– Korábban hőerőműben semmisítettük meg a forgalomból kivont bankjegyeket, a négy éve indult program keretében viszont pályázati úton osztjuk szét fűtőanyagként. Vállaljuk a szállítást is. Az egy kilogrammos bankjegy brikettek forgalomból kivont, apróra zúzott bankjegyből készülnek. Számításaink szerint darabja átlagosan 6,5 millió forint volt ledarálása előtt – magyarázta a jótékonysági akció keretében megsemmisülő pénzről Ferenczi Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank készpénz-logisztikai igazgatója.
– Az idén két alapítvány nyert a pályázaton, a miskolci autisták mellett egy vésztői. Közel 300 milliárd forintot zúzunk be, amiből számításunk szerint 50 tonna bankjegy brikett készül. Kéthavonta, ütemesen, felváltva szállítunk a két alapítványnak, hogy fűtsenek vele. Megnyugtatásként elmondom, hogy ezzel nem lehet visszaélni. A bankjegy-történelem során még nem fordult elő, hogy bezúzott pénzből hamisítványt tudtak volna csinálni – tette hozzá a pénzügyi szakember.
Az MNB-ből érkezett szállítmány valamivel több, mint négy tonna pénz brikettből áll, tehát rövid fejszámolás után kiderült, hogy ezek szerint 26 milliárd forintot öntött le a kazán előtti udvarra pár másodperc alatt a teherautó sofőrje. A látványosságra kivonultak az otthon lakói is. A fejükben az járhatott, milyen jó meleg lesz télen, a dolgozókéban pedig mit kezdenének egyetlen téglát alkotó pénzzel, ha nem lenne csíkokra darálva. Mivel azonban fűtésen kívül másra nem használható, így senki sem eshet kísértésbe.
– Ragasztó, kötőanyagot nem tartalmaz a brikett, amely fűtőértéke, a szakemberek szerint, hasonló a barnaszénéhez – tette hozzá büszkén Ferenczi Barnabás.
– Nem először kapunk pénz brikettet fűtőanyagként a Magyar Nemzeti Banktól. Először két éve nyertünk a pályázatukon. Az adományuknak köszönhetően spórolhatunk a közüzemi díjon, mivel egyébként gázzal fűtünk, a pénzzel pedig majd a vegyes tüzelésű kazánban. Nagyobb a fűtőértéke, ráadásul kevesebb energia felhasználásával nagyobb meleg biztosítható, ráadásul jelentős kiadás takarítható meg. Az időjárástól függően havi 60-70 ezer forintot spórolhatunk a gázon, amit az ellátás javítására lehet fordítani – magyarázta Elek János, a Miskolci Autista Alapítvány kuratóriumi elnöke.
– Folyamatosan érkezik majd a tűzési szezonban a tüzelő, amit az MNB szállíttat a helyszínre. Ez nagy segítség a számunkra, amit szeretnék megköszönni a Magyar Nemzeti Banknak – tette hozzá.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan is kell tüzelni a pénzzel. Mint kiderült, előbb fával begyújtanak a kazánba, s mikor szépen lobog, akkor kell megrakni pénz brikettel, majd négy óránként újabb adagot rátenni. A vígan lobogó milliók pedig kellemes meleget biztosítanak majd az otthonban.
Csontos L.
– Az idén két alapítvány nyert a pályázaton, a miskolci autisták mellett egy vésztői. Közel 300 milliárd forintot zúzunk be, amiből számításunk szerint 50 tonna bankjegy brikett készül. Kéthavonta, ütemesen, felváltva szállítunk a két alapítványnak, hogy fűtsenek vele. Megnyugtatásként elmondom, hogy ezzel nem lehet visszaélni. A bankjegy-történelem során még nem fordult elő, hogy bezúzott pénzből hamisítványt tudtak volna csinálni – tette hozzá a pénzügyi szakember.
Az MNB-ből érkezett szállítmány valamivel több, mint négy tonna pénz brikettből áll, tehát rövid fejszámolás után kiderült, hogy ezek szerint 26 milliárd forintot öntött le a kazán előtti udvarra pár másodperc alatt a teherautó sofőrje. A látványosságra kivonultak az otthon lakói is. A fejükben az járhatott, milyen jó meleg lesz télen, a dolgozókéban pedig mit kezdenének egyetlen téglát alkotó pénzzel, ha nem lenne csíkokra darálva. Mivel azonban fűtésen kívül másra nem használható, így senki sem eshet kísértésbe.
– Ragasztó, kötőanyagot nem tartalmaz a brikett, amely fűtőértéke, a szakemberek szerint, hasonló a barnaszénéhez – tette hozzá büszkén Ferenczi Barnabás.
– Nem először kapunk pénz brikettet fűtőanyagként a Magyar Nemzeti Banktól. Először két éve nyertünk a pályázatukon. Az adományuknak köszönhetően spórolhatunk a közüzemi díjon, mivel egyébként gázzal fűtünk, a pénzzel pedig majd a vegyes tüzelésű kazánban. Nagyobb a fűtőértéke, ráadásul kevesebb energia felhasználásával nagyobb meleg biztosítható, ráadásul jelentős kiadás takarítható meg. Az időjárástól függően havi 60-70 ezer forintot spórolhatunk a gázon, amit az ellátás javítására lehet fordítani – magyarázta Elek János, a Miskolci Autista Alapítvány kuratóriumi elnöke.
– Folyamatosan érkezik majd a tűzési szezonban a tüzelő, amit az MNB szállíttat a helyszínre. Ez nagy segítség a számunkra, amit szeretnék megköszönni a Magyar Nemzeti Banknak – tette hozzá.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan is kell tüzelni a pénzzel. Mint kiderült, előbb fával begyújtanak a kazánba, s mikor szépen lobog, akkor kell megrakni pénz brikettel, majd négy óránként újabb adagot rátenni. A vígan lobogó milliók pedig kellemes meleget biztosítanak majd az otthonban.
Csontos L.