Ugrás a tartalomra

Elfogadta az Országgyűlés a nemzeti energiastratégiát

Létrehozva
A 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el hétfőn.
A határozat elfogadása lehetővé teszi, hogy a stratégiához illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal kiegészülve egységes stratégiai rendszer alakuljon ki.

A zárószavazás előtt két módosító javaslatot nyújtottak be, az egyiket Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a másikat pedig több MSZP-s képviselő. Mindkettő a határozati javaslat ugyanazon pontját ugyanúgy módosította, koherencia-zavart küszöbölt ki. A képviselők 321 igen, 5 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el.


Az energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket.Az új energiastratégiára azért van szükség - olvasható a határozat bevezetőjében -, mert  a magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ.

Figyelembe kell venni a jövő nemzedék érdekében az élhető környezet megőrzését, az Európai Unió energiapolitikai törekvéseit és a globális kihívásokat is - szól az indoklás. A kereteket a hazai gazdaságot meghatározó tényezők – a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek – jelölik ki.