A szakértő először a légkör rétegződéséről beszélt, majd a laikusok számára is érthetően 
bemutatta a legfontosabb meteorológiai alapfogalmakat, mint például a ciklonokat, anticiklonokat, a hideg- és melegfrontot. Ezt követően tért át az előadás témájára az időjárás és az ember kapcsolatára.
Emlékeztetett rá, hogy sokáig azt hitték az emberek, hogy az időjárás állandó, pedig valójában nem az, csak az emberi élet túl rövid ahhoz, hogy a változásokat érzékeljük. Ennek bizonyítására 450 ezer évvel ment vissza a történelemben (a jégrétegek kutatása alapján) és bemutatta az egymást váltó felmelegedési és lehűlési ciklusokat. Megállapítása szerint most a meleg ciklus végén járunk.
– Mindig nagyobb átlagokat kell számolni. Esetleg közben van 10-100 év hidegebb és 10-100 év melegebb, de az átlag közben felfelé megy. Ha a plusz 3-4 Celsius-fokot eléri a felmelegedés, akkor utána nagyon hirtelen jön majd egy újabb jégkorszak. Én biztos nem fogom látni, de azt sem szeretném, ha az unokáim megélnék – jelentette ki Gelencsér János.
Elmondta, hogy a jégrétegek tudományos vizsgálata bebizonyította, hogy a felmelegedések idején emelkedik a légkör széndioxid-tartalma, lehűléskor pedig csökken. Az a baj, hogy a valaha mért természetes szénmonoxid-tartalomnál jóval magasabb a jelenlegi érték, ami az ipari forradalommal indult robbanásszerű növekedésnek. Ez egyértelműen az emberi tevékenységre vezethető vissza. – Ha lenne még 6000 hátra a ciklusból, akkor az emberiségnek lehetősége lenne az alkalmazkodásra, de nincs. Vannak, akik viccelődve azt mondják, hogy legfeljebb pálmafákat ültetnek a Balaton partjára, a hegyekben olyan lesz a szőlő, mint az olaszoknál – említette a meteorológus a szkeptikusokat, azonban vélemény szerint drámai változások szemtanúi vagyunk. Most sokaknak úgy tűnik, hogy vízbőség van és éppen ezért pazarlóan bánunk például a karsztvizekkel.
– Az ember beavatkozásának a következtében megbolondult a légkör rendszere. Hasonlatával élve, a széndioxid-kibocsátás elszabadulása olyan hatással van rá, mint mikor az autó tankjába cukrot szór valaki, vagy vizet önt… Egyenletes változás helyett kiszámíthatatlanná válik. Összecsúsznak az évszakok, vagy olyan árvizekre lehet számítani, mint amilyen tavaly megyénket sújtotta. Egyébként felhívta rá a figyelmet, hogy olvadnak a sarki jégtakarók, a magas hegységek gleccserei – amelyeket archív és friss fotók összehasonlításával bizonyított, vagy Grönland műholdfotójával, amely következtében emelkedik a tengerszint. Egy Európa-térképet is bemutatott, amelyen a mélyen fekvő tengerparti vidékeken, például Hollandia, Belgium, Dánia, Kelet-Anglia jelentős részén már a tenger hullámzott – kijelentése szerint 2100-ra ilyen lesz Európa képe. Ami kiszámíthatatlan hatással lesz az emberiségre (elvándorlás, harc a termőföldért és lakóhelyért).
A szén-dioxidnál nagyobb ellenségnek nevezte a metánt – amiből mintegy 70 milliárd tonna van a szibériai jégdugó alatt elzárt állapotban. A jég olvadásnak indult a felmelegedés miatt, amennyiben felszabadul a metán, drámai módon felgyorsítja az éghajlatváltozást (például a molekulák visszaverik a napfényt, a szürkeség következtében láthatatlanná válik a nap, pusztulásnak indulnak a növények). A folyamat lehet, hogy 50–100–500 év múlva következik be, de a klímaváltozás megállíthatatlan. Gelencsér János szerint drasztikusan csökkenteni kellene a károsanyag-kibocsátást, hogy lassuljon a folyamat, időt nyerjen az emberiség és a természet az alkalmazkodásra. Ebben minden embernek megvan a saját felelőssége.
