Különböző szakterületen dolgozó előadók szemszögéből vizsgálták meg az utóbbi években egyre nagyobb számban előforduló, és így egyre nagyobb visszhangot kapó bűntényeket.
Bosszú, haragtartás, pénzszerzés, erőfölény hangsúlyozása – ilyen, és ehhez hasonló motivációs tényezők vezetik a szakemberek szerint az iskolákban erőszakot elkövető diákok cselekedeteit. A statisztikai mutatók szerint Pest megyében, és Dél- valamint Közép-Dunántúlon fordulnak elő legnagyobb számban iskolában elkövetett bűncselekmények – megyénkben ugyan kevésbé gyakori, de a tanulók által elkövetett iskolai bűntények közül a legsúlyosabb, a tanárverés sajnos a jellemző.
– Arról ugyan nem beszélhetünk, hogy elharapózott volna a bűncselekmények száma, de előfordulnak megyénkben iskolai bűncselekmények – mondta Jenei Károly alezredes, a Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési osztályának munkatársa. Ezek okait próbálták feltárni a konferencia résztvevői, akik között volt ügyész, kriminológus, iskolaigazgató és mentálhigiénikus is.
– A rendőrség és társszervek különböző programokkal segíthetik a pedagógusok munkáját. Tréningeken fel kell hívni a diákok figyelmét arra, hogy ne erőszakos úton oldják meg vitás ügyeiket, de akár a tantervbe is be lehetne vezetni a konfliktuskezelést – mondta Jenei Károly.
Nagy gondot jelent, hogy a gyerekek legtöbb esetben már csak akkor fordulnak tanáraikhoz vagy szüleikhez, ha nagyon eldurvult a helyzet – vagy még akkor sem. A rendőrségi adatok szerint a megye 482 általános és középiskolájából közel 50-ben történt már valamilyen bűncselekmény: testi sértés, garázdaság vagy személyi szabadság megsértése.
Büntetőjogilag egyébként csak a 14. életévét betöltött fiatal vonható felelősségre – a 14 éves kort még el nem ért diákok bűnelkövetése esetén gyámhatósági eljárást kezdeményez a rendőrség vagy az iskola.
– Az iskolai erőszakkal mindannyian találkozhatunk: valaki munkája során, de sokan magánemberként is szembesültek már olyan esettel, amikor valaki bűncselekmény áldozata lett egy iskolában – mondta Mecser Tamás (fotónkon) rendőrezredes, bűnügyi igazgató. Hozzátette, a konferencián a bűnelkövetés okait és a jelenlegi helyzetet vizsgálják az előadók, akik más-más megvilágításból közelítenek a témához.
Balázsné Burkus Gabriella, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze előadásában nemcsak miskolci és megyei példákat hozott fel, hanem inkább általános megállapításokra és a szélsőséges esetekre koncentrált. Elmondta, a bűncselekmény megtörténte után kerülnek hozzájuk a bűnelkövetők, szerencsére nem túl nagy számban: 2-3 havonta fordul elő 1 eset, akkor sem feltétlenül tanárverés, inkább egymás közötti verekedés a gyakoribb.
– Érdekes, hogy szakemberek szerint ahol nagy tekintélye van a tanároknak, ott gyakoribb a tanárverés. Valószínűleg a gyerek személyiségfejlődésében kell keresnünk a problémát. Elkeserítő az is, hogy előfordult már, a bűncselekményről készített felvételt feltették az internetre is – mondta Balázsné Burkus Gabriella.
Kujan I.
Bosszú, haragtartás, pénzszerzés, erőfölény hangsúlyozása – ilyen, és ehhez hasonló motivációs tényezők vezetik a szakemberek szerint az iskolákban erőszakot elkövető diákok cselekedeteit. A statisztikai mutatók szerint Pest megyében, és Dél- valamint Közép-Dunántúlon fordulnak elő legnagyobb számban iskolában elkövetett bűncselekmények – megyénkben ugyan kevésbé gyakori, de a tanulók által elkövetett iskolai bűntények közül a legsúlyosabb, a tanárverés sajnos a jellemző.
