Szabó Miklós, a kar dékánja az ünnepélyes megnyitó keretében elmondta: a konferencia egyben a jubileumi rendezvénysorozat nyitánya is.
A tudástranszfer keretében hasznosításra kínálják fel humán tőkéjüket a partnerek számára, ez azonban nem egyirányú folyamat. A partnerektől származó tapasztalatokat hasznosítják az oktatásban.
A dékán bejelentette, hogy együttműködési megállapodást köt az egyetem és a CompLex Kiadó Kft., hiszen a kiadó adatbázisát szeretnék átadni a hallgatóknak.
Patkó Gyula rektor az egyetem szenátusa nevében köszöntötte a jubiláló Állam- és Jogtudományi Kart, majd emlékeztetett arra, hogy a kar létrehozása előtt az intézmény műszaki egyetem volt, mára azonban igazi universitas lett. Visszaemlékezése szerint a jogászképzés indulásának idején a műszaki professzorok is örültek.
– Az egyetem elfogadottságához, elismertségéhez érdemben hozzájárul – ismerte el a karon kifejtett oktatást Patkó Gyula, aki reményét fejezte ki, hogy évtizedek, évszázadok múlva is létezni fog miskolci jogászképzés.
Ezt követően Csemáné Váradi Erika dékánhelyettes, levezető elnök felkérte Csath Magdolna közgazdász professzort, hogy tartsa meg a Közösség és gazdaság – érintkezési és súrlódási felületek című előadását. Először a gazdasági növekedés és a fejlődés összefüggéseit elemezve kifejtette, hogy az EU országainak többségével ellentétben hazánkban a GDP bűvöletében élnek a közgazdászok és a politikusok többsége, ami nem fejezhető ki pénzben – például családért végzett munka, gyermeknevelés - azt úgy tekintik, mintha nem is létezne.
Véleménye szerint a számmágiánál sokkal fontosabb a fejlődés, az emberi társadalom leírása. Mennyire boldog egy társadalom? A felmérések szerint tudjuk, hogy a magyar az egyik legboldogtalanabb. A Nobel-díjas Stiglitz és más híres közgazdászokra hivatkozva reálisabb teljesítménymérést szorgalmazott. A mindent eltaposó verseny helyett az együttműködést ajánlotta, amely számos országban hosszú távon jól működik. Robert Kennedyt idézve: a GDP mindent figyelembe vesz, csak azt nem, ami az életben igazán fontos. Ezt követően a hazai és globális érdekek összefüggéseit boncolgatta a professzor. Kiemelve, hogy le kell számolni a „szent tehenekkel”. A pillanatnyi érdekekért nem szabad feladni a hosszú távú fejlesztéseket, elvonni a forrásokat. Ezen megállapításával valószínűleg a teremben lévő egyetemi oktatók is egyetértettek.
A konferencián előadást tartott Bihall Tamás, a BOKIK elnöke is, Konfliktusok a gazdasági életben címmel.
Cs. L.
A tudástranszfer keretében hasznosításra kínálják fel humán tőkéjüket a partnerek számára, ez azonban nem egyirányú folyamat. A partnerektől származó tapasztalatokat hasznosítják az oktatásban.
A dékán bejelentette, hogy együttműködési megállapodást köt az egyetem és a CompLex Kiadó Kft., hiszen a kiadó adatbázisát szeretnék átadni a hallgatóknak.
Patkó Gyula rektor az egyetem szenátusa nevében köszöntötte a jubiláló Állam- és Jogtudományi Kart, majd emlékeztetett arra, hogy a kar létrehozása előtt az intézmény műszaki egyetem volt, mára azonban igazi universitas lett. Visszaemlékezése szerint a jogászképzés indulásának idején a műszaki professzorok is örültek.
– Az egyetem elfogadottságához, elismertségéhez érdemben hozzájárul – ismerte el a karon kifejtett oktatást Patkó Gyula, aki reményét fejezte ki, hogy évtizedek, évszázadok múlva is létezni fog miskolci jogászképzés.
Ezt követően Csemáné Váradi Erika dékánhelyettes, levezető elnök felkérte Csath Magdolna közgazdász professzort, hogy tartsa meg a Közösség és gazdaság – érintkezési és súrlódási felületek című előadását. Először a gazdasági növekedés és a fejlődés összefüggéseit elemezve kifejtette, hogy az EU országainak többségével ellentétben hazánkban a GDP bűvöletében élnek a közgazdászok és a politikusok többsége, ami nem fejezhető ki pénzben – például családért végzett munka, gyermeknevelés - azt úgy tekintik, mintha nem is létezne.
Véleménye szerint a számmágiánál sokkal fontosabb a fejlődés, az emberi társadalom leírása. Mennyire boldog egy társadalom? A felmérések szerint tudjuk, hogy a magyar az egyik legboldogtalanabb. A Nobel-díjas Stiglitz és más híres közgazdászokra hivatkozva reálisabb teljesítménymérést szorgalmazott. A mindent eltaposó verseny helyett az együttműködést ajánlotta, amely számos országban hosszú távon jól működik. Robert Kennedyt idézve: a GDP mindent figyelembe vesz, csak azt nem, ami az életben igazán fontos. Ezt követően a hazai és globális érdekek összefüggéseit boncolgatta a professzor. Kiemelve, hogy le kell számolni a „szent tehenekkel”. A pillanatnyi érdekekért nem szabad feladni a hosszú távú fejlesztéseket, elvonni a forrásokat. Ezen megállapításával valószínűleg a teremben lévő egyetemi oktatók is egyetértettek.
A konferencián előadást tartott Bihall Tamás, a BOKIK elnöke is, Konfliktusok a gazdasági életben címmel.
Cs. L.