, végigkutatják a lakást, majd különböző értékekkel felpakolva távoznak. Nem úgy mennek a dolgok a valóságban, mint a moziban. Szeretem egyébként az ilyen filmeket, mert vannak benne szakmai részek, de nyilván ott a hatás kedvéért tömörítik a dolgokat. A valóságban például nincs minden helyszínen mindenféle nyom – jegyezte meg a szakember.
– Nem ismerem, hogy milyenek az amerikai kollégák technikai felszereltsége, a filmeken nyilván fel van turbózva a látvány miatt. Elvileg két táskánk van, amit viszünk magunkkal. Speciális körülmények közt, például vegyszeres nyomkutatásnál még kiegészítő felszerelés is van. Egyszerűbb helyszínen egyedül dolgozunk, bonyolultabb esetben pedig ketten – a helyszínelés vezetőjének az irányításával. Nem ismerem a külföldi rendőrségek felszereltségét, de véleményem szerint az USA-tól Kínáig a világon mindenütt ugyanazon módszerekkel rögzítenek egy ujjlenyomatot, vagy lábnyomot… A rögzítésre kerülő nyomok pedig attól is függnek, hogy az adott ország jogrendje mit fogad el bizonyítékként és mit nem.
Némi unszolásra a kedvenc sorozatát is elárulta Hernádi úr. – CSI Miami helyszínelők, Horatio Caine. Lehetőség szerint megnézem. Persze előfordul benne, hogy bizonyos dolgokat másképpen csinálnék, van benne sok minden, amit viszont úgy, mint a filmben – árulta el.
Mikor a legnehezebb helyszínelésről kérdeztük némi gondolkodás után kettőt említett a ’90-es évekből. Az egyik esetben a Széchenyi utcán egy idős lakos sérelmére elkövetett rablás történt, ahol bántalmazták is az áldozatot. A másik pedig Nyékládházán történt, a búvártragédia, amikor a felfordult, elsüllyedt uszályban a növényzet bomlásából keletkező mérges gáz miatt több búvár is életét vesztette. Ebben az esetben csak a külső helyszínelést végezték el, az uszályba nem hatoltak be, mert első az életbiztonság.
Fotónk illusztráció, egy bűnügyi helyszínelésen készült.
Csontos L.
– Mindenféle helyszínen megfordulunk a lakásbetöréstől a bankrablásig, ahol bűncselekmény történik. Nincs két egyforma helyszín. Először is végig kell gondolni a bűnöző fejével, hogy mi történhetett, majd úgy rögzíteni a nyomokat, hogy azok megállják a helyüket a büntetőeljárás során. A helyszíni szemle után a munkát a nyomozók veszik át. Egy csapat vagyunk, mindannyian egy-egy fogaskerék a rendszerben – jelentette ki Hernádi Béla, akit megkértünk, hogy a közérthetőség kedvéért mondjon egy gyakorlati példát, mondjuk egy lábnyom esetében. – Mi rögzítjük a fizikai nyomot, a nyomozó megtalálja hozzá cipőt, a szakértő pedig megállapítja, hogy a felvett nyom attól a bizonyos cipőtől származik-e vagy sem.
– Az ideje mindig a helyszíntől függ, akár egy hét is lehet. Nagyon aprólékos, türelmet igénylő munkáról van szó, amihez időre van szükség. Ezt a helyszín kiterjedtsége, nyomsűrűsége szokta meghatározni. Az egyszerűbb ügyeknél, mint például a tolvaj beveri a gépjármű ablakát és elemeli az ülésről a táskát, kevés a nyom, így a munkánk is egyszerűbb, mint mikor a betörők bántalmazzák az áldozatokat, végigkutatják a lakást, majd különböző értékekkel felpakolva távoznak. Nem úgy mennek a dolgok a valóságban, mint a moziban. Szeretem egyébként az ilyen filmeket, mert vannak benne szakmai részek, de nyilván ott a hatás kedvéért tömörítik a dolgokat. A valóságban például nincs minden helyszínen mindenféle nyom – jegyezte meg a szakember.
– Nem ismerem, hogy milyenek az amerikai kollégák technikai felszereltsége, a filmeken nyilván fel van turbózva a látvány miatt. Elvileg két táskánk van, amit viszünk magunkkal. Speciális körülmények közt, például vegyszeres nyomkutatásnál még kiegészítő felszerelés is van. Egyszerűbb helyszínen egyedül dolgozunk, bonyolultabb esetben pedig ketten – a helyszínelés vezetőjének az irányításával. Nem ismerem a külföldi rendőrségek felszereltségét, de véleményem szerint az USA-tól Kínáig a világon mindenütt ugyanazon módszerekkel rögzítenek egy ujjlenyomatot, vagy lábnyomot… A rögzítésre kerülő nyomok pedig attól is függnek, hogy az adott ország jogrendje mit fogad el bizonyítékként és mit nem.
Némi unszolásra a kedvenc sorozatát is elárulta Hernádi úr. – CSI Miami helyszínelők, Horatio Caine. Lehetőség szerint megnézem. Persze előfordul benne, hogy bizonyos dolgokat másképpen csinálnék, van benne sok minden, amit viszont úgy, mint a filmben – árulta el.
Mikor a legnehezebb helyszínelésről kérdeztük némi gondolkodás után kettőt említett a ’90-es évekből. Az egyik esetben a Széchenyi utcán egy idős lakos sérelmére elkövetett rablás történt, ahol bántalmazták is az áldozatot. A másik pedig Nyékládházán történt, a búvártragédia, amikor a felfordult, elsüllyedt uszályban a növényzet bomlásából keletkező mérges gáz miatt több búvár is életét vesztette. Ebben az esetben csak a külső helyszínelést végezték el, az uszályba nem hatoltak be, mert első az életbiztonság.
Fotónk illusztráció, egy bűnügyi helyszínelésen készült.
Csontos L.