Korábban október második szerdáján, a természeti katasztrófák elleni védekezés világnapján emlékeztünk meg a természeti katasztrófák áldozatairól. Az ENSZ 2009. évi határozata alapján október 13. a Katasztrófa-kockázat Csökkentésének Világnapja, melynek célja a figyelemfelkeltés, a társadalmi felelősségvállalás ösztönzése a kockázatok csökkentése érdekében.
A megelőzés fontos és olcsóbb is
Az elmúlt évek tapasztalatai is bebizonyították, hogy a sebezhetőség sajnos nagyobb ütemben nő, mint a reagáló-képesség, súlyos káresemények sújtották. A kockázatcsökkentés első lépése a környezetünkben előforduló veszélyek felismerése, azonosítása, mely minden állampolgárnak joga és érdeke.
Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára 2011. évi világnapi üzenetében a korai előrejelző-rendszerekbe és egyéb megelőző módszerekbe való befektetés megtérülésének fontosságát hangsúlyozza, hiszen a megelőzés sokszor nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint a helyreállítás és újjáépítés, a normál működés visszaállítása. A főtitkár kiemeli: a katasztrófa-kockázatok csökkentése mindenkinek közös ügye kell, hogy legyen, ezért 2015-ig minden évben más-más célcsoport áll a világnapi rendezvények középpontjában, amelyek igyekeznek megfogalmazni céljaikat és a szükséges cselekvési programokat a kockázatok csökkentésére.
Idén a gyermekek és fiatalok katasztrófa-megelőzésben való szerepvállalására figyel a világ. Nemrégiben 21 ország több mint hatszáz fiataljának elképzeléseiből megszületett a Gyermekek Chartája a katasztrófák kockázatának csökkentésére, amely 5 prioritást határoz meg a katasztrófák és a klímaváltozás káros hatásainak minimalizálása érdekében, az oktatásra, a gyermekvédelemre és az alapvető információkhoz való hozzáférésre vonatkozóan.
Kiszámíthatatlan természet
A természeti katasztrófák közül leggyakrabban árvizekkel, hirtelen felhőszakadásokkal, földcsuszamlásokkal számolhatunk a megyeszékhelyen és környékén. Az ilyen típusú káresemények többsége nem új típusú, azonban mind az előfordulási gyakoriságukat, mind az okozott károk nagyságát figyelembe véve kezelésük egyre nagyobb kihívást jelent a hivatásos szervek részére – mondta el érdeklődésünkre Lipták Attila ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője.
A Miskolcon és a közelben élők ugyanakkor emlékezhetnek a tavalyi év második felében bekövetkező földrengésekre is, amelyek károkat nem okoztak sem emberéletben, sem az épített környezetben, de a veszélyeztetést nem szabad figyelmen kívül hagynunk, teszi hozzá. Szerencsére idén kegyesebb volt hozzánk a természet, de ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk, hiszen bármikor, bármelyik települést sújthatják hasonló káresemények.
Ha mégis bekövetkezik a baj, mozgásba lendül a „gépezet” és előkerülnek a településvédelmi tervek, melyek az önkormányzatok, települési polgári védelmi szervezetek és a hivatásos szervek feladatait tartalmazzák.
Kétpilléres tervezés
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a polgári védelmi tervezés kétpilléres, amelyet minden településen egyrészt az általános polgári védelmi, másrészt a veszélyelhárítási tervek alkotnak. Az általános polgári védelmi terv a rendkívüli állapot, szükségállapot és fegyveres cselekmények esetén végrehajtandó polgári védelmi feladatokat tartalmazza, míg a településekre „szabott” veszélyelhárítási terv rögzíti azon feladatokat, amelyek veszélyhelyzet időszakában, például természeti vagy ipari katasztrófák bekövetkezésekor végrehajtandók.
Minden település a területén jellemző vagy feltételezhető veszélyeztető hatásra dolgozza ki veszélyelhárítási tervét. Az önkormányzatok kötelesek a tervek vezetésre, irányításra vonatkozó részeit folyamatosan naprakészen tartani, félévenként felülvizsgálni és pontosítani.
