Termékeny éveinek javarészét az ÉSZAKTERV-nél vezető tervezőként és osztályvezetőként töltötte. Rövidebb ideig a BORSODTERV főmérnöke lett. Hivatását szenvedélyesen szerető, szerény ember volt, aki több jelentős középületet hagyott ránk Miskolcon és Borsod megyében. Legjelentősebb munkája a többszörösen funkciót váltott ITC székház volt, de Õ tervezte a Derkovits utcai, tégla burkolatú kedvelt téglaházakat is, melyben példát mutatott arra, hogyan, milyen léptékben kellett volna beépíteni az avasi domboldalt. Õ tervezte a miskolci TIGÁZ Sajó-parti irodaházát, a hejőcsabai Szent Erzsébet szeretetotthont, valamint a csanyiki ifjúsági tábort, illetve jelenleg egészségügyi központot. Õ tervezte a salgótarjáni gázkészülékgyár 20.000 négyzetméteres csarnokát, az ózdi járási székházat, ABC áruházat, valamint Sárospatakon 48 lakásos társasházat. Nevéhez kötődik a Budapesti Vajdahunyadvár felújítása is.
Tervezett iskolákat Bükkzsércre és Noszvajra. Három esztendeig dolgozott az NDK-ban, ahol Jéna városába sportcsarnokot tervezett, mely nem valósult meg. Épülettervei a jól használható funkciót szolgálták, és törekedett a környezetbe való illeszkedésre. Úgy vélte, az épület nemcsak azé, aki építi, vagy használja, de azé is, aki nézi. Kaszanyeleket faragó cserépfalui nagyapjától tanulta a fa szeretetét, melyet gyakran alkalmazott, sőt az asztalosmunkát saját műhelyében hobbiként gyakorolta, s otthon volt az ácsmunkában is. Szerényen ugyan, de részt vett a közéletben is, így személye a városban közismert volt. A cserépfalui neveltetésből eredően erős vonzódást érzett a természet, a vadászat és a túrázás iránt. Most véglegesen távozván, magába öleli őt a cserépfalui föld és a szeretett gyönyörű bükki táj.
Most fájdalommal búcsúzunk a hivatásszerető, mindig derűs, barátságos Dósa Károly kollegánktól. Egy kiváló építésszel ismét kevesebbek lettünk. Az élők és az épületei megőrzik emlékét.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara nevében
Bodonyi Csaba DLA elnökségi tag
Tervezett iskolákat Bükkzsércre és Noszvajra. Három esztendeig dolgozott az NDK-ban, ahol Jéna városába sportcsarnokot tervezett, mely nem valósult meg. Épülettervei a jól használható funkciót szolgálták, és törekedett a környezetbe való illeszkedésre. Úgy vélte, az épület nemcsak azé, aki építi, vagy használja, de azé is, aki nézi. Kaszanyeleket faragó cserépfalui nagyapjától tanulta a fa szeretetét, melyet gyakran alkalmazott, sőt az asztalosmunkát saját műhelyében hobbiként gyakorolta, s otthon volt az ácsmunkában is. Szerényen ugyan, de részt vett a közéletben is, így személye a városban közismert volt. A cserépfalui neveltetésből eredően erős vonzódást érzett a természet, a vadászat és a túrázás iránt. Most véglegesen távozván, magába öleli őt a cserépfalui föld és a szeretett gyönyörű bükki táj.
Most fájdalommal búcsúzunk a hivatásszerető, mindig derűs, barátságos Dósa Károly kollegánktól. Egy kiváló építésszel ismét kevesebbek lettünk. Az élők és az épületei megőrzik emlékét.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara nevében
Bodonyi Csaba DLA elnökségi tag