Fülöp Sándor a rendelkezésre álló legkörnyezetbarátabb közlekedési eszközt, a vonatot választva utazott Miskolcra. Mint megtudtuk egyébként mobil telefont sem használ. – Ez tudatos döntés, környezetbarát életforma része? – kérdeztük az ombudsmant.
– Igen, de nem szélsőségesen értelmezve. A metróhoz sokszor kocsival megyek. A lét meghatározza a tudatot, nem akarok kilógni a környezetvédelmi közösségből – utalt a tevékenysége és életformája közötti összefüggésekre. Az egyetemen jogászoknak jött előadást tartani a környezetvédelemről, ami valószínűleg könnyebb feladat lenne agrármérnökök, vagy környezetvédelmi szakmérnökök esetében. – Én is jogász vagyok. Ha csak jogász a jogász, akkor sikertelen a küldetésem, kivéve a környezetjogászokat. Fontos azonban, hogy a jogászok megértsék a szakértők nyelvét is. A fiatalabb nemzedékek egyébként fogékonyabbak. A tizen, huszon éves hallgatók érzik, hogy tétje van a témának. Az a dolgunk, hogy tudatosítsuk bennük a környezet fontosságát, illetve az ezzel kapcsolatos információk eljussanak hozzájuk. Ezért vagyok itt. Nem én vagyok rájuk hatással, hanem a tények – magyarázta Fülöp Sándor, miért tartja fontosnak, hogy jogászhallgatóknak tartson előadást a környezetvédelemről.
Fülöp Sándor két órás előadását a Balaton csoport tevékenységének, kutatásainak szentelte. Valószínűleg sosem hallottak még erről a rendkívül befolyásos tudósokat tömörítő nemzetközi szervezetről. Ami nem is csoda, hiszen elmondása szerint több mint húsz éve foglalkozik környezetvédelemmel, de sokáig nem tudott róla, hogy a világ 50 vezető környezettudósának az együttműködését takarja a szervezet. „Kicsit utána néztünk, miről is van szó. Minden országban áramlanak a vizek, nőnek a fák, ásványkincseket fedeznek fel és bányásznak ugyanolyan módon, a gazdasági és politikai rendszertől függetlenül. Az elsivatagosodás, a savas eső, az éghajlatváltozás és a talajerózió a világ sok pontján jelent problémát. A Balaton csoport áthidalja a politikai korlátokat. Tagjai egyénenként kapcsolódnak, nem nemzeti küldöttekként. Társtudósokként és barátokként állnak kapcsolatban. Legerősebb kötelékük az a közös meggyőződésünk, hogy a Föld, népeivel és gazdaságaival, egyetlen integrált rendszert alkot” – definiálta magát az 1982-ben életre hívott társulat, amely mögött olyan támogatók állnak, mint a Rockefeller Alapítvány. Üléseik zártkörűek, nyilván ezért is tud róla keveset a külvilág.
Fülep Sándor elmondta, hogy három éve tagja a szervezetnek. Sztorizással színesített előadásában például elárulta, számára az ülések közötti szünetek a legérdekesebbek, mikor olyanokat „kagylóz” : mondtam az Obamának, hogy ezt nem így kell csinálni, vagy egy japán hölgy Fukusima kapcsán a japán miniszterelnöknek arról beszélt, hogyan lehet a katasztrófából a környezettudatosság terén előnyt kovácsolni.
– Úgy érzem magam itt, mint a szegény gyerek a játékboltban: valami jó helyen vagyok – utalt arra, hogy a Balaton csoportban tevékenykedő tudósoknak milyen közvetlen hatása van a világ vezető politikusaira.
A tevékenységük középpontjában olyan témák szerepelnek, mint az emberiség által átlépett határok, ahonnan már nincs visszaút a klíma, biodiverzitás és a termőföld területén. Ennek igazolására elmondta, hogy 20 percenként eltűnik egy faj, a klímaváltozást saját bőrünkön érezzük, eltűnnek a köztes évszakok a meleg és a hideg marad… Az élelmiszer biztonsággal is foglalkozik a Balaton csoport: valójában krízisről van szó, hiszen az emberiség irracionálisan gazdálkodik a nagy nehezen megtermelt élelmiszerkészlettel, amelynek a fele hasznosul csupán, a másik fele a tárolás, szállítás, feldolgozás, fogyasztás során tönkremegy. – Az én gyermekkoromban még nem volt szabad a kenyeret kidobni, mert az az Úristen teste – utalt a régi paraszti gazdaság mindent hasznosító, ösztönösen környezetbarát életszemléletére, amely példa lehet a jövő környezettudatos politikája számára. Ezt követően az emberi tényező fontosságáról szólt az ombudsman.
F. Nagy Zsuzsa a társadalmi részvétel, a tanácsadás, a lakossági ügyek felől közelített a fenntartható fejlődéshez, amely mottója: a természeti csapásokat leszámítva ne másban keressük a hibát, hanem magunkban, emberekben. Mindenkinek meg van a személyre szabott felelőssége ebben a nagy mozaikban, amit világnak nevezünk. Ezzel kapcsolatban példaként említette a tavalyi árvizet: rossz döntések sorozata is közrejátszott abban, hogy olyan nagy problémákat okozott, például Felsőzsolca elöntését. Pozitív példák is vannak, mint mikor lakossági kezdeményezésre sikerült megmenteni a beépítéstől az egykori Honvéd Papp József SE zöld területét.
