A környezettudatosság jegyében az Európai Unió fejlett országaiban a kommunális ágazaton belül folyamatosan növelik a szelektív hulladékgyűjtés arányát. Ezzel egy csapásra két legyet ütnek, lévén a válogatást követően ipari hasznosításra alkalmas másodlagos nyersanyagokat nyernek ki (papír, műanyag, fémek, üveg) illetve a hasznosított mennyiséggel csökken a lerakásra kerülő hulladékot. Információnk szerint a várhatóan rövidesen az Országgyűlés elé kerülő új hulladékgazdálkodási törvény tervezetében is hasonló törekvéseket fogalmaztak meg.
– Egy 16 lakásos társasházban élek, amelyhez négy kuka tartozik. Nagyon egyszerűen meg lehet valósítani az átszervezést: az egyikre ráírom, hogy papír, a másikra, hogy műanyag, fém, üveg, a harmadikra, hogy komposzt, a negyedikbe pedig mehet minden más. A komposzt esetében érdemes külön, zárt edényt vásárolni, aminek köszönhetően megelőzhető a nyári melegben a szerves hulladékból keletkező bűz terjedése – fordította le a mindennapok szintjére törekvéseiket az államtitkár.
A törvénytervezettel kapcsolatban szárnyra kelt hírek szerint a kommunális szolgáltatásokat végző cégeket államosítani kívánják. Természetesen erre is rákérdeztünk. – Az államnak nagyobb szerepe lesz a hulladékgazdálkodásban 2013. január 1-jétől. Tehát egy év átmenetet biztosítanánk. Az átszervezés lényege, hogy a kommunális begyűjtést csak olyan cégek végezhetnék, amelyek 51 százalékban állami, vagy önkormányzati tulajdonban vannak. A menedzsment jogokkal egyetemben – jelentette ki Illés Zoltán, aki természetesen ezt is megindokolta: az állam nem törekszik profitra, hanem az állampolgár boldogulására.
Amennyiben az Országgyűlés ezt a passzust is elfogadja akkor érdekes helyzet áll majd elő, mivel a nagyvárosokban működő szolgáltató cégek esetében általában a magántőke (általában külföldi befektető) van jelenleg többségben. Amennyiben törvényileg csökkentik a részesedésüket akkor valamilyen módon, például kivásárlással kártalanítani kell őket. Érdekes helyzet adódhat, ha a kisebbségbe szoruló befektető ennek hatására ki akar vonulni a magyar piacról, az állam vagy az önkormányzat kivásárolja-e? Az érintett cégek egyébként információnk szerint különböző forgatókönyveket készítenek – amelyek természetesen nem publikusak.
Csontos L.
Fotó: Juhász Á.
– Az Európai Unió elvárásainak megfelelően a szelektív hulladékgyűjtést erőltetjük. Számos nemzetközi példa közül az olasz modellt követjük, mert ez áll hozzánk a legközelebb. Külön gyűjtik egy edényben a papírt, egy másikban a műanyagokat, a fémeket és az üveget, egy harmadikban a komposztot és egy negyedikben minden mást, ami marad – magyarázta Illés Zoltán. Amennyiben elfogadja az Országgyűlés a tervezetet, akkor január 1-jétől folyamatosan történne az átállás az említett szisztémára.
– Egy 16 lakásos társasházban élek, amelyhez négy kuka tartozik. Nagyon egyszerűen meg lehet valósítani az átszervezést: az egyikre ráírom, hogy papír, a másikra, hogy műanyag, fém, üveg, a harmadikra, hogy komposzt, a negyedikbe pedig mehet minden más. A komposzt esetében érdemes külön, zárt edényt vásárolni, aminek köszönhetően megelőzhető a nyári melegben a szerves hulladékból keletkező bűz terjedése – fordította le a mindennapok szintjére törekvéseiket az államtitkár.
A törvénytervezettel kapcsolatban szárnyra kelt hírek szerint a kommunális szolgáltatásokat végző cégeket államosítani kívánják. Természetesen erre is rákérdeztünk. – Az államnak nagyobb szerepe lesz a hulladékgazdálkodásban 2013. január 1-jétől. Tehát egy év átmenetet biztosítanánk. Az átszervezés lényege, hogy a kommunális begyűjtést csak olyan cégek végezhetnék, amelyek 51 százalékban állami, vagy önkormányzati tulajdonban vannak. A menedzsment jogokkal egyetemben – jelentette ki Illés Zoltán, aki természetesen ezt is megindokolta: az állam nem törekszik profitra, hanem az állampolgár boldogulására.
Amennyiben az Országgyűlés ezt a passzust is elfogadja akkor érdekes helyzet áll majd elő, mivel a nagyvárosokban működő szolgáltató cégek esetében általában a magántőke (általában külföldi befektető) van jelenleg többségben. Amennyiben törvényileg csökkentik a részesedésüket akkor valamilyen módon, például kivásárlással kártalanítani kell őket. Érdekes helyzet adódhat, ha a kisebbségbe szoruló befektető ennek hatására ki akar vonulni a magyar piacról, az állam vagy az önkormányzat kivásárolja-e? Az érintett cégek egyébként információnk szerint különböző forgatókönyveket készítenek – amelyek természetesen nem publikusak.
Csontos L.
Fotó: Juhász Á.