„Kedves Tulajdonostársak! … közgyűlést tartunk, melynek helye a garázssor, mindenki részvételére számítunk. Napirendi pontok: földterület esetében történő tulajdonosváltás, úthasználati díj meghatározása…” – áll a garázsajtókon még itt-ott virító hirdetményen a felirat, amelyet M. János földterület tulajdonos jegyez.
Az egyik garázsnál sportos csapat tevékenykedett, mint kiderült, a bérlők nem tudtak semmiről, meg nem is érdekli őket, ez a tulajdonos gondja. A másik soron egy fiatal párral beszélgettünk, de ők semmit se tudtak az egészről. Néhány garázzsal arrébb viszont három idős ember tanakodott éppen a kocsi hátuljára kihelyezett papírok mellett. Mint kiderült, éppen a tulajdonosok címjegyzékét pontosították.
– Összegyűltünk körülbelül 45-en. Azzal jött ez a férfi, hogy a felszámolótól megvásárolta az utat. Erről azonban nem mutatott nekünk semmilyen hivatalos papírt. Azt egyébként tudni kell, hogy a garázs mindenkinek a magántulajdona, az út pedig, jellegénél fogva osztatlan, közös tulajdon volt. Annak idején, húsz éve egymillió forintért építettük az utat – fogott a történet ismertetésébe Tóth Ferenc.
– Azt mondta, hogy biztosítja a takarítást, hó eltakarítást, villanyt, igények függvényében havonta 500-1000 forint közötti összeget kellene fizetnünk az útért garázsonként. Összesen 108 garázsról van szó, tehát szép kis havi összeg lenne. Eddig is mi takarítottunk, van seprűnk, van lapátunk, mi hánytuk el a havat. Abban maradtunk: örülünk, hogy megismertük a magát tulajdonosnak nevező személyt, de nem fizetünk. Ekkor azt mondta, hogy garázsonként 10 ezer forintért eladná nekünk az utat.
A garázstulajdonosoknak viszont ez az ajánlat sem tetszik. Annak idején a rendszerváltás után nem alakult át a szövetkezet, amelynek hozzávetőleg 30 ezer forint körüli APEH tartozása volt, és felszámolás indult ellene. A garázstulajdonosok véleménye szerint a felszámolás egyes elemei is erősen megkérdőjelezhetőek.
– A cégbírósághoz kívánunk fordulni, hogy vizsgálja felül a felszámolást – közölte a tulajdonosok álláspontját Tóth Ferenc. Ennek a lényege, hogy a garázstulajdonosok az adósságot rendezve szeretnék visszaszerezni az utat, nem pedig piaci áron vásárolni.
– Fenyegetőzött, hogy elállja az utat és egy nagy fekete autóval – a márkáját nem ismerem – keresztbe állt a garázssor bejáratánál. Mikor mondtam, ha nem enged át, rendőrt hívok kicsit arrébb húzódott. Jött egy idős garázstuljadonos társ, aki tolatott. Mikor meglátta azt mondta: még végül nekimegy az autójának és inkább elment. A törvény szerint biztosítania kell a szolgalmi jogot, tehát a garázsok megközelíthetőségét – magyarázta Tóth Ferenc, amivel társai is egyet értettek. Jelenleg közvilágítás sincs, mivel a felszámoló nem fizette a számlát, a szolgáltató pedig lekapcsolta.
A garázstulajdonosok szeretnék saját kezükbe venni a sorsukat, kifizetnék az áramhátralékot, valamint a régi adósságot is, hogy visszaszerezzék az utat. Problémájukkal megkeresték Kiss Jánost, a városrész önkormányzati képviselőjét. – Előre kell bocsátani, hogy jelenleg magánszemélyek közötti jogvita zajlik, amelybe az önkormányzatnak vagy a települési képviselőnek beavatkozási joga nincs. Az önkormányzat szerepe akkor kezdődhet, ha az ügyben olyan esemény történik, ami hatósági közreműködést igényel, például a garázstulajdonosok birtokvédelmet kérnek az önkormányzattól. Egyébként az a véleményem, hogy a lakosoknak igazuk van, és egy esetleges jogi eljárásban meg tudják védeni az érdekeiket – közölte érdeklődésünkre a képviselő, aki egyébként igen csak jártas a jogban, lévén gyakorló ügyvéd.