A természeti katasztrófák mellett számolnunk kell a civilizációs katasztrófákkal is: az iparban jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. A SEVESO II. Irányelvben foglalt uniós normákat a katasztrófavédelmi törvény veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló fejezete rögzíti, amely bevezette a balesetek káros következményeinek csökkentését célzó intézkedéseket hazánkban, egyúttal a súlyos balesetek elleni védekezéshez kapcsolódó állami feladatok irányítását és azok ellátásának biztosítását a katasztrófavédelem feladatává tette.
Veszélyes üzemek
A megyében összesen 7, úgynevezett felső küszöbértékű és 12 alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem található, ebből Miskolcon két alsó küszöbértékű üzem működik. A felső küszöbértékű üzemek Kazincbarcikán, Sajóbábonyban és Tiszaújvárosban találhatók, és közvetlenül hét települést veszélyeztetnek.
A katasztrófavédelmi törvény az ipari üzemek vezetőinek kötelességévé teszi az üzemben jelenlevő veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok felmérését, a reálisan feltételezhető súlyos balesetek bekövetkeztekor jelentkező hatások meghatározását, a lakosság és a környezet védelmének érdekében a szükséges üzemi megelőző intézkedések megtételét. Ennek érdekében az üzemek biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést készítenek, amely mindenre kiterjedően tartalmazza azon célkitűzéseket, valamint vezetési és műszaki eszközrendszereket, amelyek biztosítják az ember és a környezet védelmét.
A törvény alapján az üzembiztonsági jelentése nyilvános, és a veszélyeztetett település polgármesterének biztosítania kell, hogy abba – illetve annak védendő adatot nem tartalmazó változatába – a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően bárki betekinthessen.
A felső küszöbértékű üzemek által veszélyeztetett településeken élő lakosság mentésére, a környezetben, illetve az anyagi javakban keletkező károsodások enyhítésére biztonsági rendszabályok, intézkedések kerülnek meghatározásra a külső védelmi tervben, amely a veszélyelhárítási terv szerves részét képezi.
A külső védelmi tervezés mellett elsődleges fontossággal bír az üzemeltető által készített belső védelmi tervek megléte. Ez az okmány egy bekövetkezett esemény során a létesítményen belüli személy-, érték- és vagyonmentés, valamint a környezetkárosító hatások csökkentésére vonatkozó saját kapacitásokat részleteiben mutatja be.
A külső védelmi terveket az érintett üzemek és önkormányzatok közösen, évente gyakorolják, ugyancsak jogszabályban foglalt kötelezettségüknek eleget téve.
A megelőzés fontos és olcsóbb is
Az elmúlt évek tapasztalatai is bebizonyították, hogy a sebezhetőség sajnos nagyobb ütemben nő, mint a reagáló-képesség, súlyos káresemények sújtották. A kockázatcsökkentés első lépése a környezetünkben előforduló veszélyek felismerése, azonosítása, mely minden állampolgárnak joga és érdeke.
Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára 2011. évi világnapi üzenetében a korai előrejelző-rendszerekbe és egyéb megelőző módszerekbe való befektetés megtérülésének fontosságát hangsúlyozza, hiszen a megelőzés sokszor nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint a helyreállítás és újjáépítés, a normál működés visszaállítása. A főtitkár kiemeli: a katasztrófa-kockázatok csökkentése mindenkinek közös ügye kell, hogy legyen, ezért 2015-ig minden évben más-más célcsoport áll a világnapi rendezvények középpontjában, amelyek igyekeznek megfogalmazni céljaikat és a szükséges cselekvési programokat a kockázatok csökkentésére.
Idén a gyermekek és fiatalok katasztrófa-megelőzésben való szerepvállalására figyel a világ. Nemrégiben 21 ország több mint hatszáz fiataljának elképzeléseiből megszületett a Gyermekek Chartája a katasztrófák kockázatának csökkentésére, amely 5 prioritást határoz meg a katasztrófák és a klímaváltozás káros hatásainak minimalizálása érdekében, az oktatásra, a gyermekvédelemre és az alapvető információkhoz való hozzáférésre vonatkozóan.
Kiszámíthatatlan természet
A természeti katasztrófák közül leggyakrabban árvizekkel, hirtelen felhőszakadásokkal, földcsuszamlásokkal számolhatunk a megyeszékhelyen és környékén. Az ilyen típusú káresemények többsége nem új típusú, azonban mind az előfordulási gyakoriságukat, mind az okozott károk nagyságát figyelembe véve kezelésük egyre nagyobb kihívást jelent a hivatásos szervek részére – mondta el érdeklődésünkre Lipták Attila ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője.