Csontos László
– Igen, de nem szélsőségesen értelmezve. A metróhoz sokszor kocsival megyek. A lét meghatározza a tudatot, nem akarok kilógni a környezetvédelmi közösségből – utalt a tevékenysége és életformája közötti összefüggésekre. Az egyetemen jogászoknak jött előadást tartani a környezetvédelemről, ami valószínűleg könnyebb feladat lenne agrármérnökök, vagy környezetvédelmi szakmérnökök esetében. – Én is jogász vagyok. Ha csak jogász a jogász, akkor sikertelen a küldetésem, kivéve a környezetjogászokat. Fontos azonban, hogy a jogászok megértsék a szakértők nyelvét is. A fiatalabb nemzedékek egyébként fogékonyabbak. A tizen, huszon éves hallgatók érzik, hogy tétje van a témának. Az a dolgunk, hogy tudatosítsuk bennük a környezet fontosságát, illetve az ezzel kapcsolatos információk eljussanak hozzájuk. Ezért vagyok itt. Nem én vagyok rájuk hatással, hanem a tények – magyarázta Fülöp Sándor, miért tartja fontosnak, hogy jogászhallgatóknak tartson előadást a környezetvédelemről.
Fülöp Sándor két órás előadását a Balaton csoport tevékenységének, kutatásainak szentelte. Valószínűleg sosem hallottak még erről a rendkívül befolyásos tudósokat tömörítő nemzetközi szervezetről. Ami nem is csoda, hiszen elmondása szerint több mint húsz éve foglalkozik környezetvédelemmel, de sokáig nem tudott róla, hogy a világ 50 vezető környezettudósának az együttműködését takarja a szervezet. „Kicsit utána néztünk, miről is van szó. Minden országban áramlanak a vizek, nőnek a fák, ásványkincseket fedeznek fel és bányásznak ugyanolyan módon, a gazdasági és politikai rendszertől függetlenül. Az elsivatagosodás, a savas eső, az éghajlatváltozás és a talajerózió a világ sok pontján jelent problémát. A Balaton csoport áthidalja a politikai korlátokat. Tagjai egyénenként kapcsolódnak, nem nemzeti küldöttekként. Társtudósokként és barátokként állnak kapcsolatban. Legerősebb kötelékük az a közös meggyőződésünk, hogy a Föld, népeivel és gazdaságaival, egyetlen integrált rendszert alkot” – definiálta magát az 1982-ben életre hívott társulat, amely mögött olyan támogatók állnak, mint a Rockefeller Alapítvány. Üléseik zártkörűek, nyilván ezért is tud róla keveset a külvilág.
Fülep Sándor elmondta, hogy három éve tagja a szervezetnek. Sztorizással színesített előadásában például elárulta, számára az ülések közötti szünetek a legérdekesebbek, mikor olyanokat „kagylóz” : mondtam az Obamának, hogy ezt nem így kell csinálni, vagy egy japán hölgy Fukusima kapcsán a japán miniszterelnöknek arról beszélt, hogyan lehet a katasztrófából a környezettudatosság terén előnyt kovácsolni.
– Úgy érzem magam itt, mint a szegény gyerek a játékboltban: valami jó helyen vagyok – utalt arra, hogy a Balaton csoportban tevékenykedő tudósoknak milyen közvetlen hatása van a világ vezető politikusaira.
A tevékenységük középpontjában olyan témák szerepelnek, mint az emberiség által átlépett határok, ahonnan már nincs visszaút a klíma, biodiverzitás és a termőföld területén. Ennek igazolására elmondta, hogy 20 percenként eltűnik egy faj, a klímaváltozást saját bőrünkön érezzük, eltűnnek a köztes évszakok a meleg és a hideg marad… Az élelmiszer biztonsággal is foglalkozik a Balaton csoport: valójában krízisről van szó, hiszen az emberiség irracionálisan gazdálkodik a nagy nehezen megtermelt élelmiszerkészlettel, amelynek a fele hasznosul csupán, a másik fele a tárolás, szállítás, feldolgozás, fogyasztás során tönkremegy. – Az én gyermekkoromban még nem volt szabad a kenyeret kidobni, mert az az Úristen teste – utalt a régi paraszti gazdaság mindent hasznosító, ösztönösen környezetbarát életszemléletére, amely példa lehet a jövő környezettudatos politikája számára. Ezt követően az emberi tényező fontosságáról szólt az ombudsman.
F. Nagy Zsuzsa a társadalmi részvétel, a tanácsadás, a lakossági ügyek felől közelített a fenntartható fejlődéshez, amely mottója: a természeti csapásokat leszámítva ne másban keressük a hibát, hanem magunkban, emberekben. Mindenkinek meg van a személyre szabott felelőssége ebben a nagy mozaikban, amit világnak nevezünk. Ezzel kapcsolatban példaként említette a tavalyi árvizet: rossz döntések sorozata is közrejátszott abban, hogy olyan nagy problémákat okozott, például Felsőzsolca elöntését. Pozitív példák is vannak, mint mikor lakossági kezdeményezésre sikerült megmenteni a beépítéstől az egykori Honvéd Papp József SE zöld területét.
Csontos László