Herman Ottóról 1946–1948 között neveztek el utcát, a Győri kapuban (akkor Sztálin u.) a Bársony János utca folytatása volt. Új helyét a lakótelepi építkezéskor jelölték ki 1967–1973 között.
Herman Ottó felvidéki cipszer családban született, orvos édesapját a koronauradalmi birtokra, Hámorba irányították. A miskolci evangélikus alapgimnáziumban tanult meg magyarul, s vált belőle mindentudó „polihisztor” (fényképész, preparátor, etnográfus, közíró, politikus). Miskolchoz nemcsak a kutatások, hanem a házasságkötése és politikai pályájának egy szakasza is kötötte (1893–1896 között a város egyik országgyűlési képviselője volt). Lillafüredi házában (Peleházának hívta) tanulmányozta a természetet, s írta munkáit. Végrendeletében meghagyta, hogy Hámorban temessék el. Ez a kívánsága halála után fél évszázaddal teljesült. (1835–1914 között élt, Budapesten temették el. Nevét múzeum, iskola, Miskolc város tudományos díja is őrzi. Sokoldalúságát 1140 könyv, tanulmány, hírlapi publikáció bizonyítja.)
D. I.
Herman Ottó felvidéki cipszer családban született, orvos édesapját a koronauradalmi birtokra, Hámorba irányították. A miskolci evangélikus alapgimnáziumban tanult meg magyarul, s vált belőle mindentudó „polihisztor” (fényképész, preparátor, etnográfus, közíró, politikus). Miskolchoz nemcsak a kutatások, hanem a házasságkötése és politikai pályájának egy szakasza is kötötte (1893–1896 között a város egyik országgyűlési képviselője volt). Lillafüredi házában (Peleházának hívta) tanulmányozta a természetet, s írta munkáit. Végrendeletében meghagyta, hogy Hámorban temessék el. Ez a kívánsága halála után fél évszázaddal teljesült. (1835–1914 között élt, Budapesten temették el. Nevét múzeum, iskola, Miskolc város tudományos díja is őrzi. Sokoldalúságát 1140 könyv, tanulmány, hírlapi publikáció bizonyítja.)
D. I.