Az október 20-tól 31-ig tartó időszakban összegyűjtött adatokból a tervek szerint kiderül majd, miként változott a romániai lakosság létszáma és összetétele a 2002-es legutóbbi felmérés adataihoz képest. Ez utóbbiak szerint a 21,6 millió lakosú Romániában 19,4 millió román mellett 1,43 millió magyar él, vagyis 6,6 százalékos részaránnyal ez az etnikum az ország legnagyobb nemzeti kisebbsége. A romák 2,5, az ukránok 0,3, a németek 0,3, az oroszajkúak pedig 0,2 százalékot alkotnak. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében és a szintén tízezresre becsült albánok.
A 2002-es népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) a román ortodox egyház tagja, a katolikus vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak, közülük a római katolikusok szinte kivétel nélkül magyarok, míg a görög katolikusok között románok és magyarok is vannak. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában muzulmán kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős, mintegy 800 ezer fős zsidóság élt az országban, tagjai ma már csak mintegy hatezren vannak.
A népesség Romániában is folyamatosan csökken, főleg az elöregedés és az elvándorlás következményeként. Az elmúlt tíz évben az Eurostat szerint kétmillió ember vándorolt ki, de nem hivatalos adatok szerint számuk a hárommilliót is meghaladja.
Bár az Eurostat ajánlásai szerint nem lehet a népszámláláskor a szülőföld állandó népességébe beleszámolni azokat a személyeket, akik legalább egy éve külföldön élnek, ehhez képest Romániában a legutóbbi népszámláláskor is összeírtak valamennyi ilyen román állampolgárt, és egyes szakértők szerint minden jel arra utal, hogy a román országos statisztikai hivatal most is hasonló módon jár el. A román hatóságok ugyan hangsúlyozzák, hogy a valós állapotokat kell felmérni a mostani népszámláláson, sokan mégis úgy vélik: a román állam számára presztízskérdést jelent, hogy a lakosság száma ne csökkenjen húszmillió alá.
Nagyon is gyakorlati jelentősége van viszont annak, hogy hivatalosan milyen lesz a magyarok részaránya. Egyes magyar lapvélemények szerint az egy-két millió főnyi "fiktív lakossal" felduzzasztott romániai népességadat a magyarok arányvesztését idézné elő a statisztikákban. Ennek lehetőségét növeli az is, hogy a kérdőíveken a "magyar" meghatározás mellett szerepel a "székely", a "csángó" és a "roma" megnevezés is, ami alaposan megoszthatja a magyar ajkú lakosságot.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNT-EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP), akárcsak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a romániai magyar egyházakkal együtt ezért az utóbbi hetekben aktív kampányt folytatott a magyarul beszélő lakosság körében, hogy a székelyek, a csángók, a romák feltétlenül magyarnak vallják magukat.
A székelyek körében ugyanis vannak olyanok, akik a politikusok elleni általános dacból is ragaszkodnak a maguk hivatalosan rögzített székelységéhez, mint ahogy a romák körében is sokan inkább romaként akarják meghatározni saját identitásukat. A szórványvidéken főleg a vegyes házasságban élő, magyarul tudó családtagok érezhetik bizonytalannak nemzeti önazonosságukat, Csángóföldön pedig még mindig él a félelem a magyarul beszélő lakosságban a helyi románság ellenséges magatartása miatt.
A magyar szervezetek ezért a kampány során elsősorban tárgyszerű érvekkel próbálták megértetni: csak akkor lehet biztosítani a magyarság számára a következő tíz évben a már kivívott és a jövőben megszerzendő újabb kisebbségi és anyanyelvi jogok érvényesítését, a magyarság fejlődése szempontjából elengedhetetlen állami pénzeket, a magyarság identitását megőrző kulturális intézményeket, ha a hivatalos statisztikában megfelelő hányadot képeznek az összlakosságon belül.
MTI
A 2002-es népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) a román ortodox egyház tagja, a katolikus vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak, közülük a római katolikusok szinte kivétel nélkül magyarok, míg a görög katolikusok között románok és magyarok is vannak. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában muzulmán kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős, mintegy 800 ezer fős zsidóság élt az országban, tagjai ma már csak mintegy hatezren vannak.
A népesség Romániában is folyamatosan csökken, főleg az elöregedés és az elvándorlás következményeként. Az elmúlt tíz évben az Eurostat szerint kétmillió ember vándorolt ki, de nem hivatalos adatok szerint számuk a hárommilliót is meghaladja.
Bár az Eurostat ajánlásai szerint nem lehet a népszámláláskor a szülőföld állandó népességébe beleszámolni azokat a személyeket, akik legalább egy éve külföldön élnek, ehhez képest Romániában a legutóbbi népszámláláskor is összeírtak valamennyi ilyen román állampolgárt, és egyes szakértők szerint minden jel arra utal, hogy a román országos statisztikai hivatal most is hasonló módon jár el. A román hatóságok ugyan hangsúlyozzák, hogy a valós állapotokat kell felmérni a mostani népszámláláson, sokan mégis úgy vélik: a román állam számára presztízskérdést jelent, hogy a lakosság száma ne csökkenjen húszmillió alá.
Nagyon is gyakorlati jelentősége van viszont annak, hogy hivatalosan milyen lesz a magyarok részaránya. Egyes magyar lapvélemények szerint az egy-két millió főnyi "fiktív lakossal" felduzzasztott romániai népességadat a magyarok arányvesztését idézné elő a statisztikákban. Ennek lehetőségét növeli az is, hogy a kérdőíveken a "magyar" meghatározás mellett szerepel a "székely", a "csángó" és a "roma" megnevezés is, ami alaposan megoszthatja a magyar ajkú lakosságot.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNT-EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP), akárcsak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a romániai magyar egyházakkal együtt ezért az utóbbi hetekben aktív kampányt folytatott a magyarul beszélő lakosság körében, hogy a székelyek, a csángók, a romák feltétlenül magyarnak vallják magukat.
A székelyek körében ugyanis vannak olyanok, akik a politikusok elleni általános dacból is ragaszkodnak a maguk hivatalosan rögzített székelységéhez, mint ahogy a romák körében is sokan inkább romaként akarják meghatározni saját identitásukat. A szórványvidéken főleg a vegyes házasságban élő, magyarul tudó családtagok érezhetik bizonytalannak nemzeti önazonosságukat, Csángóföldön pedig még mindig él a félelem a magyarul beszélő lakosságban a helyi románság ellenséges magatartása miatt.
A magyar szervezetek ezért a kampány során elsősorban tárgyszerű érvekkel próbálták megértetni: csak akkor lehet biztosítani a magyarság számára a következő tíz évben a már kivívott és a jövőben megszerzendő újabb kisebbségi és anyanyelvi jogok érvényesítését, a magyarság fejlődése szempontjából elengedhetetlen állami pénzeket, a magyarság identitását megőrző kulturális intézményeket, ha a hivatalos statisztikában megfelelő hányadot képeznek az összlakosságon belül.
MTI