A Miskolcon és a közelben élők ugyanakkor emlékezhetnek a tavalyi év második felében bekövetkező földrengésekre is, amelyek károkat nem okoztak sem emberéletben, sem az épített környezetben, de a veszélyeztetést nem szabad figyelmen kívül hagynunk, teszi hozzá. Szerencsére idén kegyesebb volt hozzánk a természet, de ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk, hiszen bármikor, bármelyik települést sújthatják hasonló káresemények.
Ha mégis bekövetkezik a baj, mozgásba lendül a „gépezet” és előkerülnek a településvédelmi tervek, melyek az önkormányzatok, települési polgári védelmi szervezetek és a hivatásos szervek feladatait tartalmazzák.
Kétpilléres tervezés
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a polgári védelmi tervezés kétpilléres, amelyet minden településen egyrészt az általános polgári védelmi, másrészt a veszélyelhárítási tervek alkotnak. Az általános polgári védelmi terv a rendkívüli állapot, szükségállapot és fegyveres cselekmények esetén végrehajtandó polgári védelmi feladatokat tartalmazza, míg a településekre „szabott” veszélyelhárítási terv rögzíti azon feladatokat, amelyek veszélyhelyzet időszakában, például természeti vagy ipari katasztrófák bekövetkezésekor végrehajtandók.
Minden település a területén jellemző vagy feltételezhető veszélyeztető hatásra dolgozza ki veszélyelhárítási tervét. Az önkormányzatok kötelesek a tervek vezetésre, irányításra vonatkozó részeit folyamatosan naprakészen tartani, félévenként felülvizsgálni és pontosítani.
A természeti katasztrófák mellett számolnunk kell a civilizációs katasztrófákkal is: az iparban jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. A SEVESO II. Irányelvben foglalt uniós normákat a katasztrófavédelmi törvény veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló fejezete rögzíti, amely bevezette a balesetek káros következményeinek csökkentését célzó intézkedéseket hazánkban, egyúttal a súlyos balesetek elleni védekezéshez kapcsolódó állami feladatok irányítását és azok ellátásának biztosítását a katasztrófavédelem feladatává tette.
Veszélyes üzemek
A megyében összesen 7, úgynevezett felső küszöbértékű és 12 alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem található, ebből Miskolcon két alsó küszöbértékű üzem működik. A felső küszöbértékű üzemek Kazincbarcikán, Sajóbábonyban és Tiszaújvárosban találhatók, és közvetlenül hét települést veszélyeztetnek.
A katasztrófavédelmi törvény az ipari üzemek vezetőinek kötelességévé teszi az üzemben jelenlevő veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok felmérését, a reálisan feltételezhető súlyos balesetek bekövetkeztekor jelentkező hatások meghatározását, a lakosság és a környezet védelmének érdekében a szükséges üzemi megelőző intézkedések megtételét. Ennek érdekében az üzemek biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést készítenek, amely mindenre kiterjedően tartalmazza azon célkitűzéseket, valamint vezetési és műszaki eszközrendszereket, amelyek biztosítják az ember és a környezet védelmét.
A törvény alapján az üzembiztonsági jelentése nyilvános, és a veszélyeztetett település polgármesterének biztosítania kell, hogy abba – illetve annak védendő adatot nem tartalmazó változatába – a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően bárki betekinthessen.
A felső küszöbértékű üzemek által veszélyeztetett településeken élő lakosság mentésére, a környezetben, illetve az anyagi javakban keletkező károsodások enyhítésére biztonsági rendszabályok, intézkedések kerülnek meghatározásra a külső védelmi tervben, amely a veszélyelhárítási terv szerves részét képezi.
A külső védelmi tervezés mellett elsődleges fontossággal bír az üzemeltető által készített belső védelmi tervek megléte. Ez az okmány egy bekövetkezett esemény során a létesítményen belüli személy-, érték- és vagyonmentés, valamint a környezetkárosító hatások csökkentésére vonatkozó saját kapacitásokat részleteiben mutatja be.
A külső védelmi terveket az érintett üzemek és önkormányzatok közösen, évente gyakorolják, ugyancsak jogszabályban foglalt kötelezettségüknek eleget téve.