Megkerestük M. Jánost is, hogy megismerjük az ő álláspontját is. Amit el is kezdett, azonban amikor rákérdeztünk a garázstulajdonosok által említett ajánlatra akkor kijelentette nem kíván nyilatkozni.
Csontos L.
Az egyik garázsnál sportos csapat tevékenykedett, mint kiderült, a bérlők nem tudtak semmiről, meg nem is érdekli őket, ez a tulajdonos gondja. A másik soron egy fiatal párral beszélgettünk, de ők semmit se tudtak az egészről. Néhány garázzsal arrébb viszont három idős ember tanakodott éppen a kocsi hátuljára kihelyezett papírok mellett. Mint kiderült, éppen a tulajdonosok címjegyzékét pontosították.
– Összegyűltünk körülbelül 45-en. Azzal jött ez a férfi, hogy a felszámolótól megvásárolta az utat. Erről azonban nem mutatott nekünk semmilyen hivatalos papírt. Azt egyébként tudni kell, hogy a garázs mindenkinek a magántulajdona, az út pedig, jellegénél fogva osztatlan, közös tulajdon volt. Annak idején, húsz éve egymillió forintért építettük az utat – fogott a történet ismertetésébe Tóth Ferenc.
– Azt mondta, hogy biztosítja a takarítást, hó eltakarítást, villanyt, igények függvényében havonta 500-1000 forint közötti összeget kellene fizetnünk az útért garázsonként. Összesen 108 garázsról van szó, tehát szép kis havi összeg lenne. Eddig is mi takarítottunk, van seprűnk, van lapátunk, mi hánytuk el a havat. Abban maradtunk: örülünk, hogy megismertük a magát tulajdonosnak nevező személyt, de nem fizetünk. Ekkor azt mondta, hogy garázsonként 10 ezer forintért eladná nekünk az utat.
A garázstulajdonosoknak viszont ez az ajánlat sem tetszik. Annak idején a rendszerváltás után nem alakult át a szövetkezet, amelynek hozzávetőleg 30 ezer forint körüli APEH tartozása volt, és felszámolás indult ellene. A garázstulajdonosok véleménye szerint a felszámolás egyes elemei is erősen megkérdőjelezhetőek.
– A cégbírósághoz kívánunk fordulni, hogy vizsgálja felül a felszámolást – közölte a tulajdonosok álláspontját Tóth Ferenc. Ennek a lényege, hogy a garázstulajdonosok az adósságot rendezve szeretnék visszaszerezni az utat, nem pedig piaci áron vásárolni.
– Fenyegetőzött, hogy elállja az utat és egy nagy fekete autóval – a márkáját nem ismerem – keresztbe állt a garázssor bejáratánál. Mikor mondtam, ha nem enged át, rendőrt hívok kicsit arrébb húzódott. Jött egy idős garázstuljadonos társ, aki tolatott. Mikor meglátta azt mondta: még végül nekimegy az autójának és inkább elment. A törvény szerint biztosítania kell a szolgalmi jogot, tehát a garázsok megközelíthetőségét – magyarázta Tóth Ferenc, amivel társai is egyet értettek. Jelenleg közvilágítás sincs, mivel a felszámoló nem fizette a számlát, a szolgáltató pedig lekapcsolta.
A garázstulajdonosok szeretnék saját kezükbe venni a sorsukat, kifizetnék az áramhátralékot, valamint a régi adósságot is, hogy visszaszerezzék az utat. Problémájukkal megkeresték Kiss Jánost, a városrész önkormányzati képviselőjét. – Előre kell bocsátani, hogy jelenleg magánszemélyek közötti jogvita zajlik, amelybe az önkormányzatnak vagy a települési képviselőnek beavatkozási joga nincs. Az önkormányzat szerepe akkor kezdődhet, ha az ügyben olyan esemény történik, ami hatósági közreműködést igényel, például a garázstulajdonosok birtokvédelmet kérnek az önkormányzattól. Egyébként az a véleményem, hogy a lakosoknak igazuk van, és egy esetleges jogi eljárásban meg tudják védeni az érdekeiket – közölte érdeklődésünkre a képviselő, aki egyébként igen csak jártas a jogban, lévén gyakorló ügyvéd.
Megkerestük M. Jánost is, hogy megismerjük az ő álláspontját is. Amit el is kezdett, azonban amikor rákérdeztünk a garázstulajdonosok által említett ajánlatra akkor kijelentette nem kíván nyilatkozni.
Csontos L.