Hoffman Rózsa tájékoztatójának elején elmondta: a kormány a napokban elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepcióját, így lehetőség van a jogi normaszöveg kidolgozására is. A készülő, új törvény irányelveiről széles körben folytattak konzultációt, a pedagógusok véleményéről mintegy 5000 oldalas összeállítás készült, a fontosabb észrevételek beépültek a készülő törvény tervezetébe. Az államtitkár hangsúlyozta: a voksolásra jogosult magyarok nagy többsége a múlt évi választásokon egyértelmű döntést hozott arról, hogy változtatni kíván a hazai közállapotokon. Véget kíván vetni annak az erkölcsi, gazdasági, morális válságnak, amely az országban kialakult. - A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága az ország jövőjét építő iskolarendszer megújítását kapta feladatául, hiszen ha az oktatásról beszélünk, a jövőről beszélünk! – emelte ki Hoffmann Rózsa, párhuzamot vonva az 1919-es –, valamint a mostani helyzet között.
Mint mondta, akkor is nagyon nehéz helyzetből kellett talpra állnia az országnak, és a magyarok megmutatták, hogy képesek erre. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciójának megalkotásával nagyon fontos álomásához érkezett az iskolarendszer megújítására irányuló munka. Az új törvény az értékelvű tanítással visszaállítja a tudás, a szorgalmas munka rangját. Ugyanolyan fontos feladatként kezeli a felzárkóztatást és a tehetséggondozást, megerősíti az állam irányító, finanszírozó, ellenőrző szerepét. A nagyobb állami szerepvállaláshoz ugyanakkor a korábbinál erőteljesebben érvényesülő jogokat is társít.
- Változtatni kívánunk azon a szemléleten, amely az elmúlt években szolgáltatásként, piaci szereplőként kezelte az oktatást - emelte ki az államtitkár. - Az oktatás közszolgálat, melyben az államnak fontos felelőssége, kötelezettsége van. Eddig tisztázatlan volt az állam irányító szerepe, ezt egyértelműsíteni fogjuk. Az intézményrendszer fenntartója főszabályként az állam lesz, amely a kormányhivatalokon keresztül látja el a feladatait - kivéve az óvodai nevelést. Az állam, határozott időre, szerződéssel átadhatja a fenntartást a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, települési önkormányzatoknak, de ebben az esetben is érvényesítheti jogait, az igazgatók kinevezésén keresztül. Az intézmények vezetőit - pályázati eljárást követően - az állami fenntartású iskolákban a kormányhivatal bízza meg, a nevelőtestület véleményének a figyelembevételével.
A középiskolák vezetőit, a kormányhivatalok előterjesztésére az oktatásért felelős államtitkár bízza majd meg, legfeljebb öt évre. Az egyházi- illetve magán-intézmények vezetőinek megbízásához is szükség lesz az illetékes kormányhivatalok egyetértésére. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, hogy ezzel is emelni szeretnék az igazgatók társadalmi rangját, presztízsét. A pedagógus életpályamodell pedig - a képzés megújításával, a feladatok egyértelművé tételével, a fejlődési, továbbképzési, szakmai, tudományos előrelépés lehetőségeinek biztosításával, a minősítési rendszer kidolgozásával, valamint a fizetések jelentős emelésével - megteremti a pedagógusok régóta várt megbecsülésének, és munkájuk szabályozásának a kereteit. - Gyermekeink nevelését csak köztiszteletnek örvendő, felkészült szakemberekre bízhatjuk, a jó iskola legalapvetőbb feltétele a jó pedagógus - hangoztatta az államtitkár.
- Meggyőződésünk, hogy csak akkor várhatunk magas színvonalú, eredményesebb munkát tőlük, ha visszaadjuk hitüket, optimizmusukat. Azt se feledjük azonban, hogy amikor a pedagógustársadalom helyzetének javításáról beszélünk, valójában a gyermekek iskolai életének jobbá tételéről van szó, hiszen az egész rendszer középpontjában a gyermek áll - tette hozzá Hoffmann Rózsa. A Nemzeti alaptanterv minden magyar diák számára megteremti az egységes tudás, a műveltségi alap megszerzésének a lehetőségét.
A kötelezően választandó kerettantervek életbe léptetéséve, az érettségi színvonalának, követelményrendszerének emelésével, a vizsga egységessé tételével, külső szakmai ellenőrzések rendszerré szervezésével javítani kívánnak az oktatás eredményességén. Az új törvény megteremti a differenciált és átjárható iskolaredszer kereteit, amelyben csak a megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni. Az oktatással kapcsolatos döntésekben emelni kívánják a szakmai szervezetek befolyását, és csökkenteni, korlátozni a laikus szervezetekét. A megyei tanévnyitó értekezlet szekció-megbeszélésekkel folytatódott, Hoffmann Rózsa és Gloviczki Zoltán helyettes-államtitkár pedig sajtótájékoztatón foglalta össze a készülő törvény irányelveit. Mint mondták, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkárság országjárásának húsz állomása lesz, amint eddig, úgy a jövőt illetően is nagyon fontosnak tartják a megfelelő egyeztetést, konzultációt a pedagógus-társadalommal.
Hatalmas rendszer megreformálásáról, újjászervezéséről van szó, melynek legfontosabb célja: visszatérni az oktatás eredeti feladatához, az értékelvű, értékalapú neveléshez, személyiség-formáláshoz, amely megfelelő felkészítést nyújt a tisztességes életre, családalapításra, versenyképes munkavégzésre. Mindezt élő és modern szabályozással, de hangsúlyosan támaszkodva a magyar oktatás hagyományos értékeire. - Az állam szerepének erősítésével tulajdonképpen szakmai és anyagi felelősségének növekedéséről van szó, amellyel egyáltalán nem elvenni fog, sokkal inkább adni - emelte ki Gloviczki Zoltán. Szepesi S. Fotó: Juhász Ákos
