A közelmúltban a MAB-székházban rendezett konferenciával vette kezdetét az Állam- és Jogtudományi Kar jubileumi ünnepségsorozata amely most a büntetőjoggal folytatódott. Ez azért is aktuális mivel a rendszerváltással együtt járó gazdasági, politikai változásokat kihasználták a bűnözők, amely az elkövetett bűncselekmények számának jelentős növekedésével járt együtt. Ez a folyamat a kriminálpolitikára és a büntető jogalkotásra is hatással volt. A konferencia egyik célja, hogy ezeket a hatásokat, változásokat bemutassa. A bűn tengerét látva természetes reakcióként a korábbiaknál szigorúbb 
büntetésért várnak az igazságszolgáltatástól. Éppen ezért elsőként ezzel kapcsolatban kérdeztük Szabó Miklóst, az ünnepelt Állam- és Jogtudományi Kar dékánját.– Éppen ez az amiről a tanácskozás folyik! Nem csak Magyarország az egyetlen, ahol felmerül ez az igény. Problémás területek például a terrorizmus, a drog terjedése elleni harc. Máshol a bevándorlók, a vendégmunkások beilleszkedése… A társadalmi igényeket a politika a maga szintjén kezeli, a mi feladatunk pedig az, hogy próbáljuk meg alkotmányos keretek és a nemzetközi standartok közt tartani. Még hatékony legyen a rendszer, de az egyéni szabadságjogokat ne veszélyeztessük. Lehetne olyan rendet csinálni, mint az ’50-es években volt, de ezt nem akarjuk – utalt a rend, a szabadság és a jogállamiság bonyolult szimbiózisára Szabó Miklós, utalva arra, hogy a cél az adott keretek közt a legjobban közelíteni a társadalmi igényekhez. Ezzel kapcsolatban gyűjtik a nemzetközi tapasztalatokat. A három csapás elvét például az USA-ban évekkel korábban beindult.
A drogfogyasztás kriminalizálódása, büntetőjogi vagy orvosi problémának tekintési is kiemelt fontosságú a drogok terjedése miatt hazánkban és külföldön egyaránt, hiszen vannak országok, mint például Irán, Kína, ahol akár halálbüntetés is kiszabható, további számos országban rendkívül keményen büntetik, aztán ott van Hollandia, ahol a könnyű drogok esetében rendkívül laza, liberális a szabályozás, s vannak helyek, mint Afganisztán, ahol az ország jelentős része a drog előállításából él. – Komplex probléma. A drogfogyasztó esetében kezd egészségügyi problémává válni, orvosi eszközöket is igényel, aki a szenvedélybetegre rátelepül az már kriminalizálódik, jogi probléma, büntetőjogi eszközöket is igényel – fejtette ki személyes véleményét a témáról érdeklődésünkre Szabó Miklós.
Az utóbbi hónapokban számos hír, pletyka kapott lábra a felsőoktatás átszervezésével kapcsolatban, amelyek közül több is érintette a Miskolci Egyetemet és a jogászképzést is. Ezért az ünnepi hangulat ellenére megkérdeztük a dékánt, hogy a 30. évforduló után vajon az 50-ről is lesz-e alkalmunk megemlékezni?– Mindig vannak nehezebb és könnyebb évek, most nehezebben vagyunk. Ez nem csak ránk vonatkozik, az ország számos részét érinti a válság, a válságkezelés. Az ember tudomásul veszi, hogy a következményei alól nem vonhatja ki magát.
- Szeretném, ha lehetőséget kapnánk arra, hogy megkapaszkodhassunk, mint akkor, mikor a felvételi rendszer miatt tömegesen indultak Budapestre. Ha az eszközöket, a lehetőséget megkapjuk, akkor helyt fogunk állni. Ha személy szerint nem is mi, de megünneplik majd az 50. évfordulót is – jelentette ki Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja.
Csontos L.
Fotó: Mocsári L.