Hazánk igen előkelő helyen szerepel a halálozási sorrendben. A halálozás azonban csak a legrosszabb, ami történhet. Minden halálesetre több száz baleset miatti kórházi felvétel, s több ezer szakrendelői ellátás jut.
Megfelelő eljárásokkal azonban a legtöbb baleset megelőzhető, vagy következményei jelentősen mérsékelhetőek. A megelőzést nehezíti, hogy különböző ágazatoknak kellene együttműködniük. Olyanoknak, mint például az oktatás–, a közlekedésügy, a fogyasztóvédelem, az önkormányzatok, civil szervezetek. A 10 éves Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági akcióterv elsődleges célja, hogy ezek összehangoltan és együtt működjenek, ezzel csökkentve a baleseti halálozást a gyermeklakosság körében, számszerűsítve 30 százalékkal a 10 év alatt.
– Az első két év fő eredménye, hogy az érintett ágazatok szakemberei többet tudnak egymás munkájáról, elfogadták, hogy szükség van a koordinált együttműködésre. Az első két évben megalakult a Gyermekbiztonsági tanács, felmértük a védőnők szerepét a gyermekbalesetek megelőzésében, oktatási programot készítettünk, és kezdtünk el terjeszteni, ezen kívül kiadványokban szóltunk a szülőkhöz és fiatalokhoz elsősorban az otthoni balesetek megelőzése érdekében – mondja Páll Gabriella, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet munkatársa, az akcióterv koordinátora. Hangsúlyozza jelenleg Hollandia és Svédország a legbiztonságosabb európai ország, amelyhez szeretnék közelebb hozni a magyar mutatókat.
Kikre figyelnek és hogyan?
Az akcióterv a terhes gondozásnál kezdődik, s egészen a 24 éves korig kíséri a fiatalokat. Ebben a korosztályban kívánják csökkenteni a baleseteknek a számát és súlyosságát. E cél elérésének érdekében pedig nem a gyermekeket szólították meg elsősorban, hanem a házi gyermekorvosokat, iskolaorvosokat, illetve a tanárokat és szülőket.
– A megelőzésben nemcsak az egyénnek, hanem a társadalomnak is megvan a maga felelőssége. Hiszen a biztonságos környezet kialakítása, a jogi szabályozás a döntéshozók, az önkormányzatok, gyermek intézmény fenntartóinak kezében van – hangsúlyozza Páll Gabriella.
Az akciótervet területekre bontva készítették el, érintve a közlekedés–, otthonbiztonságot, a gyermekintézmények biztonságát, illetve a játék-, szabadidő-és sportbiztonságot, emellett fontos feladatuk a koordináció és az értékelés.
–Balesetet megelőzni csak úgy tudunk, ha nevelünk. Természetesen önmagában a nevelés nem elég. Ha nincsenek biztosítva például egy játszótéren, óvodában a biztonságos játék feltételei, akkor hiábavaló a nevelési folyamat – teszi hozzá a koordinátor.
A javulás első lépése az elemzés
– Kidolgoztunk úgynevezett indikátorokat, melyek rendszeres elemzésével számszerűsíteni tudjuk az elért eredményeket, vagy érzékelhetjük a helyzet stagnálását, esetleg a romlását – magyarázza Páll Gabriella. Hangsúlyozza, idén elkészült egy Gyermekbiztonsági jelentés, amely az eddig elért eredményeket rögzíti, elemzi.
– A kiadvánnyal az volt a célunk, hogy rögzítsük, honnan indultunk, amikor belekezdtünk az akcióterv megvalósításába. Hozzávetőleg 2-3 évnek kell eltelnie, mikor érdemes újra megnézni, hol tartunk, hiszen a legtöbb beavatkozás nem azonnal képes javulást eredményezni –teszi hozzá Páll Gabriella.
Kiss Judit
Fotó: Mocsári L. (archív)
Megfelelő eljárásokkal azonban a legtöbb baleset megelőzhető, vagy következményei jelentősen mérsékelhetőek. A megelőzést nehezíti, hogy különböző ágazatoknak kellene együttműködniük. Olyanoknak, mint például az oktatás–, a közlekedésügy, a fogyasztóvédelem, az önkormányzatok, civil szervezetek. A 10 éves Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági akcióterv elsődleges célja, hogy ezek összehangoltan és együtt működjenek, ezzel csökkentve a baleseti halálozást a gyermeklakosság körében, számszerűsítve 30 százalékkal a 10 év alatt.
– Az első két év fő eredménye, hogy az érintett ágazatok szakemberei többet tudnak egymás munkájáról, elfogadták, hogy szükség van a koordinált együttműködésre. Az első két évben megalakult a Gyermekbiztonsági tanács, felmértük a védőnők szerepét a gyermekbalesetek megelőzésében, oktatási programot készítettünk, és kezdtünk el terjeszteni, ezen kívül kiadványokban szóltunk a szülőkhöz és fiatalokhoz elsősorban az otthoni balesetek megelőzése érdekében – mondja Páll Gabriella, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet munkatársa, az akcióterv koordinátora. Hangsúlyozza jelenleg Hollandia és Svédország a legbiztonságosabb európai ország, amelyhez szeretnék közelebb hozni a magyar mutatókat.
Kikre figyelnek és hogyan?
Az akcióterv a terhes gondozásnál kezdődik, s egészen a 24 éves korig kíséri a fiatalokat. Ebben a korosztályban kívánják csökkenteni a baleseteknek a számát és súlyosságát. E cél elérésének érdekében pedig nem a gyermekeket szólították meg elsősorban, hanem a házi gyermekorvosokat, iskolaorvosokat, illetve a tanárokat és szülőket.
– A megelőzésben nemcsak az egyénnek, hanem a társadalomnak is megvan a maga felelőssége. Hiszen a biztonságos környezet kialakítása, a jogi szabályozás a döntéshozók, az önkormányzatok, gyermek intézmény fenntartóinak kezében van – hangsúlyozza Páll Gabriella.
Az akciótervet területekre bontva készítették el, érintve a közlekedés–, otthonbiztonságot, a gyermekintézmények biztonságát, illetve a játék-, szabadidő-és sportbiztonságot, emellett fontos feladatuk a koordináció és az értékelés.
–Balesetet megelőzni csak úgy tudunk, ha nevelünk. Természetesen önmagában a nevelés nem elég. Ha nincsenek biztosítva például egy játszótéren, óvodában a biztonságos játék feltételei, akkor hiábavaló a nevelési folyamat – teszi hozzá a koordinátor.
A javulás első lépése az elemzés
– Kidolgoztunk úgynevezett indikátorokat, melyek rendszeres elemzésével számszerűsíteni tudjuk az elért eredményeket, vagy érzékelhetjük a helyzet stagnálását, esetleg a romlását – magyarázza Páll Gabriella. Hangsúlyozza, idén elkészült egy Gyermekbiztonsági jelentés, amely az eddig elért eredményeket rögzíti, elemzi.
– A kiadvánnyal az volt a célunk, hogy rögzítsük, honnan indultunk, amikor belekezdtünk az akcióterv megvalósításába. Hozzávetőleg 2-3 évnek kell eltelnie, mikor érdemes újra megnézni, hol tartunk, hiszen a legtöbb beavatkozás nem azonnal képes javulást eredményezni –teszi hozzá Páll Gabriella.
Kiss Judit
Fotó: Mocsári L. (archív)