– A festő, aki a javítási munkákat végezte az épületben, magához hívott egyik nap, és mutatta, hogy színes csíkokat fedezett fel az egyik ajtó fölötti részen – mondta Sándor Zoltán, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének igazgatója az akkorra már szépen „kibontott” feliratokra és díszítésre mutatva.
Kiderült ugyanis, hogy az egész ajtóbélésben festett kép van, amely az 1920-as évek közepétől itt működő Női Felsőkereskedelmi Iskola egyik tantermét jelöli. A zeneművészeti intézet saját költségvetéséből megvizsgáltatta a többi ajtó feletti részt is, és további húsz, a korábbi intézményre utaló felirat került elő. Megtudhatjuk tehát, hol volt korábban gépíróterem, tanári szoba, szülői fogadó és elméletkarének terem, vagy hogy hová jártak az iskola tanulói zongoraórára.
A Zenepalotát még 2009-ben nyilvánították műemlékké, ezt követően újították fel. Az épületben több helyen is végeztek rekonstrukciót, a feliratok létezéséről viszont nem tudtak, a munkák pedig nem érintették az ajtók fölötti részeket.
Az állami tulajdonban lévő épület a Miskolci Egyetem kezelésében van. A szabályok szerint a tulajdonos a teljes restaurálásra nem, az állagmegőrzésre viszont kötelezhető. A Zeneművészeti Intézet vezetője azt szeretné, ha sikerülne megőrizni a múltat idéző feliratokat – az intézménynek viszont nincs pénze az állagmegőrzésre.
Okrutay Miklós, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának műemlék-felügyelője elmondta, a feliratok az épület eredeti állapotához kötődnek, ezért műemléki értéknek számítanak, és mivel sérülékenyek, gondoskodni kell megőrzésükről. Megoldást a Nemzeti Kulturális Alap műemlék-helyreállítási pályázata jelenthetne, mivel az állagmegőrzés pont az a nagyságrendű és típusú munka, amit az alap támogatni szokott és tud.
Idén azonban erre már nem lehet pénzt igényelni. Ha jövőre is megnyílnak az ilyen jellegű források, a zeneművészeti intézet, a kormányhivatal örökségvédelmi szakvéleménye alapján, pályázna a Nemzeti Kulturális Alapnál a helyreállításra, ami a becslések szerint 2-3 millió forintba kerülhet.
Istenes Zs. – Kujan I.
Fotó: Juhász Á.
Kiderült ugyanis, hogy az egész ajtóbélésben festett kép van, amely az 1920-as évek közepétől itt működő Női Felsőkereskedelmi Iskola egyik tantermét jelöli. A zeneművészeti intézet saját költségvetéséből megvizsgáltatta a többi ajtó feletti részt is, és további húsz, a korábbi intézményre utaló felirat került elő. Megtudhatjuk tehát, hol volt korábban gépíróterem, tanári szoba, szülői fogadó és elméletkarének terem, vagy hogy hová jártak az iskola tanulói zongoraórára.
A Zenepalotát még 2009-ben nyilvánították műemlékké, ezt követően újították fel. Az épületben több helyen is végeztek rekonstrukciót, a feliratok létezéséről viszont nem tudtak, a munkák pedig nem érintették az ajtók fölötti részeket.
Az állami tulajdonban lévő épület a Miskolci Egyetem kezelésében van. A szabályok szerint a tulajdonos a teljes restaurálásra nem, az állagmegőrzésre viszont kötelezhető. A Zeneművészeti Intézet vezetője azt szeretné, ha sikerülne megőrizni a múltat idéző feliratokat – az intézménynek viszont nincs pénze az állagmegőrzésre.
Okrutay Miklós, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának műemlék-felügyelője elmondta, a feliratok az épület eredeti állapotához kötődnek, ezért műemléki értéknek számítanak, és mivel sérülékenyek, gondoskodni kell megőrzésükről. Megoldást a Nemzeti Kulturális Alap műemlék-helyreállítási pályázata jelenthetne, mivel az állagmegőrzés pont az a nagyságrendű és típusú munka, amit az alap támogatni szokott és tud.
Idén azonban erre már nem lehet pénzt igényelni. Ha jövőre is megnyílnak az ilyen jellegű források, a zeneművészeti intézet, a kormányhivatal örökségvédelmi szakvéleménye alapján, pályázna a Nemzeti Kulturális Alapnál a helyreállításra, ami a becslések szerint 2-3 millió forintba kerülhet.
Istenes Zs. – Kujan I.
Fotó: Juhász Á.