Gróf Széchenyi István 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen birtokainak 1 évi jövedelmét ajánlotta fel Magyar Tudományos Társaság megalapítására. 1996-ban született döntés arról, hogy ez a nap minden évben a magyar tudomány napja legyen, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg – 2003-ban pedig a magyar országgyűlés hivatalosan is a magyar tudomány ünnepévé emelte november 3-át.
Tavaly Pécsett ünnepelték a Magyar Tudomány Napját, ahol az egri Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola mellett a Miskolci Egyetem és az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága kapta meg a megbízást, hogy 2011-ben rendezzék meg az egy hónapos programsorozatot.
Az idén tehát Miskolc adott otthont a megnyitó rendezvénynek, és a sorozat kiemelt napjainak előadásait is itt, az egyetemen és a bizottság épületében tartják meg november 3-7. között. A nyitórendezvényen Miskolc és a régió vezetői, valamint a magyar tudományos élet kiválóságai vettek részt, ahol a köszöntő beszédek után tudományos díjakat is átadtak.
– A tudomány ünnepe ma az összhangról szól, a tudományágak és a társadalom, a gazdaság összhangjáról – emelte ki megnyitó beszédében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Zenei hasonlattal élve az eltérő szólamokhoz hasonlította a tudományokat, az eltérő hangzások miként szólnak egyként, hogyan törekednek a közös hangzás felé. Az elnök felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a közös hangzásra, az egyensúlyra kell törekednünk, így az együttműködést, az egymást segítő gondolatokat kell szolgálnunk.
– Válsághangulattól meggyötört korunkban talán sokan nehezen tudják elhinni, hogy a részekből összeállhat egy megújult egész. Törekednünk kell tehát arra, hogy a nehézségekre a lehető legjobb válaszok szülessenek. A tudomány ünnepe Széchenyi István akaratát szolgálja: a tudomány eredményeit és a legkiválóbb kutatók bemutatását erősítsük – mondta Pálinkás József.
A tudomány persze sokféle szerepben, szólamban nyilvánulhat meg. Az elnök hangsúlyozta, közös feladatunk és felelősségünk van abban, hogy miként formálódik közös jövőnk. Amikor ugyanis egy régió sorsáról gondolkodunk, egy ország, egész közösségünk jövőjét mérlegeljük. Összhangot ígérni azonban nehezebb, mint első hallásra hinnénk, de fontosabb is rátalálni az egyensúlyra. – Ennél ma nem szabad kevesebbet mondani – zárta ünnepi beszédét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Kriza Ákos, Miskolc város polgármestere Kosztolányi Dezső szavaival kezdte ünnepi beszédét: „A tudomány izgalmas kaland. Ajtókat nyitogatunk, keressük az igazságot, s egyszerre ott van előttünk, mint mesebeli kincs, a maga kézzel fogható, tündöklő valóságában”. A magyar tudósok a polgármester véleménye szerint már rengeteg ajtót kinyitottak, rengeteg kiválót alkottak.
– Felsorolni is nehéz lenne azoknak a nevét, akik a társadalom- és a természettudományok, vagy a gazdaság terén maradandót alkottak. Polgármesterként és magánemberként is külön büszke vagyok azokra, akiket Miskolc adott a tudományos életnek – mondta Kriza Ákos.
A polgármester külön kiemelte a Miskolci Akadémiai Bizottság 1979-től, az alapítástól végzett munkáját, melyet 2010-ben Szemere Bertalan közéleti-díjjal is jutalmazott a város. Elismerte ugyanakkor a Miskolci Egyetemen folyó munkát is, melynek során megtalálják a jövő tudósait, és öregbítik Miskolc és az ország hírnevét.
– A Miskolci Egyetem kutatóegyetemnek tekinti magát. A múlt értékeire építve folytatjuk az itt folyó munkát. Hangsúlyozzuk ugyanakkor a régió tudományosságának fontosságát, amire a mostani rendezvény is ráirányítja a figyelmet – emelte ki beszédében az egyetem jelentőségét Patkó Gyula rektor.
Az ünnepi beszédében röviden bemutatta az egyetem múltját, és kiemelte volt és jelenlegi tudósaik érdemeit. Hangsúlyozta, az egyetemen mindig a régió igényeinek megfelelően fejlesztették képzéseiket, így szerepük jelentős a régió fejlődésében.
A köszöntő beszédeket a tudományos díjak átadása követte. A kiemelkedő tudományos életmű elismerésére alapított Eötvös József-koszorú kitüntetésben részesült Báldi Tamás, Fésüs László, Józan Péter, Lantos Béla, Móricz Ferenc, Nagy József és Tamássy Lajos MTA doktor, valamint Varga Zoltán Sándor, a biológiai tudományok doktora. A díszoklevelet és az ezüstérmet Pálinkás Józseftől vehették át a díjazottak.
A Szily Kálmán-díjat szintén a tudományos akadémia elnöke adta át Gilyén Elemérnének. A díjat a Magyar Tudományos Akadémia elnöke alapította a tudományszervezési és igazgatási feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, a példamutató köztisztviselői teljesítmény jutalmazására.
A díjazottak között volt Takács Gábor, a Kőolaj- és Földgáz Intézet intézeti tanszékvezetője is, aki a MOL Tudományos díjat vehette át.
Kocsis Károly, az MTA 1. tagja, igazgató nyitó előadásában az észak-magyarországi régió népességének a XX. században jelentősen átalakult etnikai összetételét és ennek jelenlegi és jövőbeli hatásait elemezte.
