A kínai politika híján a világ már öt évvel korábban köszönthette volna a napot, amelyen átlépi a hétmilliárdos népességszámot. Abban az esetben Kína lakossága ma 1,7 milliárd körül lenne, vagyis 1979 és 2011 között 400 millióval több gyermek született volna - jelentette ki a pekingi Zsenmin (Renmin) Egyetem egyik demográfus professzora.
A túlnépesedés jelenti a társadalmi, gazdasági fejlődés számára az egyik legnagyobb kihívást, s Kína fezért is tartja fenn, illetve fejleszti tovább a családtervezés eddigi rendszerét - állapította meg Li Pin (Li Bin) az állami népesség és családtervezési bizottság igazgatója Hszinhua hírügynökségnek adott interjújában.
Ugyanakkor a továbbiakban tekintettel lesznek olyan jelenségekre, mint hogy jelentősen felborult a nemek aránya vagy hogy rohamosan öregszik a társadalom - tette hozzá. Megjegyezte, Kína népessége várhatóan 2020-ra eléri az egymilliárd 450 milliót.
Kínában a hivatalos indoklás szerint a népességszám környezetre és az erőforrásokra gyakorolt hatása miatt vezették be az 1970-es évek végén a máig érvényes családtervezési politikát, amit a köznyelvben "születésszabályozásnak", vagy "egykepolitikának" is neveznek.
A lényege, hogy a városi házaspárok esetében egy gyermekre korlátozzák a világra hozható gyerekek számát, miközben más (megengedő) szabályok érvényesek a vidékiekre, a nemzeti kisebbségekre és azokra a házaspárokra, amelyek mindkét tagja egyke. Becslések szerint a lakosság 36 százalékára vonatkozik az "egy gyerek" szabály.
Li Pin szerint a politika kedvezett az ország gazdasági fejlődésének, továbbá elősegítette a társadalmi stabilitást azzal, hogy előbb lehetővé vált az emberek számára az alapvető oktatás, a foglalkoztatás és a lakás iránti igényük kielégítése.
A statisztikai adatok szerint Kínában a szabályozás által az átlagos iskolai képzettség elérte a kilenc évet és a születéskor várható élettartam 73,5 évre nőtt. Ezen felül a gyermekágyi halálozás és a csecsemőhaladóság a fejlődő országok közül Kínában van a legalacsonyabb szinten.
"A kínai kormány komolyan teljesíti az ENSZ Világ Népesedési Akciótervéből és a Millenniumi Fejlesztési Célokból rá háruló feladatokat, pozitívan hozzájárulva ezzel a világ népességének fejlődéséhez" - jelentette ki Li, de elismerte: a túlnépesedés mellett Kína számára jelentős gondot jelent a nemek arányában keletkezett aránytalanság és a lakosság gyors öregedése.
2010-ben Kínában minden 100 leánygyermekre 118 fiú született; az ország lakosságának 13,26 százaléka 60 éves vagy afeletti. Az időskorúak aránya 2050-re várhatóan eléri a lakosság egyharmadát, vagyis a 440 milliót. Alig negyven év múlva a népesség egyötöde lesz 80 éves, vagy idősebb.
Az első jelek az újszülöttek körében a nemek aránynak - a férfiak javára történő - eltolódásáról már 1982-ben megjelentek. Az 1990-es években a helyzet csak romlott és 2004-ben csúcsosodott ki, amikor 121 fiú született minden 100 lányra esően. A számok a kínai hagyományos értékítélet tükrei, amely szerint - elsősorban vidéken - a fiúgyermeket részesítik előnyben a lánnyal szemben. A férfi-nő arányban bekövetkezett látványos torzulás végeredményben a szelektív abortusz illegális gyakorlatának volt köszönhető.
Becslések szerint 10 év múlva körülbelül 24 millió férfi nem talál majd magának párt, s várhatóan a "túlkínálat" következtében férfi munkaerő jelenik majd meg olyan területeken, amelyek tradicionálisan női foglalkozások voltak.
A kínai hatóságok országos kampányokkal igyekeznek elejét venni a magzatok nemének - amúgy törvénytelen - megállapításának, s ezzel egy időben, az előítéletek leküzdésének céljából, a nemek egyenlőségét hirdető propaganda és médiahadjáratot indítottak.
Kína legnépesebb tartománya, Kuangtung (Guangdong) nemrégiben a központi kormányhoz fordult, hogy kapjanak engedményt, engedélyezzék területükön azon családok számára is a második gyermeket, ahol vagy a férjnek, vagy a feleségnek nincs testvére. Később ugyan a javaslatot elvetették, de a kezdeményezés jelzés volt arra, hogy a lakosság egy része szívesen venné a szabályok módosítását. Erre utal az a tendencia is, miszerint egyre több anya külföldön, vagy éppen a különleges státust élvező Hongkongban szüli meg második gyermekét.