Cs. L.
bemutatta a legfontosabb meteorológiai alapfogalmakat, mint például a ciklonokat, anticiklonokat, a hideg- és melegfrontot. Ezt követően tért át az előadás témájára az időjárás és az ember kapcsolatára. Emlékeztetett rá, hogy sokáig azt hitték az emberek, hogy az időjárás állandó, pedig valójában nem az, csak az emberi élet túl rövid ahhoz, hogy a változásokat érzékeljük. Ennek bizonyítására 450 ezer évvel ment vissza a történelemben (a jégrétegek kutatása alapján) és bemutatta az egymást váltó felmelegedési és lehűlési ciklusokat. Megállapítása szerint most a meleg ciklus végén járunk.
– Mindig nagyobb átlagokat kell számolni. Esetleg közben van 10-100 év hidegebb és 10-100 év melegebb, de az átlag közben felfelé megy. Ha a plusz 3-4 Celsius-fokot eléri a felmelegedés, akkor utána nagyon hirtelen jön majd egy újabb jégkorszak. Én biztos nem fogom látni, de azt sem szeretném, ha az unokáim megélnék – jelentette ki Gelencsér János.
Elmondta, hogy a jégrétegek tudományos vizsgálata bebizonyította, hogy a felmelegedések idején emelkedik a légkör széndioxid-tartalma, lehűléskor pedig csökken. Az a baj, hogy a valaha mért természetes szénmonoxid-tartalomnál jóval magasabb a jelenlegi érték, ami az ipari forradalommal indult robbanásszerű növekedésnek. Ez egyértelműen az emberi tevékenységre vezethető vissza. – Ha lenne még 6000 hátra a ciklusból, akkor az emberiségnek lehetősége lenne az alkalmazkodásra, de nincs. Vannak, akik viccelődve azt mondják, hogy legfeljebb pálmafákat ültetnek a Balaton partjára, a hegyekben olyan lesz a szőlő, mint az olaszoknál – említette a meteorológus a szkeptikusokat, azonban vélemény szerint drámai változások szemtanúi vagyunk. Most sokaknak úgy tűnik, hogy vízbőség van és éppen ezért pazarlóan bánunk például a karsztvizekkel.
– Az ember beavatkozásának a következtében megbolondult a légkör rendszere. Hasonlatával élve, a széndioxid-kibocsátás elszabadulása olyan hatással van rá, mint mikor az autó tankjába cukrot szór valaki, vagy vizet önt… Egyenletes változás helyett kiszámíthatatlanná válik. Összecsúsznak az évszakok, vagy olyan árvizekre lehet számítani, mint amilyen tavaly megyénket sújtotta. Egyébként felhívta rá a figyelmet, hogy olvadnak a sarki jégtakarók, a magas hegységek gleccserei – amelyeket archív és friss fotók összehasonlításával bizonyított, vagy Grönland műholdfotójával, amely következtében emelkedik a tengerszint. Egy Európa-térképet is bemutatott, amelyen a mélyen fekvő tengerparti vidékeken, például Hollandia, Belgium, Dánia, Kelet-Anglia jelentős részén már a tenger hullámzott – kijelentése szerint 2100-ra ilyen lesz Európa képe. Ami kiszámíthatatlan hatással lesz az emberiségre (elvándorlás, harc a termőföldért és lakóhelyért). A szén-dioxidnál nagyobb ellenségnek nevezte a metánt – amiből mintegy 70 milliárd tonna van a szibériai jégdugó alatt elzárt állapotban. A jég olvadásnak indult a felmelegedés miatt, amennyiben felszabadul a metán, drámai módon felgyorsítja az éghajlatváltozást (például a molekulák visszaverik a napfényt, a szürkeség következtében láthatatlanná válik a nap, pusztulásnak indulnak a növények). A folyamat lehet, hogy 50–100–500 év múlva következik be, de a klímaváltozás megállíthatatlan. Gelencsér János szerint drasztikusan csökkenteni kellene a károsanyag-kibocsátást, hogy lassuljon a folyamat, időt nyerjen az emberiség és a természet az alkalmazkodásra. Ebben minden embernek megvan a saját felelőssége.
Cs. L.