– Arról ugyan nem beszélhetünk, hogy elharapózott volna a bűncselekmények száma, de előfordulnak megyénkben iskolai bűncselekmények – mondta Jenei Károly alezredes, a Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési osztályának munkatársa. Ezek okait próbálták feltárni a konferencia résztvevői, akik között volt ügyész, kriminológus, iskolaigazgató és mentálhigiénikus is.
– A rendőrség és társszervek különböző programokkal segíthetik a pedagógusok munkáját. Tréningeken fel kell hívni a diákok figyelmét arra, hogy ne erőszakos úton oldják meg vitás ügyeiket, de akár a tantervbe is be lehetne vezetni a konfliktuskezelést – mondta Jenei Károly.
Nagy gondot jelent, hogy a gyerekek legtöbb esetben már csak akkor fordulnak tanáraikhoz vagy szüleikhez, ha nagyon eldurvult a helyzet – vagy még akkor sem. A rendőrségi adatok szerint a megye 482 általános és középiskolájából közel 50-ben történt már valamilyen bűncselekmény: testi sértés, garázdaság vagy személyi szabadság megsértése.
Büntetőjogilag egyébként csak a 14. életévét betöltött fiatal vonható felelősségre – a 14 éves kort még el nem ért diákok bűnelkövetése esetén gyámhatósági eljárást kezdeményez a rendőrség vagy az iskola.
– Az iskolai erőszakkal mindannyian találkozhatunk: valaki munkája során, de sokan magánemberként is szembesültek már olyan esettel, amikor valaki bűncselekmény áldozata lett egy iskolában – mondta Mecser Tamás (fotónkon) rendőrezredes, bűnügyi igazgató. Hozzátette, a konferencián a bűnelkövetés okait és a jelenlegi helyzetet vizsgálják az előadók, akik más-más megvilágításból közelítenek a témához.
Balázsné Burkus Gabriella, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze előadásában nemcsak miskolci és megyei példákat hozott fel, hanem inkább általános megállapításokra és a szélsőséges esetekre koncentrált. Elmondta, a bűncselekmény megtörténte után kerülnek hozzájuk a bűnelkövetők, szerencsére nem túl nagy számban: 2-3 havonta fordul elő 1 eset, akkor sem feltétlenül tanárverés, inkább egymás közötti verekedés a gyakoribb.
– Érdekes, hogy szakemberek szerint ahol nagy tekintélye van a tanároknak, ott gyakoribb a tanárverés. Valószínűleg a gyerek személyiségfejlődésében kell keresnünk a problémát. Elkeserítő az is, hogy előfordult már, a bűncselekményről készített felvételt feltették az internetre is – mondta Balázsné Burkus Gabriella.
A szakember szélsőséges eseteket is megemlített előadásában: a legmegdöbbentőbb számára az volt, amikor az egyik diák 1 év alatt közel 11 millió forintot (!) zsarolt ki diáktársától. Két lány pedig egy fiún veszett össze, majd az egyik az ölre menő küzdelemben mintegy 300 hajszálától szabadította meg vetélytársát.
A büntetés letöltése után nehéz beilleszkedni a társadalomba. A Miskolci Zöldpont Közösségi Foglalkoztatóban próbálják kedvezően befolyásolni a bűncselekmény elkövetése után a fiatalok személyiségét, hogy aztán sikerüljön a társadalomba való beilleszkedésük.
– Mi így értelmezzük a viselkedéskorrekciót. Csoportfoglalkozásaink, szimbolikus jóvátételi programjaink során igyekszünk hasznos tevékenységet nyújtani a fiatalkorúaknak – mondta Bárdos Zoltán, a foglalkoztató vezetője.Kujan I.