Ugrás a tartalomra

Reyes, a profi

Létrehozva
Javier Reyes a DVTK spanyol különítményének negyedik, a szakmai stábot erősítő tagja. Az Athletic Bilbaótól nyáron érkezett erőnléti edző több hónap után már jobban átlátja az itteni viszonyokat, s érdekes észrevételei vannak.
– A legszembetűnőbb különbség a magyar és a spanyol foci között az, hogy utóbbi pörgősebb – magyarázza a tréner. Gyorsabban jár a labda az edzéseken is, így azt szokják meg a játékosok, s ez visszaköszön a mérkőzéseken is.

S hogy miért? A játékosokon múlik csak ez? – teszi fel a kérdést Reyes, a válasz pedig egyszerű, de elgondolkodtató.
– Hazámban egészen rövidre nyírják a füvet, és rendszeresen locsolják azt a tréningek előtt is. Ezáltal gyorsabban mehet a labda, nem úgy, mint a száraz, hosszabb, netán koszos gyepen – avatott be a szakember.

reyes_1.jpg

A futballisták közti különbségre vonatkozó felvetésre Javier Reyes úgy válaszolt, itt is, ott megtálalhatók a klasszisok és gyengébb labdarúgók is.
– Elhihetik nekem, itt is vannak Xavi vagy éppen Gerard Piqué típusú focisták. De ugyanúgy megtalálhatjuk Spanyolországban is azokat, akik nem ütik meg az első osztály szintjét. Nehéz az összehasonlítás, egy-egy játékost ki kellene ragadni az elemzéshez – magyarázza.

A spanyol erőnléti edző jól érzi magát Miskolcon, családjával gyakran jár Lillafüredre vagy Tapolcára, szakmai céljai pedig megingathatatlanok: fejlődni és fejlődni – ennek lehetőségét pedig látja a klubnál.

– Más, ha van egy zsák pénzed, és abból próbálsz építkezni. A klubvezetés ismeri a saját korlátait, imponáló és motiváló, hogy a rendelkezésre álló eszközökből csak előrébb és előrébb akar lépni. Ez az a hozzáállás, amiért ideszerződtem, és amiért szívesen folytatnám egyéves szerződésem lejárta után is, amennyiben ők is elégedettek a munkámmal – zárta „Javi”.

Soós P.

fotó: Juhász Á.