Az egyesület alapítói közt olyan jó nevű cégeket találni, mint az Alcoa, a Dunapack Zrt. vagy a Magyar Telecom. A tevékenységük keretében többféle díjat szerveznek, mint például a Nemzeti Minőségi Díjat vagy az európai szintű EFQM elismeréseket – a magyar pályázók esetében. Konferenciákat és hazai, nemzetközi tapasztalatcseréket is szerveznek. Ennek keretében tartott az ÉMGK vendégeként tájékoztatót tevékenységükről és a díjakról az elnök. Sugár Karolina bemutatta a nemzetközi modellek alapján a vevőközpontúságtól a munkatársak elégedettségéig kilenc főbb témakört, amelyek szerint értékelik a magyar cégeket. A szubjektívnek tűnő témakörök meghatározott skálán belüli válaszokkal mégis mérhetőek. A válaszadás elfogultságtól mentességét pedig az anonimitás biztosítja. Sőt, amennyiben tapasztalja, hogy a felvetett problémákat a menedzsment megpróbálja kezelni, akkor még jobban megnyílnak a véleményezők, mert tapasztalják, hogy van értelme. A vevői elégedettség mellett az üzleti eredmény is fontos tényező a díj odaítélésekor, mivel más gazdasági elismerés esetében előfordult már, hogy a kiválónak minősített cég néhány év alatt megbukott a piacon mivel nem volt gazdaságos a működése.
Az ország gazdaságilag meghatározó cégeinek a többsége a Dunántúlon, vagy a fővárosban tevékenykedik, mégis, mint megtudtuk meglepően sok cég, arányában az összes pályázó mintegy 40 százaléka kerül ki a Dunától keletre eső országrészból. – Ez a régió szeret kitűnni, a kiválók közé kerülni, szeretné megmutatni, hogy jobb teljesítményre képes. Errefelé tetten érhető a Miskolci Egyetem elkezdett ipari kultúra. Tiszaújvárosból három cég is elnyerte az elismerést, a díjazottak közt van miskolci is, a Mihő Kft., de a debreceni, nyíregyházi cégek is szépen szerepelnek, van köztük több nemzeti díjas is. Nem csak a nagyok pályáznak, vannak köztük kicsik is – jellemezte régiónk növekvő aktivitását Sugár Karola. Természetesen még van hová fejlődni, hiszen a gazdasági potenciál kihasználtsága sok kívánni valót hagy maga után…
A falon, a prospektusokban, PR cikkekben jól mutat a díj, de van-e kézzel fogható haszna? – vetettük fel. – Egy külső, független szervezet bizonyítja róluk, hogy jók. A visszajelzések szerint a díjazottak árbevétele a következő néhány évben ugrásszerűen megugrik – jelentette ki az elnök.
A terveik közt szerepel a városi kiválósági program, amely lényege: egy-egy nagyvárosban 5-8 céggel foglalkoznak, felkészítik őket, módszertani segítséget kapnak, hogy megfeleljenek a szigorú elvárásoknak, ezáltal javul a gazdálkodásuk, ami végső soron az eredményességben is megmutatkozik majd.
– Az európai piacon jelenleg olyan nagy a verseny, hogy a vevő szelektálja a gyártókat, beszállítókat. Az ISO már kevés, mert meg van mindenkinek. KI kellett alakítani további minősítő rendszereket. Valami pluszra van szükség, s a kiválósági díj is egy ilyen lehetőség – vélekedik Barkóczi István, az ÉMGK elnöke, aki érdeklősünkre elmondta, hogy cége a FUX Zrt. már rendelkezik mind a négy, elérhető ISO minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, s éppen most pályáznak erre az újabb díjra.
– Az ÉMGK szorgalmazza, hogy minél több cég vegyen részt pályázatokon, szerezzen elismerő tanúsítványokat. Ezért is hívtuk meg a legjobb, a témával foglalkozó budapesti szakértőt, hogy tájékoztasson és a személyes kapcsolatfelvétel sem hátrány. A kicsik még el vannak foglalva az ISO-val, de a közepesek, akik ki akarnak lépni a nemzetközi piacra vagy multiknak beszállítani már érdeklődnek – értékelt az elnök.
Csontos L.
Fotó: Mocsári L.
Az ország gazdaságilag meghatározó cégeinek a többsége a Dunántúlon, vagy a fővárosban tevékenykedik, mégis, mint megtudtuk meglepően sok cég, arányában az összes pályázó mintegy 40 százaléka kerül ki a Dunától keletre eső országrészból. – Ez a régió szeret kitűnni, a kiválók közé kerülni, szeretné megmutatni, hogy jobb teljesítményre képes. Errefelé tetten érhető a Miskolci Egyetem elkezdett ipari kultúra. Tiszaújvárosból három cég is elnyerte az elismerést, a díjazottak közt van miskolci is, a Mihő Kft., de a debreceni, nyíregyházi cégek is szépen szerepelnek, van köztük több nemzeti díjas is. Nem csak a nagyok pályáznak, vannak köztük kicsik is – jellemezte régiónk növekvő aktivitását Sugár Karola. Természetesen még van hová fejlődni, hiszen a gazdasági potenciál kihasználtsága sok kívánni valót hagy maga után…
A falon, a prospektusokban, PR cikkekben jól mutat a díj, de van-e kézzel fogható haszna? – vetettük fel. – Egy külső, független szervezet bizonyítja róluk, hogy jók. A visszajelzések szerint a díjazottak árbevétele a következő néhány évben ugrásszerűen megugrik – jelentette ki az elnök.
A terveik közt szerepel a városi kiválósági program, amely lényege: egy-egy nagyvárosban 5-8 céggel foglalkoznak, felkészítik őket, módszertani segítséget kapnak, hogy megfeleljenek a szigorú elvárásoknak, ezáltal javul a gazdálkodásuk, ami végső soron az eredményességben is megmutatkozik majd.
– Az európai piacon jelenleg olyan nagy a verseny, hogy a vevő szelektálja a gyártókat, beszállítókat. Az ISO már kevés, mert meg van mindenkinek. KI kellett alakítani további minősítő rendszereket. Valami pluszra van szükség, s a kiválósági díj is egy ilyen lehetőség – vélekedik Barkóczi István, az ÉMGK elnöke, aki érdeklősünkre elmondta, hogy cége a FUX Zrt. már rendelkezik mind a négy, elérhető ISO minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, s éppen most pályáznak erre az újabb díjra.
– Az ÉMGK szorgalmazza, hogy minél több cég vegyen részt pályázatokon, szerezzen elismerő tanúsítványokat. Ezért is hívtuk meg a legjobb, a témával foglalkozó budapesti szakértőt, hogy tájékoztasson és a személyes kapcsolatfelvétel sem hátrány. A kicsik még el vannak foglalva az ISO-val, de a közepesek, akik ki akarnak lépni a nemzetközi piacra vagy multiknak beszállítani már érdeklődnek – értékelt az elnök.
Csontos L.
Fotó: Mocsári L.