Li Pin a területet irányító kormányzati szerv miniszteri rangú vezetője most azt ígérte, hogy a politikát "fokozatosan finomra hangolják", ami minden valószínűség szerint azt is jelenti, hogy az emberek érdekérvényesítő képességének növekedésével előbb-utóbb enyhülnek a korlátozások.
MTI
A túlnépesedés jelenti a társadalmi, gazdasági fejlődés számára az egyik legnagyobb kihívást, s Kína fezért is tartja fenn, illetve fejleszti tovább a családtervezés eddigi rendszerét - állapította meg Li Pin (Li Bin) az állami népesség és családtervezési bizottság igazgatója Hszinhua hírügynökségnek adott interjújában.
Ugyanakkor a továbbiakban tekintettel lesznek olyan jelenségekre, mint hogy jelentősen felborult a nemek aránya vagy hogy rohamosan öregszik a társadalom - tette hozzá. Megjegyezte, Kína népessége várhatóan 2020-ra eléri az egymilliárd 450 milliót.
Kínában a hivatalos indoklás szerint a népességszám környezetre és az erőforrásokra gyakorolt hatása miatt vezették be az 1970-es évek végén a máig érvényes családtervezési politikát, amit a köznyelvben "születésszabályozásnak", vagy "egykepolitikának" is neveznek.
A lényege, hogy a városi házaspárok esetében egy gyermekre korlátozzák a világra hozható gyerekek számát, miközben más (megengedő) szabályok érvényesek a vidékiekre, a nemzeti kisebbségekre és azokra a házaspárokra, amelyek mindkét tagja egyke. Becslések szerint a lakosság 36 százalékára vonatkozik az "egy gyerek" szabály.
Li Pin szerint a politika kedvezett az ország gazdasági fejlődésének, továbbá elősegítette a társadalmi stabilitást azzal, hogy előbb lehetővé vált az emberek számára az alapvető oktatás, a foglalkoztatás és a lakás iránti igényük kielégítése.
A statisztikai adatok szerint Kínában a szabályozás által az átlagos iskolai képzettség elérte a kilenc évet és a születéskor várható élettartam 73,5 évre nőtt. Ezen felül a gyermekágyi halálozás és a csecsemőhaladóság a fejlődő országok közül Kínában van a legalacsonyabb szinten.
"A kínai kormány komolyan teljesíti az ENSZ Világ Népesedési Akciótervéből és a Millenniumi Fejlesztési Célokból rá háruló feladatokat, pozitívan hozzájárulva ezzel a világ népességének fejlődéséhez" - jelentette ki Li, de elismerte: a túlnépesedés mellett Kína számára jelentős gondot jelent a nemek arányában keletkezett aránytalanság és a lakosság gyors öregedése.
2010-ben Kínában minden 100 leánygyermekre 118 fiú született; az ország lakosságának 13,26 százaléka 60 éves vagy afeletti. Az időskorúak aránya 2050-re várhatóan eléri a lakosság egyharmadát, vagyis a 440 milliót. Alig negyven év múlva a népesség egyötöde lesz 80 éves, vagy idősebb.
Az első jelek az újszülöttek körében a nemek aránynak - a férfiak javára történő - eltolódásáról már 1982-ben megjelentek. Az 1990-es években a helyzet csak romlott és 2004-ben csúcsosodott ki, amikor 121 fiú született minden 100 lányra esően. A számok a kínai hagyományos értékítélet tükrei, amely szerint - elsősorban vidéken - a fiúgyermeket részesítik előnyben a lánnyal szemben. A férfi-nő arányban bekövetkezett látványos torzulás végeredményben a szelektív abortusz illegális gyakorlatának volt köszönhető.
Becslések szerint 10 év múlva körülbelül 24 millió férfi nem talál majd magának párt, s várhatóan a "túlkínálat" következtében férfi munkaerő jelenik majd meg olyan területeken, amelyek tradicionálisan női foglalkozások voltak.
A kínai hatóságok országos kampányokkal igyekeznek elejét venni a magzatok nemének - amúgy törvénytelen - megállapításának, s ezzel egy időben, az előítéletek leküzdésének céljából, a nemek egyenlőségét hirdető propaganda és médiahadjáratot indítottak.
Kína legnépesebb tartománya, Kuangtung (Guangdong) nemrégiben a központi kormányhoz fordult, hogy kapjanak engedményt, engedélyezzék területükön azon családok számára is a második gyermeket, ahol vagy a férjnek, vagy a feleségnek nincs testvére. Később ugyan a javaslatot elvetették, de a kezdeményezés jelzés volt arra, hogy a lakosság egy része szívesen venné a szabályok módosítását. Erre utal az a tendencia is, miszerint egyre több anya külföldön, vagy éppen a különleges státust élvező Hongkongban szüli meg második gyermekét.
Li Pin a területet irányító kormányzati szerv miniszteri rangú vezetője most azt ígérte, hogy a politikát "fokozatosan finomra hangolják", ami minden valószínűség szerint azt is jelenti, hogy az emberek érdekérvényesítő képességének növekedésével előbb-utóbb enyhülnek a korlátozások.
MTI